Hozzád szólok, aki, akárcsak én, 18. életéved és a halál között vagy. Hozzád, aki új hazát kerestél; itt születtél, vagy csak éppen átmenetileg tartózkodsz Svédországban.

 

 

A SOMIT egy baráti társaság jellegű országos egyesület. Össze ne téveszd a svédországi helyi egyesületekkel! Évente csak 3-4-szer találkozunk, de akkor nagyon intenzíven (2-3 napig abba se hagyjuk)! Az átlagéletkor 30 év, ám lélekben 22 körül jár, mivel sok közöttünk a későn érő típus... 

 

A SOMIT nem tudja pótolni az otthon hagyott barátaidat, a sörözők, kávézók meghitt, jó beszélgetéseit, a házibulikat. Viszont szemtanúja voltam az elmúlt 10 évben annak, hogy hogyan születtek új kapcsolatok, barátságok, szerelmek, és ez utóbbiból gyerekek is.

A SOMIT nem tud neked munkát keríteni, nyelvet tanítani, lakást szerezni és gyerekeidnek óvodát biztosítani. De ha elvegyülsz egy hétvégén a 60-70 ember között, akkor biztos, hogy számodra hasznos információkhoz juthatsz. 

A legtöbben nem itt születtek, és valamikor mindenki elkezdte itt új életét. Ha netán elvetődnél egy SOMIT-találkozóra, nem kell attól tartanod, hogy megnézik, milyen autóval jöttél, hogy tapogatózó kérdéseket tesznek fel mézes-mázosan, és aztán jól kibeszélnek. Nem kell feszengve ülnöd egy báli asztalnál, hallgatnod és nézned, amint a nép éppen az "Elment a Lidi néni a vásárra"-számra ropja a táncot. Elköthetsz egy kenut, horgászhatsz, előadást hallgathatsz, segíthetsz a konyhában, vagy éppen csak beszélgethetsz az itt-ott csoportokba összeverődő hasonszőrűekkel. Ha szereted, vagy legalább el tudod fogadni az emberek sokszínűségét, akkor bizonyára szórakoztató lenne számodra egy ilyen találkozó. Itt van a mérnök, aki most munkanélküli, és Fornettit árul. A másik mérnök, aki ugyancsak munkanélküli; éppen lencsét csiszolgat a csillagászati távcsövéhez, gyereket nevel, és aktívan segít a SOMIT szervezésében. Az autószerelő, aki megjavítja az autódat két sörözés között. A fizikus, aki mindig hajnalban érkezik, a bak jegyében született, és otthon mindent rendberak, mielőtt útnak indul. A szobafestő, aki miszlikbe törte magát egy autóbalesetben, és fél év után már úgy tud járni, mint a puma. A nagy horgász, aki két tóparti kiruccanás között ebédet főz 60 embernek. A konduktor, aki programokat szervez a SOMIT-nak és aki a találkozókon egyben a rendfenntartó erők parancsnoka. A rocker kinézetű titkár, aki egy nagy számítógépes játékban felverekedte magát a világelsők közé. Még sorolhatnám a résztvevőket...

Valahányszor útban vagyok hazafele egy-egy találkozóról, mindig az Üvegtigris című film karakterei jutnak eszembe. Életek, arcok, mentalitások. Nagyon különbözőek, és mégis együtt. Igen, ez a SOMIT: egy csomópont, ahol évente négyszer összefutnak az emberek, aztán folyatják hétköznapjaikat.

Egy pillanatig se hidd, hogy ez egy link társaság, ahol csak ész nélküli bulizás van. Itt tudatosult bennem az, hogy hány magyar is él itt már régóta, és milyen sokan áldozták idejüket, tudásukat a svéd társadalom építésére. A SOMIT igyekszik őket felkutatni, felkérni, hogy tartsanak előadást a találkozókon. Érdekes itt összefutni olyan emberekkel, akik állandóan fejlesztik magukat; csak a tudásnak és a társadalomnak élnek.

Néha tallózom a világhálón. Én személy szerint bealszom az olyan közhelyektől, amit nap, mint nap olvasok, hogy a „magyarságod megőrzése”, „a magyar kultúra megőrzése”, „az anyanyelv ápolása”. Minden nyelv változásban van. A magyar kultúrát gyakorlom, mert az magától jön ha/mivel ott születtem, ott nőttem fel. Az ember nem vetheti le, mint egy ruhát! A magyar anyanyelvemet meg hogyan ápoljam olyan helyen, ahol a „magyarúl” így, hosszú ú-val van írva?

Ha azt érzed, hogy a magyarságod nem csak hangoztatásból és zászlólengetésből áll, hanem meg akarod őrizni a magyarságodból azt, ami jó, akkor dobd be a hálózsákodat meg a családodat az autóba, és gyere el közénk egy gondtalan hétvégére!

Találkozunk, vi ses, see U!

 

Szarka András