A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Thomas Palme: Historien om Ungern

Carlsson bokförlag, 2017.

Ez a svéd nyelven megjelent könyv Magyarország történetéről hiánypótló is lehetne. Szerzője – bár nem közismert a magyar olvasótábor körében – 1981 és -86 között a budapesti svéd követségen teljesített szolgálatot, felesége magyar származású, és saját bevallása szerint az év egy részét Magyarországon tölti.

A könyv fejezetei különböző történelmi korszakokat mutatnak be, egészen napjainkig. Ami az olvasót első látásra meglepi, az időrendi sorrend felcserélése. A bevezetőt követően az évszámokat és az ezekhez kötődő fontosabb magyar vonatkozású történelmi eseményeket ismerteti a szerző, majd rátér az első tulajdonképpeni fejezetre, mely az „Orbántiden” (Az Orbán korszak) címet viseli. Az írás további részében helyreáll az időrendi sorrend, kezdve a magyarok származásával és befejezve a 2010-es magyarországi választások eredményeivel. A könyv végén említésre kerülnek a szomszédos országokban, illetve a Magyarországon élő kisebbségek, sőt még olvasásra ajánlott irodalommal is szolgál a szerző.

Palmenak sikerül objektíven elemezni a különböző történelmi eseményeket és ezek főbb szereplőit, beleértve azokat is amelyek a mai napig eleven vitákat váltanak ki, nemcsak Magyarországon hanem annak határain kívül is. Ez a józanlátás jellemzi a történelmi átfutást egészen a ’89-es rendszerváltásig. Az ezt követő, főleg a 2002 utáni időszak leírása azonban csírájában sem emlékeztet az előbbiekről megfogalmazottak szellemére, így összességében tekintve visszás gondolatokat és érzéseket ébreszt a könyv azokban az olvasókban, akik követték és ismerik a magyarországi rendszerváltás utáni időszakot.

A jelenlegi kormánypárt és elsősorban a hivatalban levő miniszterelnök bemutatása, jellemzése tükörképe a magyarországi balliberális média, illetve annak külföldi szócsövein keresztül megjelent írásoknak, állításoknak. Természetesen jogában áll a szerzőnek bárkit és bármit kritizálni, ezért hadd tegyem rögtön hozzá, hogy nem is az állítások valósága vagy valótlansága zavar elsősorban, hanem a kettős mérce. Meggyőződésem – és remélem, hogy néhányan osztják nézetemet – a korrupció, „elkúrt” gazdaságpolitika, hazugság értelmezése nem lehet politikai pártállás vagy szimpátia kérdése. Például a 2006-os választásokat hazugsággal manipuláló volt miniszterelnököt lehet egyenes és szókimondó személynek jellemezni, de ez megkérdőjelezi mind a közlés mind a közlő hitelességét. Ennek szellemében az olvasó azzal szembesül, hogy míg a kétharmados többséggel megválasztott kormány minden cselekedete és intézkedése populizmusnak, nacionalizmusnak, EU-ellenességnek minősül, addig az ellenzék esetében a negatívumok elhallgatása, jobb esetben bagatellizálása történik.

A svéd nyelvű olvasó Palme tolmácsolásában megtudhatja, hogy a Magyar Alaptörvény nacionalista, mivel benne foglaltatik, hogy a magyar közösség számára a család és a nemzet a legfontosabb. Továbbá azt is, hogy az alaptörvény az állampolgárság, illetve a nemzethez való tartozás meghatározásában a svéd Sverigedemokraterna párttal azonos szemléletet képvisel. Természetesen terítékre kerül a migránskérdés, a romák és a szegénység, a szólás- és sajtószabadság, a korrupció, a választási rendszer, az egészségügy meg az iskolák helyzete, a gazdaság, hogy csak néhány témát említsek.

Több olyan dolog szerepel az ominózus harmadik fejezetben, aminek bemutatása kívánnivalót hagy maga után, de ezek említéséről helyszűke miatt eltekintek. Azonban befejezésül szeretnék pár sort szentelni Magyarország más országokhoz fűződő viszonyának, mivel ez is szóba kerül a könyvben. A szerző megemlíti, hogy Magyarország jó kapcsolatra törekszik Oroszországgal, a volt szovjet utódállamokkal, Törökországgal és az ázsiai országokkal, elsősorban gazdasági lehetőségeket látva ezekben a kapcsolatokban. Továbbá fontosnak tartja azt is kihangsúlyozni, hogy a magyar miniszterelnök nem kritizálja, hanem gyakran dicséri az említett országokat, noha többnek diktatórikus, autoriter rendszere van. Palme ezen felvetésén nem találok semmi kivetnivalót. A diktatórikus rendszereket nevükön kell nevezni, attól függetlenül, hogy az ezekkel kötött üzlet tárgyát magyar mezőgazdasági termék, vagy a nyugati demokráciák által előállított katonai csúcstechnológia képezi.

 

Bereczky Sándor

 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. március 16.
Kedves Híradó Olvasók! Minden márciusban annak öröme tölt el, hogy hamarosan itt a tavasz – a természet újjáéled, a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a hóvirág, az erdei szellőrózsa, a különféle kosborok, májusban pedig a piros kígyószisz bontja szirmait. Eszembe jut,…
Tovább
Sötétség (Dark)

Sötétség (Dark)

Könyvespolc 2022. március 16.
Pár éve egyszer már rákattantam erre a sorozatra, de az első évad nyitva hagyott befejezése után kikerült a fókuszból, valahogy nem kerestem rá, hogy lett-e folytatás. Mostanában viszont német nyelvgyakorlásként lepörgettem pár sorozatot a Netflixen, így került elő ismét a…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Sajnos a 2021-es év vírushelyzetére való tekintettel egyesületünk tagjai ritkán találkozhattak.
Talpra, göteborgi magyar!

Talpra, göteborgi magyar!

Több generáció együtt a Márton napi sokadalomban Sokféleképp lehet „talpra állni” és tenni, cselekedni egy közösség összekovácsolásáért, megtartásáért.…
Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Helyszín: Stockholmi Magyar Ház. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója ünnepi szónokának Lakatos Mihály Budapesten élő írót,…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME