A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Göteborgs Konstmuseum (Göteborgi Szépművészeti Múzeum)

2018. június 13-tól november 11-ig

„Kemény spanyol modernizmus, szigorú konkrétság, kifejező Cobra festmény és Lucio Fontana vágott vásznai. A tudományos kutatás alapú kiállításon Az egyetemes képi nyelvet boncolgatják. A háború utáni időszak absztrakt művészetét a múzeum gyűjteménye alapján vizsgálják. A látványosan nagy teljesítményű képek mélyreható látást és kritikai reflexiót tárnak fel a nemzeti és a nemzetközi, a kultúra-specifikus és az egyetemes művészetben.” Áll a kiállítást ismertető múzeumi honlap bevezetőjében. A festészeti kiállítást egy nyári napon arra járva, a kirakaton keresztül pillantottam meg. Azonnal tudtam, hogy nekem ezt látnom kell. 10 percen belül már a kiállítótérben voltam. Számomra rendkívül érdekes korszak alkotásai előtt álltam. Középiskolás koromban a posztimpresszionisták és a párizsi iskola alkotásait csodáltam. Posztgraduális tanulmányaim idején pedig, és később is, legtöbbet az ötvenes évek tárgynélküli művészetével foglalkoztam. Magam is absztrakt művésszé váltam.

Kovács Annamária Göteborgban élő, munkás életű, ma is aktív képzőművész. Gyerekeket nevelve, gyárban, majd kórházban dolgozva, fokozatosan talált rá sajátos kifejezési formájára, a varrott kollázsra. Nem pusztán dekoratív, patchwork mintákat varr, mint ahogy az megszokott a textillel foglalkozók körében, hanem, akvarell technikával megfestett, saját képi kompozícióit varrja ki, stilizált, leegyszerűsített formában. Egyes munkái némileg Réth Alfréd festőművész (1884–1966) vegyes technikával készült alkotásaival rokoníthatók. Világos, műteremként is szolgáló bergsjöi lakásában látogattam meg, beszélgettem vele.

-          Mesélj egy kicsit magadról. Te hol születtél?

-          Klagenfurtban, Ausztriában születtem.

-          Igen, ennek van valami története?

-          Igen, 44 után Romániában éltünk, az Arad melletti Magyarpécskán édesanyámmal és az öcsémmel. Majd Kolozsváron jártam a Képzőművészeti Középiskolába 56-tól 61-ig.

1712-39

Interjú Palotai Gábor tervező grafikussal

- Ezelőtt 7 évvel jelent meg veled interjú a svédországi magyar Híradóban Bergmanul kell beszélni címmel. Bizonyára sok minden történt munkásságodban azóta. A Réger Zsófia nevével fémjelzett cikkből megtudtuk, hogy kitelepülésed szükségszerű, tudatos döntés volt 1980-ban. A Budapesten elvégzett egyetem után Svédországban is tanuló lettél, majd pedig fokozatosan törtél fel, magas művészi és szakmai színvonalra törekedve. Több designnal összefüggő díjat is kaptál. Azóta hogyan alakult pályád íve?

- A legutóbbi beszélgetésünk óta a pályám tulajdonképpen töretlenül haladt abba az irányba, amerre előtte is. A különbség csak annyi, hogy több tapasztalatot szereztem szakmailag és emberileg is, de a világ is változik közben. Tehát ez már önmagában is nagy változás. Nagyon sok új munka és feladat volt az elmúlt években, és a szakmai díjak is - túlzás nélkül mondhatom -, záporoztak. Idén megint négy új Red Dot Design Awardot ítélt meg a nemzetközi zsűri. De talán ami a legjobban esett idén, hogy a magyar grafikus szakma Arany Rajszög Díjat adott tervezői munkásságomra. Két éve a MOME címzetes egyetemi tanárnak nevezett ki, ami azért érdekes, mert abban a teremben történt a kinevezés, ahol 35 éve kettest adtak a diplomamunkámra.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME