A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Ezzel az egyéni kiállítással tért vissza Ernst Billgren a Göteborgi művészeti színpadra 32 év után ezúttal a Galleri Hammarénben. A megváltoztathatóság és a kifejezés öröme a művészetének konstansai.

A HAMMARÉN GALÉRIA 2019. március 23–április 13.

Utoljára az Erik Dahlbergsgatan 14 szám alatt láthattuk, a régi Galéria 1-ben 1987-ben, amikor is Ernst Billgren szenzációs csodaként volt számon tartva a svéd művészeti színtéren.

Ha körbe akarjuk járni Billgren festményeit, amelyeket a Galleri Hammarénben mutatnak be, egy ötvözetről beszélhetünk az egykori Billgren és az a Billgren között, aki egy ideig Wilhelm von Kröckert név alatt írta alá műveit. „A sebesség gyors képtől a képig, mintha a művek keletkezését lázas áramlás jellemezné” - írta Sebastian Johans a közelmúltban DN-ben (Dagens Nyheter) Billgren legfrissebb kiállításáról a stockholmi Forsbloms-ban. Mint mindig, ezúttal is nagyon szórakoztató kiállításnak lehettünk szemtanúi, mely egy olyan szempont, amelyet ez a művész soha nem hagyott figyelmen kívül.

A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején Billgren sok írott és íratlan szabályt került meg, hogy hogyan néz ki egy festmény. Legalábbis, ha egy olyan művész festményéről beszélünk, aki svédországi művészeti főiskolán tanult. Ernst Billgren megjelenése a művészeti színtéren megváltoztatta nézőpontunkat a művészettel kapcsolatban. Mi volt a „jó” vagy „rossz” festmény, vagy mi volt a jó vagy rossz ízlés, hirtelen bonyolultabbá vált véleményt nyilvánítani róla. Az elmúlt néhány évtizedben Billgren Svédország leggyakrabban szereplő művésze, egy ideig többet írtak róla, mint magáról a miniszterelnökről.

A figyelem egyik oka, hogy a művészete annyira szerteágazó. Billgren folyamatosan az új területeket keres: többek között filmeket rendezett, könyveket írt, rockzenét játszott. Mint festő, soha nem félt új megközelítéseket kipróbálni, egy időszakban tehát a von Kröckert álnév alatt. Most ismét Ernst Billgrenként találkozhattunk vele. De semmiképpen sem jelenti, hogy megnyugodott. A megváltoztathatóság és a kifejezés öröme művészetének állandói.

2019 Ernst Bilgren Bogyógyüjtök / 70x80cm
2019 Ernst Bilgren- Üstökös-70x80cm olaj-farost
2019 Ernst Bilgren festmények 70x80 cm olaj-farostlemez
2019 Ernst Bilgren Gépkereszt 95x45 cm olaj-farost
2019 Ernst Bilgren-Trojai faló kőből 122x218 cm olaj-vászon
2019  Ernst Bilgren festmenye 80x125 cm olaj-farostlemez
2019 Ernst Bilgren festmenye 80x125 cm olaj farostlemez
2019 Ernst Bilgren Bogyógyüjtök / 70x80cm 2019 Ernst Bilgren- Üstökös-70x80cm olaj-farost 2019 Ernst Bilgren festmények 70x80 cm olaj-farostlemez 2019 Ernst Bilgren Gépkereszt 95x45 cm olaj-farost 2019 Ernst Bilgren-Trojai faló kőből 122x218 cm olaj-vászon 2019  Ernst Bilgren festmenye 80x125 cm olaj-farostlemez 2019 Ernst Bilgren festmenye 80x125 cm olaj farostlemez

Ernst Billgrenről mondták:

Leginkább úgy érezhetjük, mintha a művész olyan attribútumok nagy szendvicsasztalát állította volna össze, amelyeket kedvel, és az álmodozásnak szentelte volna magát, amelyek sötétséget és fényt is tartalmaznak.

Sebastian Johans recenziója, DN 2019. január 23.

 

Billgren művészete mindig energiát merített abból, hogy szinte módszeresen szabadon engedte az irányítást – amikor egy kifejezésmódot már kevésnek érzett, gondoskodott róla, hogy megváltoztassa az irányt: növelte a méreteket, könyvet írt, filmet rendezett. Ez a következetes nyugtalanság adja számomra a művész nagyszerűségét, hiszen korábbi munkáihoz folyamatosan új oxigént, új dimenziókat ad hozzá.

Dan Jönsson recenziója DN 2016. március 10-én.

 

Nehéz meghatározni Ernst Billgren művészetét, és minél inkább próbálkozol vele, annál inkább nyilvánvalóvá válik, hogy éppen ez a megfoghatatlanság művészetének magja.

Sebastian Johans kiállítási kiadvány: Wilhelm von Kröckert Olajfestmények, Lars Bohman Galéria, 2015

 

Az én elgondolásom mindig az volt, hogy ne legyek provokatív. A festményeim annyira rendkívül hiányában vannak a provokációnak, hogy az emberek kiborulnak tőle.

Ernst Billgren interjú DN 2015. április 10.

 

A hetvenes évek politizált, kiszámítható műalkotásai után, Billgren megnyitotta az utat a vizuális művészettel való nyugodtabb és anarchisztikusabb kapcsolat kialakításához. Szeszélyes illúziókkal lebontotta a gátakat a kifinomult és a népi kultúra között. Billgren élvezettel hagyta, hogy a dekoratív kifejezések egyesüljenek a magasztossal és tisztával. Egy virtuóz, de ugyanakkor tudatosan hanyag expresszionista festészetet kapcsol össze szokatlan berendezési tárgyakkal és szobrokkal.

Sophie Allgårdh Kiállítási kiadvány, Tartályaink, Lars Bohman Galéria 2012

 

Ugye Billgren nem egy naturalista állatfestő mint Bruno Liljefors, hanem a természet képe mindig az 1950-es évek giccse és utcai festészet áttéte volt, amelyet mitológiai mese- hangzás fűszerez.

Birgitta Rubin recenziója DN 2012. március 28.

 

Ernst Billgren 1957-ben született Danderydben. Először az 1979-81-es stockholmi Birkagården Népiskolában, majd a göteborgi Valand Művészeti Főiskolán tanult 1982-1987 között. 1997-ben a szabad művészetek képviselője lett a Királyi Akadémián.

 

A galéria svéd nyelvű honlapjáról fordította: Csikós Tibor

 

Önálló kiállítások, válogatás

10 200, Galerie Forsblom Stockholm 2019

Visszatekintve, Galerie Forsblom, Helsinki, Finnország 2017

Ernst Billgren vs Wilhelm von Kröckert, Borås Művészeti Múzeum 2016

Absztrakt, Lars Bohman Galéria, Stockholm 2012

Továbbfejlesztett finn művészettörténet, Anhava Galéria, Helsinki, Finnország 2010

Színgyár, Stockholm 2008

Csodálatos inspiráció, Läckö kastély, Lidköping

Ernst Billgren - Åke és Ingrid Andrén gyűjteménye, Jönköping Megyei Múzeum 2007-es munkája

Wang Galéria, Oslo, Norvégia 2003

Center Culturel Suedois, Párizs, Franciaország 2001

Andrum, Liljevalchs konsthall, Stockholm 2000

Lund művészeti galériája 1998-ban

Lars Bohman Galéria 1993

Norrköping Művészeti Múzeum, Norrköping 1989

Galéria 1, Göteborg 1987

Rotor Galéria, Valand Művészeti Főiskola, Göteborg 1984

 

Csoportos kiállítások, (válogatás)

 

ARCO Madrid, Madrid, Spanyolország 2016

Borås Nemzetközi Szobrászati Biennálé 2012

Üveg stressz, Velencei biennálé, Velence, Olaszország 2011

Kortárs szobor az északi országokban 1980-2005, Wanås, Knislinge 2005

Hamis és hiteles, Nemzeti Múzeum, Stockholm 2004

Föld - globális változások, Modern Múzeum, Stockholm 1994

Musée Rath, Genf, Svájc 1993

Billgrens, Helene Billgren, Göteborgs Kunsthall 1991-ben

Sydney Biennale, Sydney, Ausztrália 1990

Reform Sub Bau, Galéria Sub Bau, Göteborg 1988

Berlin Akadémia, Berlin, Németország 1987

Nyugdíjas barátom felesége nézte meg, javasolta számunkra a budapesti Műcsarnok nyári programját. A közeli Oktogonról indultunk kiállítást nézni a Hősök Terén lévő Műcsarnokba. A földszinten látható, feltehetően óriási méretű építészeti Szalont kihagyva, könnyedebb élményre vágytunk. Az alagsori termekben egy számomra eddig ismeretlen festőművész, Máriási (Masznyik) Iván képeit néztük meg. A központi térhez, az alagsori ruhatárhoz leérve rögvest egy videó riport vonja magára a figyelmet.

A magasra helyezett képernyőn a művész jellegzetes figurája magyaráz a maga karizmatikus, szuggesztív módján, a saját meglátásairól, gondolatairól. „Mi a pont?” – hallom ki a felvetését, és magyarázatát. Az említett tér középpontjában, a ruhatérrel szemben, egy óriási falikárpit, a Kozmosz című főműve megdöntve kapott helyet.

Fotó a kiállítás plakátjáról
Máriási kárpit
Máriási Iván Havas kráter, olaj-farostlemez
Máriási Iván olaj - farostlemez
Máriási Iván Tűzhorizont olaj - farostlemez
Masznyik Iván Genezis tuspapír 61 x 86 cm 1966
Máriási Masznyik Iván Eelemi erők tusrajz
Máriási Sziklás hegyvonulatok filctoll-papír  61 x 81 cm
Máriási Dies irae II részlet
Máriási Masznyik Iván Gyűrűs bolygó olaj-farostlemez
Máriási Masznyik Iván Bolygó  olaj-farostlemez
Fotó a kiállítás plakátjáról Máriási kárpit Máriási Iván Havas kráter, olaj-farostlemez Máriási Iván olaj - farostlemez Máriási Iván Tűzhorizont olaj - farostlemez Masznyik Iván Genezis tuspapír 61 x 86 cm 1966 Máriási Masznyik Iván Eelemi erők tusrajz Máriási Sziklás hegyvonulatok filctoll-papír  61 x 81 cm Máriási Dies irae II részlet Máriási Masznyik Iván Gyűrűs bolygó olaj-farostlemez Máriási Masznyik Iván Bolygó  olaj-farostlemez

 

Monumentális, ünnepélyes hangulatú, sokszorosan sugárzó és tűzijátékszerűen dekoratív mű. Pöttyök, pontok, szétsugárzó csillagok, jégvirágok csodálatos harmonikus rendben. Ihletett struktúra. A felső termekbe, nagy csarnokokba való remekmű. Kár, hogy ide leszorult, de hát egységet képez a festő jóval kisebb méretű többi művével, az olajképekkel és rajzokkal. A kiállítótérbe érve 80x65-ös, 70x50-es méretű olajképek sorakoznak.

 

Máriási Iván Havas kráter, olaj-farostlemez

Max Ernst szerű anyaglenyomatok, visszakaparások és törlések, festőkés nyomai, csurgatások és csapkodások fogadják a látogatót. Persze nem árt ismerni a technikát. A hatvanas-hetvenes években népszerű eljárás volt a fehér vásznat olajos alapozással lekenni, majd sötét, vékony olajfestékkel bevonni, ahonnan fokozatos elvétellel, a festék felitatásával, kaparásokkal és visszatörlésekkel, festőszer csöpögtetésével lehetett világosabb felületeket elérni. Sokan alkalmazták ezt, a magyar festők közül talán a legismertebb Szász Endre.

Máriási Iván: Kozmikus Térben, olaj-farostlemez

Máriási Iván festményein a vártnál kevesebb vizuális izgalom, káoszból alakult rend fogad bennünket, hiszen a festői kifejezést gyakran alárendeli a galaxisok, égitestek, csillagok és csillagködök naturalisztikus megjelenítésének és rendjének. Képei hasonlatosak az űrteleszkóppal készült színes fényképekhez, amiből valószínűleg azért elég keveset láthatott a hatvanas években, amikor ezeket a képeit festette. Alkotói magatartása mégis tiszteletreméltóan következetes, nagyszámú, kétteremnyi alkotást eredményezett.

Máriási Iván: Tűzhorizont, olaj-farost, 65x80 cm

Feltűnő az érzékenység, ahogy azt a minimális anyagmennyiséget alakítja, amit a zsírosra alapozott vászonra felhord. Fantáziája valószínűleg iszonyú sebességgel száguldott, festéskor formákat, égitesteket belelátott a nyomhagyással, kaparással, törléssel, csapkodással előidézett változásokba. Számára a kevés is sok volt.

Az igazi élményt a harmadik terem tartogatta, ahol is kizárólag tusrajzokat állítottak ki a kiállítás szervezői. Nagyméretű papírra, 61x86,5 cm méretben főként tustollal, esetenként filctollal rajzolt, távolról cseppkő, vagy jégvirágra emlékeztető alakzatokat. Technikája, rajzmodora egyéni, sajátos szépségű. Tusba mártott, de száraz ecsettel,(vagy esetleg grafit elmaszatolásával) puha árnyékokat rendezett struktúrákba, majd azokat a tustoll konkrét és kemény vonásaival ellenpontozta.

Máriási Iván: Genezis, tus-papír, 61x86,5 cm

Apró vonalakkal sokaságából fényes gázbuborékok, felhők tisztásai világítanak ki. Itt ott barokkos csavarokkal gomolyognak, keringenek formát keresve egy fényesebb központ körül (Genezis, 1966).A kép sugárzó, fenséges jellegű, akár Grünewald oltárképei. Alakokat képzelhetünk a sokaságba, hiszen a művész igyekezett a kozmikus jelenségeket egymáshoz rendelni, összefoglalni a kozmikus anyag szertelen áradást.

Máriási Iván: Elemi erők I., tus-papír, 61x86,5 cm

Az Elemi erők I. című tusrajzon kozmikus távolságból érkező robbanásszerű fényerő a teleszkóp optikájában megjelenő iszonyatos kimozgásával szembesülhetünk. Egy pillanat az örökkévalóságból az egyetemes grafikai képnyelv eszközeivel megragadva. Előképe nincs a huszadik század második felének magyarországi alkotásai között.

Máriási Iván: Sziklás hegyvonulatok, filctoll- papír, 61x81 cm

A Sziklás hegyvonulatok 1969-ben készült, filctollal rajzolt jégvirág struktúrák elrendezése enged a figurális analógiának. A néhány kiállított tájképe rávilágít a művésznek a vulkanikus jelenségek, a magmához kötődő érdeklődésére. Azt hiszem, itt is az ősanyag lávaszerűen fortyogó, emelkedő és süllyedő megjelenítésével van dolgunk. A fénylő felső rész alatt két hatalmas tajtékzó hullámba, vagy nevezhetjük akár hegycsúcsoknak ezeket az oszcillációt idéző formákat, amelyekbe rendszerezte, összefoglalta változásba lévő alakzatait.

Máriási Iván: Dies irae II. (részlet) filctoll-papír

A latin cím pontos fordítása Istenek haragja lenne, latin nyelvet tanult barátom szerint. A képen óriási erők csapnak össze legalább négy irányból. Fények törnek elő és a kozmosz sötétje a kép közepébe, kis helyre szorul össze. Ebből az úszó rája körvonalaira emlékeztető térből is száguldó üstökösök, naprendszerek, szabad energiák fénye tűnik elő. Időtlen, vég nélküli átalakulás, a világűr élő szövete, felfoghatatlan erők tombolása.

Csikós Tibor képzőművész, tanár

 

MÁRIÁSI MASZNYIK IVÁN

1928 - 1998

Máriási (Masznyik) Iván 1928-ban született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél és Berény Róbert voltak a mesterei. 1954 óta vesz részt kiállításokon. Egyetemi docensként ment nyugdíjba a Budapesti Műszaki Egyetem Rajz- és Formaismereti tanszékéről.

 

ÖNÁLLÓ   KIÁLLÍTÁSAI:


1956.  Budapest, Műszaki Egyetem
1966.  Budapest, Kulturális Kapcsolatok Intézete
1973.  Budapest, Műszaki Egyetem
1973.  Zalaegerszeg, Kisfaludy Terem
1975.  Nyíregyháza, Benczúr Gyula Terem
1977.  Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
1978.  Kaposvár, Vaszary János Terem
1981.  Budapest, Pataky István Művelődési Ház
1982.  Budapest, Mednyánszky Terem

 

KÜLFÖLDI  CSOPORTOS  KIÁLLÍTÁSAI: 


1966. Bologna, Pesare 
1968. NSZK, EsseVolkswang Museum
1981. Ausztria, Weigelsdorf, Fischa-Park

 

Fontosabb munkái:


Szolnok, Vegyiművek, mozaik (1960) sgraffitto 1961.
Budapest, Pedagógus-szálló, mozaik (1965).
Budapest, Pártfőiskola, sgraffitto (1966).
Budapest, Műszaki Egyetem, Színházterem, gobelin (1975).

 

Forrás: VirtuArtNet.hu

 
 
 
 

Egy kiugró lépcsőnél furcsamód a következő oktató feliratot helyezték el:

„ Absztrakt

Az absztrakt szó eredete a latin abstractus (elvont) és abstrahere (elvonni) szavakra vezethető vissza. A képzőművészettel összefüggésben az absztraktnak két alapvető jelentése van. Az egyik azt jelenti, hogy a képi sík hangsúlyos. A második jelentés inkább abban az értelemben utal az absztraktra, hogy nem világi, vagyis aminek a megítélése nem gyökerezik a valóságban, hanem absztrakt formákban és fogalmakban. A művész egy teljesen önálló képet alkot mértani formákból és vonalakból. Ezt a típusú képet hívják még nonfiguratívnak, nem ábrázolónak, nem konkrétnak vagy objektívnak.”

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. március 16.
Kedves Híradó Olvasók! Minden márciusban annak öröme tölt el, hogy hamarosan itt a tavasz – a természet újjáéled, a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a hóvirág, az erdei szellőrózsa, a különféle kosborok, májusban pedig a piros kígyószisz bontja szirmait. Eszembe jut,…
Tovább
Sötétség (Dark)

Sötétség (Dark)

Könyvespolc 2022. március 16.
Pár éve egyszer már rákattantam erre a sorozatra, de az első évad nyitva hagyott befejezése után kikerült a fókuszból, valahogy nem kerestem rá, hogy lett-e folytatás. Mostanában viszont német nyelvgyakorlásként lepörgettem pár sorozatot a Netflixen, így került elő ismét a…
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Sajnos a 2021-es év vírushelyzetére való tekintettel egyesületünk tagjai ritkán találkozhattak.
Talpra, göteborgi magyar!

Talpra, göteborgi magyar!

Több generáció együtt a Márton napi sokadalomban Sokféleképp lehet „talpra állni” és tenni, cselekedni egy közösség összekovácsolásáért, megtartásáért.…
Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Helyszín: Stockholmi Magyar Ház. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója ünnepi szónokának Lakatos Mihály Budapesten élő írót,…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME