Ifjabbik lányom elemista korában egyik nap valami miatt nem tudta elvégezni időben a feladott leckét. Unta a könyv mellett ülni, ment volna játszani. Megkérdezte:

-         Édesanya, ha imádkozunk, és nagyon kérünk valamit, azt a jó Isten megadja úgy-e?

Igent mondtam, erre a kislányom lehajtotta a fejét, és láthatóan elmerülve imádkozott. Mikor végzett, összeszedte a füzeteit, bepakolta a táskájába, és indult volna játszani.

-         Hová, hová? – kérdeztem, mi lesz a leckével? – A gyerek meglepődve nézett rám:

-         De hát imádkoztam!

Nehezen vette tudomásul, hogy az nem úgy működik, ahogyan elképzelte. Ahhoz, hogy tudjon, nem csak imádkoznia, hanem tanulnia is kell.