A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Augusztusi madárfigyelés

Az Uppsalai Magyar-Svéd Egyesület rendezésében 2015. augusztus 16-án madártani kirándulást tettünk a Mälaren tóvidék Ekolsund öböl Hjälstaviken nevű melléköblében levő Natura 2000 területre. A hårbyi madártorony és a Parnassen nevű két madárvártához vitt az utunk.

Apácaludak és rétisasok a hårbyi parkolónál

Szép, napos időt fogtunk ki.
Délelőtt 10 óra körül kezdtek az egyesület tagjai gyülekezni a Hårby nevű parkolónál, ahol már várt reánk Gyösh (Lövestam Gyöngyi) tagtársunk fia, Károlyi Zsombor madárszakértő.
Gyermekek és felnőttek egyaránt kíváncsian vártuk, mit is fogunk látni.
Ingoványos, náddal, sással benőtt tóparton vezetett a cölöpökre épült, korláttal ellátott út a tópartra épült kétszintes madárfigyelő toronyhoz.

 Többféle, főleg darvakból, vadlibákból és vadkacsákból álló népes csapat fogadott a parton és a tó vizén. Megtudtuk, hogy az egyik lúdfaj, magyarul apácalúd, azért nevezik így mert az apácák ornátusára hasonlít a fejtetőn és az arcán levő fehér tollazat, a nyaki és farki részen viszont fekete. Svédül ugyanezt kicsit hasonlóan vidkindad gås -nak hívják, vagyis fehérarcú lúdnak.
A fajra kb. 60 – 70 centiméteres átlagos testhossz és kb. 130 – 140 centiméteres szárnyfesztávolság jellemző.

Madárfigyelésen az UMSE tagjai


Olykor nagy riadalom támadt, felszálltak, és nyugtalanul keringtek a tó felszíne felett. Zsombor elmesélte az okát. Réti sas keringett a tó felett a magasban (oly messze, hogy először kis távcsővel nem láttuk), és ez okozta a madarak nyugtalanságát. Nem csoda, hogy féltek, mivel a réti sasra akár 2,5 méter szárnyfesztávolság is jellemző, és közben három is közeledett.
 Több más madárszakértő is érkezett nagy, állványos távcsövekkel, így jobban meg tudtuk nézni a madarakat.
Utána utaztunk a másik, Parnassen nevű madárvártához, ahová még hosszabb palló vezetett.

Károlyi Zsombor ornitológus, idegenvezetőnk


Séta közben láttuk, hogy egy barna rétihéja (svédül brun kärrhök) fölöttünk kering. Többen közöttünk gyorsan előkaptuk a fényképezőgépeinket és izgatottan fotóztunk. Nem sokkal az után meg egy halászsas bukkant fel a láthatáron.
Az érintetlen természet csodálatos látványt nyújtott.  Úgy egy-két óra elteltével harmincöt különböző madárfajt láttunk, amelyet Zsombor magyarul is meg svédül is bemutatott nekünk.
Elmondta, hogy ennél a hjälstavikeni tónál időközben 256 különböző madárfaj él, és hogy ő már majdnem mindenik fajt látta, mivel évente többször látogat el ide.
Gyöshemlítette, hogy hamarosan nagy csend fog honolni a tavon. A madarak nagy része ősszel délre fog költözni. Zsombor barátunk is velük együtt megy délre, madarakat számlálni.
Gazdag természeti élményekkel telten érkeztünk vissza a kirándulásról.

Keszthelyi Attila

 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME