A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

10. iHuset - Göteborgi Magyar Napok

2014. március 29-április 13., valamint május 13-15. között
 
Tizedszer pattantak ki a hóvirágok a Göteborgi Magyar Napok első megrendezése óta. Tíz hóolvadás, tíz tavasz követte egymást.   
 
Csata Attila, elnök
Fotó: Bánovits András
 
Hogyan viselt volna el Svédország második legnagyobb városa tíz magyar kulturális seregszemlét, ha tudósaink, képzőművészeink, zenészeink nem mutattak volna fel olyan produkciókat, amelyek annyi nemzet szülötteit vonzották magukhoz lankadatlan érdeklődéssel itt, Göteborgban. 
 
Még a visszhang is figyelmet keltett, hiszen a több napból álló rendezvényről a legnagyobb göteborgi lap, a Göteborgs-Posten is beszámolt. A Kör elnökével, Csata Attilával készített interjúja önmagában is jelzi, hogy a Magyar Napokat figyelem kíséri, és hogy azoknak rangja van Göteborgban. Az iHuset-ről hallhatott a világ összes magyarsága is, hiszen arról a Duna World is beszámolt április 13-án az „5 kontinens egy nemzet” című, sokak által nézett műsorban. 
 
A Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör most is a 3:e Våningennel együttműködve rendezte meg a magyar kultúrnapokat. Az iHuset városunkban már régen számon tartott kulturális eseménnyé nőtte ki magát. Az évek során a műsorok jellege meglehetősen nemzetközi tartalmat kapott. 2013/14-ben az elsősorban magyar hang mellett cseh, svájci, francia és svéd is megszólalt. A gondolat, hogy nem kevés nemzet leszármazottja él és dolgozik Göteborgban, sugallta az ötletet, hogy nevezzük a Magyar Napokat iHuset-nek: ahogyan megnyitójában Csata Attila mondotta: „ez egy találkozási hely a kultúraszerető göteborgiak számára, egyazon tető alatt”. Azután a hóvirágok megjelenéséhez hasonlította a mindig tavasszal megrendezett Magyar Napokat.
 
Makkay Lilla, nagykövetasszony
 
2014. március 29-én, mint a korábbi években is, Dr. Fülöp Géza nyitotta meg az idei magyar kultúrnapokat, aki ezúton méltatta az iHuset múltját, örömtől és lelkesedéstől átfűtött hangon mondta el gondolatait a kultúrájára a hazájától messze, Svédországban is joggal büszke magyarok igyekezeteiről. Csata Attila külön hangsúlyozta, hogy itt Svédországban erre a tíz évre nem csak mint magyarok, hanem mint göteborgi magyarok tekintünk vissza meleg szívvel. Hiszen éppen ettől lett elismert göteborgi eseménnyé az iHuset sok élménytől gazdag rendezvénysorozata.
Dr. Bengt Halse, hazánk tiszteletbeli göteborgi konzulja, ez alkalommal is szívesen fogadta el meghívásunkat. Kellemes derültséget keltett, amikor a jelenlévők figyelmébe ajánlotta, hogy már csak kilencven év, és a századik évfordulót ünnepelhetjük. 
 
iHuset 10 - Megnyitó
 
Az iHuset-nek első ízben volt vendége Makkay Lilla, Magyarország stockholmi nagykövete. Megköszönte Göteborg városának, hogy ennyi ideje biztosít lehetőséget kultúránk, hagyományaink bemutatására és - ezáltal - megőrzésére. A Nagykövetség és az anyaföld támogatásáról biztosította a göteborgi magyarokat és Művelődési Körünk tagjait, vezetőit.  
A megnyitónak és képzőművészeink kiállításának helyet adó 3:e Våningen nevében Lars Persson így köszöntötte a megjelenteket:
- Välkommen till Husets 3:e våning! 
Gun Lund koreográfus és a művészeti vezető, Lars Persson, fontosnak és gyümölcsözőnek nevezte a Művelődési Körünkkel való több éves együttműködést. Hangsúlyozta, hogy ezután is szívesen készülnek fel további izgalmas kulturális kihívásokra. 
 
Lena Malm, Göteborg polgármestere
 
Kovásznai Ádám a SMOSZ üdvözletét hozta. Szirányi Dániel a Sveriges Riksdag küldötteinek egyik jelöltje. Mint magyar szülők gyermeke, beszélt a különböző hullámokban kivándorolt magyarokról. Azok, akik Svédországot választva anyaföldjükön mindent hátrahagyva jöttek ide a távolba, ma már több generációt képviselnek. Az elsők gyermekei, unokái már gyengén vagy egyáltalán nem beszélnek magyarul. Ám ők is magyarok. Itt, a megnyitón is azért jelentek meg, mert göteborgi magyarok. 
 
Göteborg polgármestere, Lena Malm méltatta a magyar kultúrörökséget és azt a szándékot, ahogyan a Kőrösi és az egyesületet támogató művészek meg akarják óvni a jövőnek. A város nevében támogatásáról biztosította ezt az igyekezetünket, majd hivatalosan is megnyitottá nyilvánította a tizedszer megrendezett iHusetet.
Itt, a 3:e Våningen termében, a megnyitónk helyiségének falain, vagy azok mentén, mindenki megtekinthette a tizenegy magyar képzőművész alkotásait. Ezek mind az „X” szimbólum körül vezették a szemlélőt. Bánovits András alkotása, az „Ikszbe rakott kéz” lehet filozófiai gondolat, de minden bizonnyal a tizedik évfordulóról megemlékezők alapmotívuma is: szorítsd össze két kezed és ünnepelj! 
Bokor Botond képzőművészeinket és alkotásaikat mutatta be. Ács István, Bánovits András, Bokor Botond, Csikós Tíbor, Főző Miklós, Imre Eszter, Kasza Imre, Molnár Attila, Tilajcsik Roland, Sziráki Endre és Urbán Attila munkáit láthattuk az egész műsorsorozat idején a 3:e Våningen helyiségében.
 
Dresch Mihály
 
Az iHuset megnyitója után, de továbbra is a 3:e Våningen első termében az esti órákban került sor a már régen várt találkozásra: a Dresch Quartet koncertje dübörgően diszkós világunk hangzavara ellenére is minden korosztály számára óriási élményt nyújtott. Nagy tapsok, székükön ülve is a tempóra izgő-mozgó teltház, valamint a ráadásokat követelő vastaps, mindennél jobban bizonyította: ez nagyszerű zene volt. Első látásra talán szokatlan lehetett a cimbalom látványa, de Lukács Miklós még a dzsesszben jártas hallgatókat is elkápráztatta harmóniáival és virtuozitásával. Baló István a dobon, Hock Ernő pedig a nagybőgőn „bírta az iramot”. Ez a trió igen nagy szerepet játszott a Dresch Quartet sikerében. Dresch Mihály tenorszaxofonnal, valamint a maga építette hangszerrel – amely a furulya és klarinét szerelméből születhetett (fuhun) -, nem egyszerűen hangszertudásával, hanem azzal lepte meg a nem is kisszámú közönséget, hogy az amerikai eredetű hangzásoknak magyar és szláv népzenei alapot adott. A lüktetés semmivel sem volt kevesebb. A fuhunt már az iHuset megnyitóján megismerhettük. Nagy taps jelezte a közönség elismerését. 
Dresch Mihály Budapesten született, de még nem volt egy éves, amikor keresztszüleihez került a Hajdú-Bihar megyei Földesre. Első zenei élményei a lakodalmak, falusi vigasságok dallamai voltak, ezekkel együtt pedig a sok-sok népdal. Nagyobb fiúként már Budapesten, egyik osztálytársának köszönhetően figyelt fel a modernebb hangzásokra, a dzsesszzenére. Zenekonzervatóriumi végzettséget szerzett, miközben megízlelte és beleszeretett a táncház világába. Ma is sokra értékeli a „Röpülj páva” színes mozgalmát, amelyben fiatalok ezrei mutatják fel zene-, ének- és tánctudásukat. Ez meghatározója lett Dresch Mihály zenéjének. Nem állt be a sorba, hogy egyike legyen az örökzöldeket folyton modernizálóknak (mainstream), hanem népi motívumokra építkezve még a külföld figyelmét és érdeklődését is felhívta zenéjére, magára és együttesére.
Nagyon reméljük, hogy nem utoljára találkoztunk. Köszönjük szépen.
 
Gun Lund, Lars Persson, 3:e Våning
 
Ez alkalommal két neves költőt is vendégül láttunk a göteborgi Litteraturhusetben. Varró Dániel költő, aki könyveivel asztalán a Tavaszi Szél vidámságra mindig kapható gyermekei elé ült le felolvasni. Versei régen ismertek már a magyar, de még külföldi gyermekek előtt is. Versei szellemesek, szinte zsonglőrködik a rímekkel, kifejezésekkel. A göteborgi szereplése nagyszerű hangulatban zajlott le. Zajlott, mert a gyerekek igen gyakran kiabáltak közbe folytatván a költő olvasta verssorokat. Felsorolni is nehéz lenne, mennyi díjjal jutalmazták már a költőt, de kiemelném a 2005-ben kapott József Attila-díjat és a 2007-ben átvett Köztársasági Arany Érdemkeresztet.
 
Lövétei Lázár László költővel Larsson Mária könyvtáros beszélgetett. A költő 1998 óta a csíkszeredai Székelyföld kulturális havilap főszerkesztője. Számos díj jelzi költői és szerkesztői munkásságának elismerését. Hadd emeljem ki a Romániai Írók Szövetségének Debüt-díját (1997), valamint a 2008-ban kapott Radnóti díjat. Lövétei Lázár László nagy szerelmese Arany János költészetének. Ez jól látszik számos Arany-vers értelmezésén, elemzésén, minden bizonnyal azért, hogy másokkal is megoszthassa, elmélyítse az örömöt, amelyet Arany János munkássága hagyott maga után.  
 
iHuset 10 - Megnyitó
 
A sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely Ahogyan a víz tükrözi az arcot című darabját mutatta be a 3:e Våningen színháztermében. A független erdélyi színház turnézó társulatának vezetőjével, Fazakas Mihállyal beszélgettem. A darabot három éve mutatták be. Évi 130 előadást adnak. A göteborgi volt a 294-ik fellépésük. Leggyakrabban Sepsiszentgyörgyön, vagy az azt környező városokban, falvakban az erdélyi szórványmagyarságot keresik, de nagyon gyakran külföldön is szerepelnek. A magyarul hallható darab angol szövege ilyenkor kivetítve olvasható.
 
Osonó Színházműhely
 
Fazakas Mihály elmondta, hogy fiatalokból álló társulatuk elsősorban adományokból tartja el magát. A színház fontosságát abban látja, hogy az elindíthat és megoldhat vitákat, amelyet különben emberek, gyakran még családtagok sem kezdenek el. Éppen ezért az előadások után minden esetben szemtől szemben találkoznak a közönséggel, hogy megbeszéljék, amit azok átéltek. Meg kell értsék, mit közöl velük a színház, meg kell értsék, ami életüket körülveszi. További sikereket kívánunk nekik!
 
Huzella Péter
 
Huzella Péter előadása Darvasi László azonos című könyve alapján készült. A bemutató 2008-ban Budapesten a Nemzeti Színházban volt. A helyszín egy harmadosztályú csapat öltözője. 
Pad, fogas, kis asztal, szék, tükör és egy tábla, amin két nagy fehér papír van. Ott van még egy gitár is. Huzella bejön, ő az edző, kipakolja a sporttáskájából a mezeket, sípot, labdát, törölközőt, stb., kicsit szitkozódik, majd felveszi a gitárt és Ady Endre: Dalok a labdatérről-c. versét énekli el. A végén a Szurkolók dala:
„Hülye a bíró, hülye az edző, 
hülye az összes szemközti néző, 
hülye a fű, hülye az élet ... ”
 
Varró Dániel és a Tavaszi Szél
 
Mint legtöbb esetben, ez alkalommal is két magyar film vetítését láttuk a Haga Moziban: Isteni Műszak, Bodzsár Márk filmje.
Milán (Ötvös András) a délszláv háborúból dezertálva a horvát seregből 1992-ben szökött át Magyarországra. Korábban orvostanhallgató volt. Egy véletlen során a budapesti mentőknél kapott munkát. Két állandó társa Kis Tamás (Keresztes Tamás), a mentőautó sofőrje és Fék doktor (Rába Roland), a csapat főnöke. A lelkes és lelkiismeretes Milánt megdöbbenti, amikor megérti és felfogja, hogy társai válogatnak a betegek között. A fekete humorral fűzerezett történet mindvégig leköti a néző figyelmét.
 
A vizsga, Bergendy Péter filmje. A történet az 1950-es évek végének Magyarországán, Budapesten játszódik. Helyszíne egy úgynevezett konspirált lakás, ahol a Politikai Nyomozati Főosztály operatív beosztottja, András lakik. Mint minden társának, Andrásnak (Nagy Zsolt) megbízhatóságát is titkos próbára teszi az akkori vezetés. A fiút megfigyelő tiszt, Markó Pál (Kulka János), szinte fiának tekinti a lakásában gyanútlanul udvarló fiút. Kettőjükről, valamint a bonyodalmakat okozó lányról (Gát Éva) szól A vizsga című magyar film.
 
Lövétei Lázár László
 
Az iHuset tizedik évfordulója után köszönjük a meghívottak és a látogatók, érdeklődők figyelmét. Úgy gondolom, meg kell említenem, hogy a Kőrösi természetesen nem ebbe a néhány rövid napba sűríti a magyar kultúra ápolását, hanem évente még számos híres művész, tudós, történész és előadóművész meghívásával gyűjti össze tagságát klubhelyiségében, vagy Göteborg más nevezetes épületének termeiben. 
 
Köszönjük mindenki hozzájárulását, aki munkájával, tudásával tette széppé és izgalmassá a tízedik évfordulót. Ha utolsóként is, de nem utolsó sorban köszönjük támogatóink, szponzoraink segítségét!
 
Maróti László
Fotók: Bánovits András
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME