A jóakaratú ember ilyenkor karosszékében hátradőlve, a gőzölgő haboskávéból hörpintve belekezd egy feltehetőleg kellemes beszámolóba – sajnos, nem ez alkalommal. Szokás szerint ilyenkor az egyesületek beszámolnak az elmúlt év sikeres előadásairól, báljairól és kirándulásairól, majd elmesélik, milyen jól érezte ezeken magát mindenki. Ennél is fontosabb azonban, hogy tiszta, átlátható képet kapjunk az egyesület jelenéről, és ezért egy lépéssel távolabbról, egészében szemléljük a tényeket még akkor is, ha ez fájdalmas.

 

Nálunk is jól indult az év: egy olyan bográcsozással kezdtük, ami után mindenki megnyalta mind a tíz ujját. Ezután szokásos szüreti bálunkat tartottuk meg, majd szívmelengető érzésekkel hallgattuk Meister Éva előadását az ´56-os forradalomra emlékezve. Katalin bált, illetve szilveszteri bált is szerveztünk, majd március 15-i megemlékezést, illetve a világhírű 4 for Dance táncegyüttest is fogadtuk, a bájos Kovácsovics Fruzsina énekesnővel együtt. Akik ott voltunk, kijelenthetjük, hogy mindenki jól szórakozott.Az idén újraindult a néptánckör ami - hál´Istennek - egyre népszerűbb. Ezzel egyetemben sajnos arról is be kell számolnunk, hogy több tagunk távol marad az előadásokról, amely tény előtt értetlenül állunk. Azzal bátorítanak minket, hogy jól végezzük munkánkat, mégsem jelennek meg a műsorokon.

 

Innen-onnan hallottunk ilyen-olyan híreket, hogy néhányan nincsenek megelégedve hol ezzel, hol azzal, persze többnyire konkrétumok nélkül. Kedves tagjaink! Legyenek szívesek, mondják meg, hogy mi az, ami kevésbé jó, mert csak így tudunk változtatni! Ha nem tudjuk, miben hibáztunk, akkor nem tudunk javítani sem. Azzal, hogy következő alkalommal nem jönnek el egy rendezvényre, nem fogjuk megtudni, mit csináltunk rosszul.

Nem kell senkinek elmagyarázni, hogy mivel jár egy egyesület vezetése. A Barátság egyesületet fiatalok vezetik, akiknek naponta munkába kell járniuk, és néhányuknak gyermekeikről is gondoskodniuk kell. Emellett mindenki szívvel-lélekkel teszi a dolgát, hogy színvonalas műsorokkal várják a tagokat. Ennek a munkának viszont csak addig van értelme, amíg tagjaink eljönnek az előadásokra, résztvesznek a bálokon, kirándulásokon, és érezzük, hogy van értelme annak, hogy vagyunk.

 

Tudatában vagyunk annak, hogy tagjainkat, illetve a halmstadi magyar közösséget egy harmadik (!) magyar egyesület megalakulása, és annak vezetője befolyásolja. Tavaly már beszámoltunk arról, hogy vezetőségváltás történt a Barátság egyesületben, amelynek a háttere és egyenes kiváltó oka az egyesület pénzének a felelőtlen kezelése, valamint tisztázatlan célokra használása volt az akkori (szűk családi körű) vezetőség által. A volt elnök megígérte a SMOSZ jelenlévő képviselői és a tagság előtt, hogy midenben fog nekünk segíteni, és tiszteletbeli elnökként megmarad a köreinkben. Sajnos másként történt: tavaly márciusban megalapította a Wass Albert magyar egyesületet, ami a harmadik magyar egyesület Halmstadban. A legrégebbivel, a Vajdaság egyesülettel jó a kapcsolatunk, és járunk egymás rendezvényeire, de sajnos a Wass Albert egyesület szinte ellehetetleníti a munkánkat az ellenünk megfogalmazott lejárató, a valóságnak nem megfelelő híresztelésekkel. Ezek szerint mi kitagadtuk volna az időseket az egyesületből, nem látjuk őket szívesen a rendezvényeinken, illetve, hogy a Wass Albert egyesület az erdélyi magyarok egyesülete, és hogy ők hozzánk nem járhatnak. Ezennel üzenjük a kedves halmstadi magyaroknak, hogy látogassanak el hozzánk, ismerjenek meg minket, és azután döntsenek arról, hogy van -e ezeknek a híreszteléseknek valóságtartalmuk. 

 

Próbáltunk beszélni a volt elnökkel és meggyőzni őt arról, hogy a kicsiny magyar közösségünknek arra van a legkevésbé szüksége, hogy három részre osztódjon, de sajnos érvelésünk nem volt eredményes.

Így most a halmstadi magyarokhoz fordulunk, hogy ők gondolkodjanak el azon, mi lesz a sorsa a helyi magyarságnak. Kedves halmstadi magyarok! Az országos szövetség, a SMOSZ aggodalmát fejezte ki a Wass Albert egyesület megalakulásával kapcsolatban, mivel az megosztja az amúgy is kicsi helybeli magyar közösséget. (A jövőben ezt a lapot is csak a SMOSZ-hoz tartozó egyesületek - a Vajdaság és a Barátság - tagjai fogják kézhez kapni.)

 

Számtalan levelet küldtünk ki mind postán, mind elektronikus úton a tagjainknak, de most ismét kérünk titeket, hogy gondoljátok újra döntéseteket. A halmstadi magyarság megmaradását jobban segíthetitek jövőt építő munkánk támogatásával, mint a tévesen értelmezett személyes lojalitásból fakadó elzárkózással. Közös célunk kell legyen, hogy 10, vagy akár 20 év múlva is legyen Barátság egyesület, az új generációval kiegészülve, akik felé nyitottak maradunk, és az értékőrző idősebbekkel a sorainkban, akik nem zárkóznak el a fiataloktól és szívesen átadják nekik tudásukat és tapasztalataikat.

 

Külön szeretnénk a gyerekes családokhoz szólni, és megkérni őket, hogy ha nem is a saját, de a gyerekeik érdekében ne maradjanak ki a közösségből. Hozzák el gyerekeiket az általunk működtetett óvodába, iskolába és a rendezvényeinkre, mert így a gyerekek számára is természetessé válik ez a közeg. A kicsinyek csak így tapasztalhatják meg, hogy mit jelent magyarként élni Svédországban, továbbá azt, hogy nincsenek egyedül – hiszen ők is egy segíteni kész közösség teljes értékű tagjai.

 

Mi, a Barátság egyesület vezetősége hisszük, hogy a felmerülő gondokat közösen, tudjuk orvoslni. Ennek alapfeltétele az elfogulatlan helyzetelemzés, amely mintegy önmagunk elé állít tükröt; legyen bátorságunk - a tükörbe nézve - őszintén kimondani, hogy mindannyiunk számára legfontosabb cél a magyarságunk ápolása, megőrzése, továbbadása – és ezért érdemes együtt, nem egymás ellenében tovább dogozunk!

Vajon bele mer-e nézni mindenki ebbe a tükörbe? - Wass Albert gondolatai mindenképpen az önvizsgálatra késztetnek, és ehhez adnak erőt.