Az elmúlt 20 év alatt megannyi érdekes, izgalmas, kulturális programot, mint például tánctanítást és az utóbbi években már egyre több gyermekprogramot is szervezett az Uppsalai Magyar-Svéd Egyesület az itt élő magyaroknak és svédeknek egyaránt, mellyel egy olyan közösséget sikerült összefognia, akik tovább tudják adni a magyar nyelvet és hagyományokat a következő generációknak.

20 évvel ezelőtt az alapító tagok és vezetők - hajdani Dugantsy-Becker Mária, az egykori Uppsalai Egyetem Finnugor/Modern nyelvek tanszék docense felvetett ötlete alapján létrehozták az UMSE egyesületét Maria Pehrssonnal, Inger von Polgárral és Nyers Andor választott elnökkel. Nem gondolkodtak nagy létszámú csoportban, viszont sokan nagy érdeklődéssel fordultak az egyesület felé, és vannak, akik közülük még a mai napig is tagjai az egyesületnek.

Végre eljött a nap, hogy megünnepeljük az UMSE 20. évfordulóját.

Felvetődött a kérdés, milyen formában is ünnepeljük meg az évfordulót. Csináljunk szabadtéri bográcsozást vagy, mint a régi szép időkben süssünk meg egy fél disznót nyárson forgatva, vagy menjünk étterembe, ahol végre minket szolgálnak ki és nem nekünk kell előkészülni, majd rámolni a buli után.
Hosszas beszélgetés után, úgy döntött a vezetőség, hogy helyet foglal Uppsala egyik legismertebb Jazzklubjában, a Katalin Pubban, hivatalos nevén Katalin and all that Jazz-ben.

Természetesen az előkészületek nem maradhattak el, hiszen valamilyen programmal és zenével is szolgálnunk kellett ahhoz, hogy az ünneplés teljes legyen. Szerencsére minden gördülékenyen ment. Fellépőink lelkesen készültek az előadásaikra, Orsival összeválogattuk a zenét régi slágerekből, és még nótafüzetet is készítettünk az estére, amihez Herczegh Edit adta az anyagot. Gyösh Lövestam készített egy diavetítést az elmúlt 20 év - tagok által beküldött -
képanyagából. Arról nem is beszélve, hogy a tombolához Magyarországról hozattunk magyar finomságokat.

November 8-án 18.30-kor ünnepélyes keretek között Ingela Pronchev, az UMSE elnöke köszöntötte a vendégeket, akik közt jelen volt néhány alapítótag is, mint Inger von Polgár és Maria Pehrsson.

Katalin, a Jazzklub tulajdonosa,(aki maga is magyar származású) magyaros ételeket szolgált fel a vacsorához, mint pörkölt, sült kacsacomb, húsos káposzta, tarhonya, krumpli, vegetáriánus ételek, savanyúságok és saláták.

Vacsora közben a nótafüzetből magyar és svéd dalokat énekeltünk vegyesen: „Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék…”, „Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő...”, Välkomstvisa, ”Százforintnak ötven a fele…”, Temperaturen, „Már minálunk babám...”

A vacsorához járt még desszert is, a gyerekeknek fagylalt, a felnőtteknek csokoládétrüffel és kávé vagy tea.

Miután jól megtömtük a hasunkat, és az emésztéstől bágyadtan üldögéltünk az asztaloknál, Matolcsi Ferenc színművész feldobta a társaságot vicces előadásaival, és villámgyorsan pörgő nyelvével úgy hadarta a nyelvtörő mondókákat, hogy még a fülem is belegabalyodott a kimondott szavakba.

Pihenőként tombolát árultunk, hiszen a sok magyar finomságot és a főnyereményt, az ajándékkosarat, még ki kellett sorsolnunk.

Erdélyi András magyar néptáncosunk tovább pörgette az est hangulatát. Olyan táncelőadást adott elő, hogy még a padló is beleremegett.

A vendégek felpezsdülve várták a tombolahúzást, és izgatottan figyelték a nyerőszámokat. A sok apró nyereménycsomag után végre a főnyeremény került sorra ééééés IGEEEEN!!
Wulf Becker nyerte meg az ajándékkosarat.

Ennek örömére ismét daloltunk és vonatoztunk a teremben körbe-körbe „Megy a gőzős, megy a gőzős Kanizsára…”, a kígyózó vonat egyre sebesebben száguldott, majd hirtelen Rockandrollia állomásra ért,  ééééés Fenyő Miklós elkezdte énekelni „Csavard fel a szőnyeget még ma éjjel….”. Innen nem volt megállás. Mindenki, aki tudott táncolt és mulatott. Egymást követték a mulatós zeneszámok, „Aranyeső hulljon néktek..”, „Hosszú fekete haj…”, „Csókkirály..”, mert hát magyar ember az, ki mulatni jól tud. Még Katalin és testvére is táncra perdült a magyar mulatós ritmusára.

A vendégek szép lassan fogyatkoztak, ki hogy bírta az iramot, a fiatalok még tovább mulattak és karaokéztak.

Hajnal fél 2-kor csend borult a táncparkettre, és véget ért a 20 éves jubileum.

Remélhetőleg ugyanilyen aktivitással fog működni az UMSE a következő 20 évben illetve addig, míg lesznek magyarok itt Uppsalában, akik tovább táplálják a magyarság lobogó lángját.

Köszönjük minden kedves vendégnek, hogy részt vett ezen az örömteli mulatságon, és várunk minden kedves érdeklődőt az újabb programokra.

Nagy Erzsébet