A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A mészkőhegyek birodalmában

A nyár még erejének teljében volt, holott már csak néhány nap választotta el az „ember” hónapoktól. Fel kellett töltekeznem az északkelet-magyarországi s felvidéki tájból, napsugárból, mielőtt elrepített a gép svédországi kiküldetésem újabb kilenc hónapjára. Remélem, ti is kihasználtátok a nyári szabadságot, hiszen ilyenkor, mikor már többet van sötét, mint világos, igazán lélekmelengető visszagondolni a nyár belénk perzselődött emlékeire…

A Turista Magazin egyik számában olvastam először Torna váráról. Ahogy böngésztem a térképet, a látnivalók köre gyorsan bővült: Tornaszentandrás Árpád-kori temploma, valamint a Szádelői-völgy (Zádielská dolina) is felkerült a listára. A Borsod-Abaúj-Zemlén megyei Tornaszentandrás község festői környezetben fekszik, a Szalonnai-hegység áll neki pazar hátteret. A templom kulcsát őrző idős hölgy, azaz idegenvezetőnk, a megbeszéltek szerint várt minket, majd felautóztunk a templomhoz a meredek kaptatón. „Műemlék. Keleti része, románkori ikerszentélye egyedülálló építészeti emlék. Bővítése és falképei a XV. századból valók. Berendezése népies barokk” – olvashatjuk az 1973 és 1975 között zajló felújításról tanúskodó, az épület falára kifüggesztett táblán. A templomról – kívülről szemlélve – elsőként a kissikátori, Árpád-kori alapokon nyugvó körtemplom jutott az eszembe, csak itt olyan, mintha kettő is lenne belőle… Nem véletlenül, hiszen „a XII. századi kis román stílusú templomot Magyarországon szokatlan módon, a tiroli szokásoknak megfelelően kettős szentéllyel építették, és a bányászok ottani védőszentje, Szent András tiszteletére szentelték fel”. [Forrás: https://kirandulastippek.hu/aggteleki-karszt/tornaszentandras-arpad-kori-templom] A török időkben tűz rongálta meg a templomot – romos, tető nélküli épületté vált, melyet 1740-ben fedtek be. A templom belsejében láthatunk egy, a tér szakrális hangulatát nagyban meghatározó tárgyat. Idegenvezetőnk beavat minket, hogy ezt a különleges oltáriszentség-tárolót az egykor a templom belsejében növekvő hársfából faragták ki. Tehát már a templom belsejében járunk: szembetaláljuk magunkat a szentély kettős apszisával, az ikerszentéllyel: „Az egyik apszisban a bányászok védőszentje, Szent Borbála szobra állt, a másikban pedig a templom védőszentjét, Szent Andrást ábrázoló kegyoltár.” [Forrás: Uo.]

Ahogy fentebb említettem, az 1970-es évek elején újították fel a templomot, s ekkor találták meg a 18. században lemeszelt freskókat is – a meszeléssel akarva-akaratlanul, de megmentették az utókornak az alkotásokat. Ebben az időben igyekeztek minél jobban helyreállítani a templom középkori jegyeit, de azért maradt még itt egy-két barokk kort felidéző műemlék is, összegabalyítva kissé az idő fonalát… (Ilyen például Szádvár egykori kápolnája, a barokkosan túldíszített Immaculata-oltár, a népies barokk stílusú fa Mária-szobor, illetve a XIX. században készült népies karzat és szószék. [Forrás: Uo.])

Idegenvezetőnk elmondta azt is, hogy sajnálatos módon nem nyertek pályázati pénzt a templom zsindelytetőjének felújítására, így félő, hogy a műemlék állapota romlani fog a jövőben. Nagyon bízom benne, hogy a helyiek nem adják fel, és előbb-utóbb sikerrel járnak!

Azt hittük, hogy „ennyi” az egész, jöhet a következő látnivaló. De kiderült, hogy a helyi plébániához tartozik még egy kegytárgygyűjtemény, kiállítótér is. Sohasem láttam még ehhez foghatót. A’60–’80-as évekre datálható, Jézust ábrázoló, sokszorosított, nem nagy művészeti értékkel bíró festmények ugyanúgy helyet kaptak itt, mint a IV. Károly koronázási trónkárpitjának bársonyából készült miseruha, több száz éves, latin nyelvű könyvek, az Árpád-kori templomból leselejtezett, ugyancsak koros gyertyatartók, megannyi Jézus- és Mária-szobor, kihunyt örökmécsek, kiürült szenteltvíz hintők, antik hangszerek. Az egyik terem ajtaján svéd nyelvű felirat kapta meg a szemem, miszerint az ezermesterként leírt Miklovicz János számos funkciót lát el a helsingborgi Sankt Clement plébánia területén – s a teremben az ő gyűjteménye látható. Nincsenek véletlenek…

A Szádelői-völgyhöz Tornanádaskán keresztül vezet az út. Már messziről felhívják magukra a figyelmet a szálló porfellegbe burkolódzó salakhalmok, a kőfejtés hatására láthatóvá vált kőrétegek – megállunk a település közelében lévő mészkőbánya mellett. A fás növényzettel benőtt hegyet most bányagépek hordják fokozatosan el. A másik oldalon, szlovák részről ugyanez zajlik. Egyszer lehet, hogy eljutunk oda, hogy a két ország között már nem fognak ott magasodni ezek a csodás mészkőtömbök. E helyett az egyre terebélyesedő városokba épül ez a hajdanvolt tájalkotó-elem. Nem is véletlen, hogy ezek a szépséges hegyek az Aggteleki Nemzeti Park működési területén találhatók. Azt olvastam egy helyütt, hogy a bányászok és a természetvédők azért nem férnek meg egymással, mert ugyanazokat a hegyeket szeretik. Lehet ebben az állításban valami…

A Gömör–Tornai-karszt szemrevaló szurdokvölgye a Szádelői-völgy (szád = ’nyílás’; elő = ’elülső rész’). A nyári melegben a legjobb természetes „klíma” egy szurdokvölgybeli túra: köröttünk 200-300 méter magas sziklafalak, mellettünk egy csordogáló, számtalanszor kisebb-nagyobb vízesésekben aláhulló Szár-patak, s a teljes lombkoronájukban lévő, hűsítő árnyékot nyújtó fák. (Hozzá kell tenni, hogy télen egészen más élményt nyújthat ez a túra, hiszen a lombok kitakarják a sziklafalak bizonyos részleteit.) Külön öröm volt számomra, hogy a környék növény- és állatvilágát, geológiai történetét bemutató információs táblák szövegei a szlovák és az angol mellett magyar nyelven is olvashatóak voltak.

Mielőtt felértünk volna a tetőre, egy hangulatos, bükkösben vezető ösvényen haladtunk keresztül. Aztán mindketten csak ámultunk. Ugyan az első szép kilátásba belerondított a kőbánya és cementgyár (igazából pont a két hegy szűk torkolata nyújtotta csodás panorámába tervezték bele ezeket a „szépségeket”…). Az utunkat tovább folytatva a látvány gyönyöre tovább nőtt – a Szádelői-fennsík karsztplatójáról letekinthettünk a több száz méteres mélységbe, az útra, amit az elmúlt órákban bejártunk, s persze azon is túl. Innen teljes egészében láthatjuk a 105 méter magas Cukorsüveget is, a szikla neve cukorsüvegszerű alakjából adódik. Ide aztán nem árt a jófajta túrabakancs, a természet kövezte ki a lefelé tartó ösvényeket, persze úgy, hogy jókat mulathasson a lefelé baktató embereken.

Augusztus végén sincs már az a nagyon sokáig tartó világosság. Megállok az autóval a Torna várához vezető kis utacska előtt, behajtani tilos tábla kényszerít erre. Erősen szürkül, gyalog már csak sötétben érnénk fel. Úgy határozunk, hogy Torna várát a következő alkalommal hódítjuk majd meg. Bár állítólag a közeli Áji-völgy vízesései is megérnek egy misét. Mindenesetre legközelebb a várral fogunk kezdeni!

Szöveg és fotók: Antal József

 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. július 05.
Kedves Híradó Olvasók!   Oly mélyre estünk, hogy nem hullhatunk már, nincs is magas és nincs számunkra mély. Anyánk nyelvén sikoltunk a világhoz, mi lesz szivünkkel és mi lesz szavunkkal, ha jő az éj?
Tovább
Mélymerülés a kínai science-fiction világában – A háromtest-probléma

Mélymerülés a kínai science-fiction világában – A háromtest-probléma

Könyvespolc 2022. július 04.
Valami erős sci-fi-t kerestem mostanában, valami olyasmit, mint a Hyperion vagy a Metro 2033 volt legutóbb, ami nyomot hagy bennem és gondolkodásra késztet. Nem is kellett sokáig kutakodnom a neten, gyorsan rám talált A háromtest-probléma című regény. Intuitív módon hatott…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
Interjú Benczédi Zsuzsa nénivel

Interjú Benczédi Zsuzsa nénivel

Portré 2022. július 04.
Benczédi Zsuzsa néni 31 éve él Svédországban, zenetanár, kórusvezető, akinek generációkon átívelő pályafutása példaértékű. Zsuzsa néni lelkesedése sosem fogy el, hiszen mai napig is aktívan vezeti úgy a Ljungby-i Magyar iskolát, mint a kóruspróbákat valamint előadásra készül fáradhatatlanul.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább

Egyesületek

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai
Farsangi mulatság és majális SOMIT módra

Farsangi mulatság és majális SOMIT módra

Bizonyára mindannyian hallottuk már, sőt, sokak napi szókincsében is gyakran előfordul az a közismert mondás, miszerint: „Ember tervez,…
SOMIT TAVASZI TÁBOR

SOMIT TAVASZI TÁBOR

A 2022. évi második SOMIT rendezvény a Tavaszi tábor volt. A koronavírus járvány enyhülését és a korlátozások feloldását…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME