A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Stockholmi Magyar Katolikus Kör 50 éves jubileuma alkalmából tartott ünnepi beszéd.

Elmondta vitéz Berkovits Tivadar, alapító tag és többéves elnök

 
Az Úr legyen Veletek!
 
Hazajöttem, mert ez a Ház a második otthonom. Félévszázados életével a Stockholmi Magyar Katolikus Kör bebizonyította szükséges voltát, szükséges létét és remélhetőleg szükséges jövőjét is.
 
Az emberek, szeretve a rövidítéseket, csak egyszerűen Katkörnek hívják. Milyen anakronizmus a mai modern világban! Egy szekularizálódott társadalomban vallási előjellel társadalmi egyesületet létrehozni és benne munkálkodni!
Feltevődik a kérdés: kik és miért, kiknek és minek hozták létre? Akik az elmúlt félévszázad utolsó éveiben kerültek csak kapcsolatba a Katkörrel, furcsállhatják, hogy egy felvilágosult és modern világban ilyen is lehetséges. Sokan vannak, akik egészen egyszerűen nem ismerve a „történelmi hátteret” csak a fejüket csóválják. De a válasz egyszerű:
 
az 1956-ban Svédországba érkezett magyar menekültek társadalmi keresztmetszete hűen tükrözte az elhagyott haza társadalmi keresztmetszetét, vallási hovatartozását.
 
A szabad világba érve mindenkinek megadódott a lehetőség, hogy végre úgy fejezze ki életigényeit, ahogy ő ezt magának, az adott lehetőségek között elképzelte. Ezt a jogot a legtöbb esetben a 40-es és 50-es évek Magyarországán megtiltották neki.
 
Felvetődik a kérdés: mi volt az a mag, mely elvetve kicsírázik és aratni is tudunk majd belőle? Ez nem volt sem több, sem kevesebb, mint egy haza, a 40-es és 50-es évek elnyomása előtti, szabadabb haza emléke, ahol magunkba szívtuk annak a szabadabb hazának sok jó és rossz emlékét. Itt volt tehát a lehetőség arra, hogy folytathassuk azt a közösségi munkát, amit a világháború kirobbanásával kénytelenek voltunk abbahagyni. Most felvehettük a szerszámokat és folytathattuk egy szabad világban, és most már szabadabban, amit otthon Magyarországon abbahagytunk. Egyszerre megadódott a lehetősége egy szabad fejlődésnek, ahol saját személyiségünk fejlesztésével párhuzamosan a közösségi érzést is fejleszthettük.
 
Sokan voltak közöttünk mély, gyakorló, vallásos katolikus emberek, családok, akik a hitük ápolását egyszerre egy szabad világban folytathatták, hitük szerint élhettek, és hitük szerint nevelhették gyermekeiket. Voltak közöttük sokan, akik Magyarországon egyházi iskolában járva magukba szívták a tananyaggal a katolikus egyház és vallás sokrétű kultúrájának csillogó kincseit. Sokan voltak, akiket a katolikus egyház képviselői tanítottak meg a vallás mellett a hazaszeretet fogalmára is, és mikor hazájukat elvesztvén felfedezték, hogy sikerült megtartaniuk katolikus vallásukat és életszemléletüket, akkor ezekben az emberekben fellobbant a magukkal hozott szellemi kincs felismerésének lángja. 
 
Ebből a sokrétű és sokfajta életszemlélőből és életet élőből a vasárnapi szentmise utáni közös együttléteken kikristályosodott egyfajta világi érdekvédelmi szervezet létrehozásának az igénye.
A szervezet létrehozásának motorja Dr.Mazgon József, volt miniszteri tanácsos volt. Kitűnő jogi szaktudása, értékrendje óriási segítséget jelentett nekünk kezdőknek. Sokan lennének a listán kiknek nevét csak azért nem említem, mert esetleg akaratlanul kifelejtenék valakit, de egy családot mindenképen fel kell jegyezni. Ez a család a Rajz-család, akik 50 év alatt szolidárisan dolgoztak a Katkörért és ennek érdekében óriási anyagi és fizikai áldozatokat hoztak. Köszönet jár ezért!
 
Ebben a gyülekezetben a gyári munkástól, a földművestől a legmagasabb egyetemeket végzett emberekig a társadalom minden rétege képviseltette magát. Mindenki tudta a maga dolgát és a legnagyobb szeretetben és kölcsönös megértésben éltek egymással. Természetesen, mint minden emberi közösségben, voltak viták és különvélemények, de a felmerülő problémákat mindig sikerült a Katkör javára megoldani.
 
Érezve az elszigetelődést, az idegenséget, de ugyanakkor a szabad világ adta lehetőségeket is, ezek az emberek egy érdekvédelmi közösséget kerestek, ahol közös nevezőn állva, közösen, közös erővel és közös erőből tudják majd felemelni szavukat az őket érintő kérdésekben.
 
Mi volt tehát ez a közös nevező? Ez a közös nevező a magyar létükön kívül a katolikus vallás volt. A katolikus életszemlélet, mely a rájuk szakadt idegen világban megadta lényük és lényegük felismerésének lehetőségét. A nemzeti hovatartozás érzése mellé, amely ekkor egy kisebbségi szerepre szorult,adódott egy magasabb érték, egy nemzetközi hovatartozás érzése is. Ez volt a magunkkal hozott katolikus hit, értékrendszer és érdekközösség gazdag kincsestára. Ez volt az a közös nevező, ami aztán meghatározta, hogy mi legyen ennek az érdekvédelmi szervezetnek a neve, olyan szervezetnek, amelybe mindenki belefér és mindenkinek egyenlő jogai vannak. És ekkor született meg a Katolikus Kör, amely kezdettől fogva egy világi szervezetnek vallotta magát, melynek minden olyan személy tagja lehetett és máig is lehet, aki elfogadja a Kör alapszabályát és befizeti tagdíját.
 
Ez az érdekvédelmi egyesület belső rendjében és felépítésében demokratikus szervezeti elveket használ, és ebből kifolyólag minden tag választó és választható. Így valóban a tagság érdekeit képviselő egyesületről van szó. Így lett a Katkör az, ami, a stockholmi magyar élet egyik legerősebb és leghatékonyabb társadalmi egyesülete. Mint a fentiekből kitűnik, a Katkör egy világi, társadalmi egyesület és soha nem tartotta magát másnak. Se többnek, sem kevesebbnek.
 
A Kör minden becsületes ember előtt nyitva áll, vallásra, fajra, nemre való tekintet nélkül, és büszke arra, hogy tagjai sorába számolhat nem katolikus személyeket is, kikkel mély barátság alakult ki az évek hosszú során, és akik együttműködése nélkül sem munkánk, sem örömünk nem lenne teljes!
 
Úgy tűnik, hogy ez a kis közösség egyre csak gyarapodik és erősödik. A magunkkal hozott katolikus hitünk, katolikus vallásunk alázatra kötelez bennünket minden felebarátunk felé, de érdekvédelmi csoportnak indulván és annak lévén, érdekeinket készek vagyunk bárhol és bármikor megvédeni.
 
További jó munkát, erőt-egészséget kívánok a mostani és jövendőbeli vezetőségeknek is. Éljen és viruljon a Katkör a jövőben is, hűen az alapítók kívánságához! Virágozzatok tovább abban a szellemben, amit ideérkeztünk alkalmából a svéd állam egyik magas rangú képviselője mondott: „Legyetek jó magyarok, mert csak akkor lesz jó svéd belőletek!” Ehhez pedig kérjük a Jóisten segítségét! 
 
Köszönöm a szót.
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME