Ki ne hallott volna még Petőfi Sándorról? Valamennyi költőnk közül Petőfi a leginkább ismert. Az 1848. március 15-én kitört forradalom egyik hőse, majd az 1848–49-es szabadságküzdelem mártírjaként, a nemzet egyik központi alakja lett. 

 

 

Na, de ne szaladjunk annyira előre az időben. 1846-48 között Európa gazdasági válsággal küszködött. A gazdasági válság politikai válsággá szélesedett, és 1848-ra forradalmi megmozdulásokba torkollott. A forradalmak Európa nagy területeit érintették:  Franciaországot, Itáliát, a Német Szövetséget és a Habsburg Birodalmat. Bécsben március 13-án tört ki a forradalom, és életbe lépett a sajtószabadság. Ismeretes, hogy akkoriban Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, és részben a császári Bécsből vezették az országot. Ez nem volt feltétlenül kedvező a magyarok számára.

 

A bécsi forradalom március 14-én megérkező hírére Pest politikai mozgalmának szervezői, a márciusi ifjak, úgy döntöttek, hogy nekik is cselekedniük kell, és ki kell követelniük a jogaikat. Petőfi kezdeményezésére határoztak úgy a Pilwaxban összesereglett ifjak, hogy kihirdetik a tizenkét pontos követeléseiket és Petőfi Nemzeti dalának elszavalásával tüntetés kezdődött. Pesten vér nélkül győzött a forradalom. Az események hírét a szabaddá vált sajtó viharos gyorsasággal vitte szét az országban. Pest forradalmát napokon belül követte a vidéki forradalom.

 

Ha kedvetek van többet megtudni a ’48-as forradalomról és annak vezéreiről, eseményeiről, akkor azt játékosan és élményszerűen megtehetitek egy számítógépes játék segítségével a következő címen: http://www.48.sulinet.hu/bemutato.html