A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Hermann Hesse: Sziddhárta

Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra és megérti, hogy nyugalmát csak akkor lelheti meg, ha életét a létbe a sors láthatatlan szálaival fűzi bele és ezáltal áttetszővé válik, ahogyan Sziddhárta, hiszen „egy cél lebegett Sziddhárta szeme előtt, egyetlenegy: üressé válni, üressé a szomjúságtól, üressé a kívánságoktól, üressé az álmoktól, üressé az örömöktől és szenvedésektől. Elhalni önmagától, nem válni többé Énné, kiürült szívvel nyugalomra lelni, Énjétől megválva gondolkodni, és nyitottnak lenni a csodára – ez volt a célja.”

Mindennek abszolút aktualitása van az életemben, hiszen a cél előttem is felragyogott jó ideje és hiszem, hogy a bennünket körülvevő zűrzavarból még mindig ez az egyik legjárhatóbb kivezető út, amit bárki magáévá tehet.
Visszatérve az aktualitásra, mielőtt kicsit bővebben beszélnék a könyvről, pár szó szubjektíven erről az útról és a fejlődésről.
Gyakran érzem úgy, hogy eljutok egy bizonyos pontig, ahonnan nincs tovább, és ezzel egyidejűleg gyakran magáról arról a bizonyos hívásról is megfeledkezem, és csak bukdácsolok, esetleg nagyot esek, elveszítve az eszméletem. És éppen ez az esés az, ami továbblendít az utamon, hiszen közvetlenül a zuhanást megelőzően hiába is próbálok a bölcsek szavaira hallgatni, tanulmányozni az esetlegesen fellelhető eddigi bukások leírását, a végén mindenképpen arccal a földön találom magam. Viszont az ebből eredő tapasztalat az, ami megérteti velem, hogy tévutak márpedig nincsenek, csak a fejlődésnek kellemesen felfelé ívelő és alkalmasint mélységesen fájdalmas periódusai.
„A tudás átadható, a bölcsesség azonban nem. A bölcsességet lehet megtalálni, lehet aszerint élni, a sodrásához igazodni, csodákat tenni általa, de kimondani és megtanítani nem lehet.”
Hermann Hesse regénye 1922-ben jelent meg Sziddhárta címmel, az első világháború utáni kiábrándult közhangulatban és egy (régi) új szemléletet idézett és idéz föl, mely megmentheti az emberiséget a zsákutcába jutás reménytelen életérzésétől Buddha tanításai által, újra rátalálva a lemondás, a befelé fordulás, a semleges szemlélődés attitűdjére. Az aktuális értékek megkérdőjeleződnek a műben, az új nézőpontból csak a „gyermekemberek” számára van értelme a hatalomnak vagy a pénznek, mivel egy „útkereső” tekintete előtt mindezek idővel elhalványulnak.
Sziddhárta maga is egy útkereső ebben a történetben, de úgy vélem, ezt a fajta útkeresést az emberiség is éli globálisan a mai napig, eónokban mérve, most és talán mindörökké.
Hesse nem a korszellemre jellemző filozófiai, esetleg teológiai esszék formájában próbál ránk hatni, hanem a szépirodalom lassúbb, meditatív, allegorikus, költői leírásával kalauzol bennünket mélyebb lelki tájakon.
Szinte nem is történik semmi, mégis minden megtörténik.
„Sziddhárta, akinek tulajdonképpeni útkeresése és megvilágosodása a regény cselekménye, eleinte szentként (samanaként) akar élni, miután elhagyja a szülői házat gyermekkori barátjával, Govindával, de hamar rájön, hogy az nem az önmegismerés és a bölcsesség igazi útja, megismerkedik tehát a világgal: kurtizánnal, kereskedővel, egyszerű munkásélettel, az apaság örömével és fájdalmával. Rájön, hogy csak a tudás tanítható, a bölcsesség nem; mert az utóbbi csak tapasztalatból születhet.”
Az „indiai rege”, ahogy a szerző hivatkozik a regényre Buddha életére (is) reflektál sokadjára, de ez valahogy más perspektíva. Még ha egyet is ért Sziddhárta Buddha tanaival, mégsem elégszik meg azzal, hogy egy legyen a tanítványok közül. Megérzi a megváltás és az üdv szubjektív mivoltát, ezzel már a keresztény tanokra utalva, miszerint Jézus ott van mindannyiunkban.
Bukások, szenvedés, a szamszárában megjelenő emberi szerepek fájdalma és minden végsőnek hitt élethelyzetből tapasztalatot gyűjtve újrakezdés, megértés, fejlődés, tisztulás. Emellett igaz, hogy a megvilágosodáshoz vezető utak egyikét tárja elénk a könyv, de sikerül felülemelkednie a vallásokon és eggyé forrasztania a tanításokat. Az egy Isten vagy nevezzük bárhogy „(szeretet, egység, végső harmónia)”, értelmetlenné teszi a tanítások közötti különbségeket.
A regény a 20. századi hippi mozgalmak idején élte valódi reneszánszát, de aktualitásából a mai napig, a könyv születésének századik évfordulójáig sem veszített. Örökérvényű olvasmány.
A kötetet szinte minden nyelvre lefordították, de ami különösen érdekes, hogy 12 indiai nyelvjárásra is.
Valódi szellemi táplálék, ami a mai napig kikerülhetetlen útjelző egy kereső számára.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME