Jól emlékszem, mennyire elégedettek voltunk a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör első hu.se.t- rendezvényét követően. Volt költészet, zene, azután finom magyar falatok s magyar borok egy balatoni svéd bortermelőtől. Hiába esett eső, és a hideg szél is hiába söpörte végig az utcákat, amíg beértünk a Världskulturmuseet épületének falai közé, a hangulatunk így is jó volt. Most pedig a hu.se.t 8 eményei is lezajlottak már. 

 

 

Az évek során az egyes rendezvények egyre több kapcsolatot teremtettek a svédországi magyarok és svédek kultúrája között. Egyre több svéd érdeklődő tapsolt a zenés műsorokat hallgatva vagy a filmbemutatóinkon. Örömmel használnám én is a Kőrösi elnökének, Csata Attilának megfogalmazását, amely szerint a Göteborgi Magyar Napok egy kulturális hidat emelnek a Svédországban, különösen a Göteborgban élő magyarok és svédek között. Ezt a május 5-i megnyitón szinte minden beszédben hallhattuk.

Magyarország stockholmi nagykövete, Szentiványi Gábor úr is hangsúlyozta a hu.se.t kulturális jelentőségét és a Kőrösi tevékenységének fontosságát. Első ízben találkoztunk Göteborg új polgármesterével Lena Malm személyében, aki megnyi­tójában kifejezte reményét, hogy magyarjaink a jövőben is ilyen és hasonló rendezvényekkel színesítik majd városunk életét.

 

Huset 8. Megnyitó. Lena Malm,

Göteborg polgármestere 

 

 

A megnyitó napján 19 órakor egy szokatlan hangvételű zenei eseménynek adott helyet a Cosmopolitan kiállítóterme. Etno-jazz koncertet adott a NEOFOLK együttes. Három tagját négyszer annyi hangszer veszi körül várva, hogy sorra kerülhessen. Annyi féle hangzás, oly sok zene csendül fel, hogy a hallgató csak csodálkozik: ezt mind ők játszották? Bonyár Judit, aki csellistaként, de elsősorban énekesként bűvölt el mindannyiunkat. Hangja tiszta, mint a kristály, nagyszerű szövegkiejtését pedig külön hangsúlyoznom kell. Megkérdeztem a trió jövőjéről. Sajnálkozva mondta el, hogy ha vállalkoznának elektronikus hangszerek alkalmazására (mint ahogyan ezt több műsorszervező is szeretné), minden bizonnyal megmutathatnák zenéjüket egész Európának. Erre azonban nem vállalkoznak. Igazi hangszerekből csalnak elő igazi hangzásokat. Hűvösvölgyi Péter (gitárok, mandolin, bouzuki) és Franczia Dani a legfantasztikusabb ütőhangszerein (zsámolydob, kanna, darabuka, stb.) egészen bravúros virtuozitással „párbajozott” egymással. Ezért annyira lelkesen gratuláltam nekik, hogy már magyarázkodnom is kellett: nem túloztam a felső fokokkal. Igazán remélem, hogy újra hallhatjuk a Neofolkot. 

 

 

Május 6-án telt ház volt a göteborgi 3:e Våningen táncintézmény és a Kőrösi közös rendezvényén, Méhes Csaba pantomim estjén. Sokszínű, igazi pantomim elemeket használó produkciót láttunk. Méhes Csaba sok ötlettel nevettette meg a közönséget, még a legfiatalabbakat is. A művész nyolc, talán tíz nézőt hívott ki maga mellé és mindenki örömére jól „megdolgoztatta” őket. Csaba tudatosan, tervszerűen használja a humort, mint napjaink hiánycikkét. Chaplinre hivatkozott: „akinek az életében egy nap nevetés nélkül telt el, az elvesztett egy napot”. Méhes Csaba találkozásunk óta fellépett a Bárka Színházban, de együttes fellépései vannak egy rézfúvós zenekarral: „Brass In The Five”. Ha valaki találkozik a hirdetésükkel, ne mulassza el beülni a nézőtérre!

 

Május 8-án és 11-én a göteborgi Haga moziba mentünk. Természetesen mindkét alkalommal magyar filmet láttunk. Az első film, A zöld sárkány gyermekeinek vetítésére kis technikai probléma miatt másik terembe kellett költöznünk, amely zsúfolásig megtelt. A film a mai Budapesten játszódik. A rendező Miklauzic Bence munkájában jó, kellemes humorral találkoztunk és a mai élet sok-sok jegyét felismertük. Nekem tetszett!

 

Pár nappal később a Stanislaw Lem regényének megfilmesített változatát láthattuk: Az emberiség egy perce. Rendező Pater Sparrow, kamera Zsigmond Dezső. Mint minden filozófiai gondolatokat fejtegető írást, nagyon nehéz filmben összefoglalni. Könyvben vissza-visszalapozhatunk, de filmben erre nincs lehetőségünk. A szereplők és az operatőr azonban jó munkát végzett, és elégedetten tapsoltunk, amikor elsötétült a vászon.

 

A nyíregyházi születésű Nógrádi Gábor nevével sokszor találkoztunk már. Nagyszerű érzékkel kezeli hallgatóságát, legyenek azok gyermekek, vagy felnőttek, néhány évesek, vagy idősek. Az International Board on Books for Young People vagyis a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa évezredünk első évében az év legjobb ifjúsági könyvének járó díjjal tüntette ki PetePite című gyermekkönyvét.

 

Huset 8. György Attila és Larsson Mária 

 

 

Ragyogva sütött le a nap Göteborgra, ahol a Kronhuset udvarán egy kávé mellett elbeszélgettünk György Attila, József Attila-díjas íróval, akinek nevét egy nagyszerű film, A boszorkánykör forgatókönyvének írójaként már évekkel ezelőtt megismertük. A göteborgi magyarok közül többen is olvasták könyveit. Egyike ezeknek Larsson Mária, aki egy órával később a Cosmopolitan termében az íróval beszélgetett. A csíkszeredai születésű író ma már tagja a Magyar Írószövetségnek és a Fiatal Írók Szövetségének is. Erdélyben több lap szerkesztője, munkatársa. A Harcosok könyve című munkája eddig már három kiadást ért meg. Most egy székely meseregény megírásán dolgozik, de a harminchárom kisebb történetből álló macskás könyve éppen kiadás előtt áll. A címe érdekes: a számítógép előtt ülő író meglepetésére a cica átsétált a billentyűkön, s ezzel eldöntötte, mi legyen a könyv címe: Aetriuxa. A szó kissé latinos, hangzásától könnyen felélénkül az ember fantáziája. Örültem neki, hogy György Attila hisz a nyomtatott írás, a lapozható könyv varázsában és erejében. Kívánok Attilának jó erőt sok további érdekes könyv megírásához. 

 

A Magyar Napok Göteborgban már önmagában is elgondolkodtató jelenség Svédországban, ha arra gondolunk, hány nemzet itt élő leszármazottai büszkélkedhetnek hasonló rendezvénysorozattal. Legyünk hát büszkék rá, hogy évről évre fel tudunk mutatni valami újat és szépet egymásnak és azoknak a svédeknek, akik városunkban és környékén figyelnek, ha magyar kultúráról van szó.

 

Maróti László