A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Alig pár napja, június 4-én emlékeztünk a trianoni békeszerződés 99. évfordulójára. A történelmi viszonylatban jelentéktelen évszázad elszakítottsága, emberi léptékkel mérve, már jelentős idő lehetne az együttélés normalizálódásához. Hiszen a hátunk mögött hagyott évszázad akár esélyt is nyújthatott volna egy korrekt hangvételű párbeszédre, ne adj Isten, a meghallgatására, a sérelmek és érzékenységek tiszteletben tartására. És bár néha vannak hangok, cselekvések, melyek reményt keltenek, ezek még igen csak a felszínt kapargatják. A mélyben ott izzik a több száz éves beidegződés, és elég egyetlen parázs, hogy lángra lobbantsa az indulatokat. És ha kipattan a szikra, már mit sem számít a száz éves közös múlt, hogy „a szomszédom, jól ismerem, és tulajdonképpen rendes ember”. Ekkor már nincs szent és nincs tisztesség, ekkor válnak a halottak is ellenségekké és potenciális veszélyforrássá. Így történt ez a székelyföldi Úzvölgyében elhelyezkedő katonatemetőben esetében is.

A történelem nagy időkerekén ez a száz év egy pillanatnak felelhet meg csupán, mely az évszázados sebeket plasztikázni is nehezen, nemhogy begyógyítani képes lenne. És ha valamit, ezt nagyon jól tudják a politikusok, és időről időre bedobnak egy szikrát a nemzeti érzelmek lappangó parazsára, annak reményében, hogy ha egy pillanatig is, de elvonja a figyelmet az ezerfelé égő lángoktól. Bár a módszer már ismerős, még mindig tudnak egyre fájóbb, egyre aljasabb eszközt találni annak érdekében, hogy az eredmény biztos legyen. Nehéz nem a háttérből, nem előre megtervezett figyelemelterelő akciónak értelmezni az úzvölgyi történéseket, mikor a világháború óta 2019-ben jutott eszükbe az úgynevezett ötven hősi halált halt román katonának emléket állítani.

Ha az ország törvényei és az Európai Unióban elfogadott egyezmények ellenében is, ha a jó ízlés és tisztesség határán átgázolva is, de sikerült találni az ügyhöz embereket, akik megvadulva és üvöltözve készek voltak megvédeni az „ősi földet” néhány százéves sírhanttól.

Talán az sem véletlen, hogy éppen ilyen zűrzavaros események közepette látogatott el Ferenc pápa a csíksomlyói nyeregbe, és szentbeszédében a testvériségre és az együtt haladásra buzdított:

„…ne hagyjuk, hogy azok a hangok és azok a sebek, amelyek az elkülönülést és a megosztottságot táplálják, megfosszanak minket a testvériség érzésétől. Nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, azonban ezek nem jelenthetnek akadályt vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést.”

Nem könnyű a kisebbségi létet elfogadni és együtt élni vele. És száz év után is nagy kihívás nem a másik felet hibáztatni a nem kívánt sorsért. De hiszem, hogy sokkal könnyebb lenne elérni a Ferenc pápa által kívánt állapotot, ha időről-időre nem épp a nemzetiségi kártyát kijátszva heccelnék egymás ellen a népeket. Ha hagynák a mindennapokat kisebbségiként is méltósággal élni. Ha hagynák őket méltóképpen ünnepelni és méltóképpen gyászolni.

 

Bitay Erzsébet

Weöres Sándor: A teljesség felé

Weöres Sándor: A teljesség felé

Könyvespolc 2021. április 18.
„Tested nem te vagy, hiszen csak anyag, mely folyton cserélődik: negyvenéves korodban húszéveskori testedből egyetlen parány sincsen. De érzelemvilágod és értelmed sem te vagy, hiszen még nem volt, mikor te már a bölcsőből nézegettél. Ki vagy? a határtalan, mely fogantatásodkor…
Tovább
Cigonya

Cigonya

Képzőművészet 2021. április 18.
Tihamért gyerekként ismertem meg Magyarkanizsán, a hatvanas években. Ötödikes koromban lehetett az eszmélésem. Akkor már túl voltunk jó néhány korcsolyázáson a befagyott Körös jegén, jó időben pedig pecázni jártunk a Bányába, vagy a Slajcra, kis Tiszára (a Tisza holtága) vagy…
Tovább
Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Portré 2021. április 03.
A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább

Egyesületek

„Anya, mikor lesz újra magyar ovi? Úgy hiányzik...!”

„Anya, mikor lesz újra magyar ovi? Úgy hiányzik...!”

Már 2021-et írunk, de az elmúlt év eseményei továbbra is megnehezítik a mindennapjainkat. Ősszel ugyan még volt lehetőségünk…
Virtuális Nálad-Nálam, avagy az év első SOMIT találkozója

Virtuális Nálad-Nálam, avagy az év első SOMIT találkozója

Az elmúlt évben bizonyára sokunk fejében megfordult afféle gondolatok tömkelege, mint pl. „ennél rosszabb már nem lehet...”, „meddig…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME