Ott ültem, majdnem szerelmesen, anélkül, hogy valaha is láttam volna élőben. Miután újra és újra végignéztem az összes fotóját, rájöttem, hogy ő álmaim asszonya. Felfoghatatlan volt, hogy érdekeltem és vonzódott hozzám, a világ egyik legboldogabb emberének éreztem magam. Az sms és telefonbeszélgetéseink után eldöntöttük, itt az ideje, hogy találkozzunk. 

 

Nem tudom leírni azt az érzést, amit akkor éreztem, amikor készülődni kezdtem a találkozásra. Úgy éreztem, mintha egy robbanóanyagot helyeztek volna el a gyomromban, amelyik bármelyik pillanatban felrobbanhat. Nem tudtam megérteni, hogy az idegesség és a félelem attól, hogy esetleg nem fog kedvelni, hogyan tudott olyan erővel hatni rám, hogy egész testemben remegtem. De meghátrálni ebben a helyzetben, szóba sem jöhetett.

 

Amikor a buszon ültem úton felé, minden mozgás lassúnak és körkörösnek tűnt. Teljes kilátásom volt a busz ablakából a homályos tájra. Majdnem hányingerem lett, és azon gondolkodtam, hogy vajon megéri-e ez az egész. Ránéztem a busz kijelzőjére, és rájöttem, hogy most fog megtörténni, ideje leszállni. Egy gyors mozdulattal megnyomtam a megállító gombot, mély levegőt vettem és megigazítottam a hajam.

 

Mikor leszálltam, frissen vágott fű illatát éreztem, mely mélyen az orrlyukamba hatolt, és a nap melege a sápadt bőrömet égette. Ekkor megláttam őt. Néztem a szőke haját, amely leomlott szép arca és teste mentén. Ajka felém mosolygott, miközben én idegesen visszamosolyogtam. Minden lépésnél kényszerítettem a lábamat, hogy tovább mozogjon, miközben elkaptam kék szeme pillantását, melyet tökéletesen sminkelt gyönyörű szempillák kereteztek. Anélkül, hogy egy szót is szóltam volna, kegyes karok ölelését éreztem a testem körül, és azt akartam, hogy soha ne engedjenek el. A háttérben a város elmosódó rajzását hallottam, majd mindketten egymás felé fordítottuk a fejünket. Ezután valami hihetetlenül váratlan történt: nyelvünk egy csókban találkozott. Minden kitörlődött a fejemből, mikor becsuktam a szemem. Később egy pillanatra kinyitottam a szemem, és észrevettem, hogy az emberek elmennek mellettünk és bámulnak. Lelkem büszkeséggel telt meg, és elmerült egy másik világba. Csak ő és én. Tudtam, hogy ez az érzés megváltoztatja majd az életem örökre, és sohasem fogom elfelejteni.

 

Andrén Tiger, 15 éves