A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Én beszélni magyart...

A legtöbb külföldön élő magyarnak ismerős a fenti jelenség, de sokan csak legyintenek rá, mondván: „olyan aranyos, ahogy töri a magyart... Ugyan már! Attól még nem lesz rossz ember... A nagymama így is nagyon szereti…” (Maximum nem érti és kalács helyett kalapácsot fog neki sütni... de azt ugyanolyan határtalan szeretettel... feltéve, hogy nem csak virtuálisan teheti mindezt.)

Nos, igazuk van. Valóban aranyos és valóban nem lesz ettől rossz ember. Ugyanúgy fog szeretni, ugyanúgy fog ölelni, játszani, hisztizni, tudni fog enni, inni, fogat mosni, és azt is pontosan fogja tudni, hogy mikor kell a finom, testes, zamatos marhahúslevesbe a kaprot aprítani. (Receptet sajnos nem tudok írni, mert én ezt már nem tanultam meg...)

 

Csupán egy dolgot nem fog tudni: a világ legszebb, legnehezebb, legösszetettebb varázsnyelvét, ezt a szellemi örökséget valódi mélységében megérteni és megélni. (...olyan mély, hogy már magas...)

Persze lehetne vitatkozni, hogy számít-e ez egyáltalán egy olyan gyereknek, aki külföldön él és egy gyökeresen más kultúrában szocializálódik, jobb esetben még saját nyelve is van azon országnak. Ugye, ha már van egy anyanyelv, minek kell kettő? Logikus. Vagy inkább tragikus?

 

De szerencsére akad olyan is, akinek fontosak a gyökerek, fontos, hogy a gyereke is rácsípjen a kezére Csip-csip csókázás közben, fontos, hogy tudja, ki volt Petőfi, fontos, hogy a Tüskevár ugyanolyan libabőrt okozzon, mint nekünk tizenévesen, de talán mind közül a legfontosabb: ne fakadjon sírva, ha a fagyis dobozban a mandulás-pisztáciás-karamellás-eperszószos vaníliafagyi helyett töltött káposzta lapul... (Egy valamirevaló magyar ezt el is várja.)

 

Utóbbiaknak bizony nagy öröm, hogy van egy hely, a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális Egyesület, ahol a hasonlóan gondolkodók összejöhetnek és áramoltathatják azt az életenergiát, ami minden magyarba beleszületik. Sokkal könnyebb a gyerekeknek így átadni a kézzel nem fogható, szavakkal nehezen elmondható magyarságtudatot. Játszva épül be az ősi tudás, fejlődik a szókincsük és észrevétlenül fonódik a kötelék, amely megtartotta a magyarokat jósorsban-balsorsban évezredeken át.

Minden foglalkozáson igyekszünk az aktualitást a hagyományokkal ötvözni, mert jó, ha tudják a gyerekek, hogy Halloweenkor nem a boszorkányokat és a zombikat ünnepeljük oly’ nagy áhítattal, hanem egy újabb esélyt kapunk a megértésre, miszerint a halál nem az élet ellentéte, hanem a születésé...

Egyáltalán nem baj, ha megtanulják körömkefével tükörfényesre suvickolni a csizmájukat, majd hatalmas izgalommal várják bele a jól megérdemelt virgácsot...

Vagy ha összeülünk a szülőkkel együtt egy közös adventi koszorúkészítésre, ahol elhangzik az is, hogy még véletlenül se Taxus baccata-val, azaz Tiszafával (igen, a latin nevét is megtanulják) fedjék le a koszorút, ugyanis minden része erősen mérgező!  

 

Sokan talán azt felejtik el, hogy amit egy gyerek otthon a levegőből is magába szív, azt itt bizony nekünk kell biztosítani plusz munkával, sokszor úgy, hogy két ember tölti be az összes létező rokon szerepét... Nem könnyű feladat!

De nincs más választás, ha azt szeretnénk, hogy amit mi megkaptunk a szüleinktől, nagyszüleinktől, ők is továbbadhassák majd a gyermekeiknek, unokáiknak, hogy a végén ne csak magyarul beszélő svédeket, hanem svédül beszélő magyarokat neveljünk.

 

Írta: Légrády Éva

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2021. április 03.
Kedves Híradó Olvasók!   Habár lassan azt sem tudjuk már megszámolni, hogy a koronavírus-járvány hányadik hullámánál tartunk, de az még biztosnak mutatkozik, hogy itt a tavasz, s március idusán megemlékezünk az 1848/’49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, eszményéről, a magyar szabadságért…
Tovább
Jean-Paul Sartre: Az Undor

Jean-Paul Sartre: Az Undor

Könyvespolc 2020. december 22.
Valahol a Zen Buddhizmus és a Peyote kaktusz szakrális fogyasztásának metszéspontjánál bukkant fel Sartre neve a semmiből. Úgy értem, szinte egyidejűleg hivatkoztak rá valamilyen kontextusban az adott témákban aktuális olvasmányaim szerzői. Így került szóba az Undor c. regény is, amely…
Tovább
Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Képzőművészet 2020. december 28.
Meg kell, hogy szokjam, hogy a koronavírus miatt Göteborgban hol lehet, hol pedig a szigorúbb rendelkezések miatt nem lehet kiállításokat látogatni. Így ezúttal egy idén májusban látott kiállításról fogok írni. A most 90 éves művész egykori bemutatkozó kiállítása is az…
Tovább
Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Portré 2021. április 03.
A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…
Én beszélni magyart...

Én beszélni magyart...

A legtöbb külföldön élő magyarnak ismerős a fenti jelenség, de sokan csak legyintenek rá, mondván: „olyan aranyos, ahogy…
Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Normális körülmények között ez az írás arról szólna, hogy november nyolcadikán miként tért vissza a Tavaszi Szél a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME