A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Székelyföld lobogója

Újsághírek:

2013. szeptember 18-án a Brassói Ítélőtábla jogerős ítéletében törvényellenesnek mondta ki, hogy Uzon polgármesteri hivatalára Románia és az Európai Unió zászlaja mellett a székely zászlót is kitűzték.

2018 áprilisában levetették a székely zászlót a csíkszeredai polgármesteri hivatalról.

Kit zavar a székely zászló, amely egy ártatlan magyar szimbólum?

Nem tudni miért, csak a tájékozatlan személyek nem értik, hogy a világon minden közösségnek vannak saját zászlói, címerei, népviseletei, zenei és egyéb népművészeti hagyományai.

Itt, a királyi Svédországban, nekünk, svédországi magyaroknak természetes, hogy a legnagyobb városoktól kezdve a legkisebb faluig megtalálható a svédek helyi címere, zászlaja, és annak használata nem törvényellenes. Az, hogy a sport területén minden sportegyesületnek, klubnak saját zászlaja, színe van, az mindenki számára természetes. Minden nagy svéd vállalatnak saját lobogója leng az irodái, gyárai, üzemei előtt. 

Svédországban történelmi zászlóval, címerrel rendelkeznek a tájegységek, megyék és önkormányzatok is. Ennek ellenére léteznek fantázia és nem hivatalos zászlók, és itt ez sem zavar senkit, és annak használata nem törvényellenes.

Nagy eltérések, különbségek vannak egyes országokban a külföldi zászlók használatáról szóló szabályok, engedélyek körül. Svédországban semmilyen rendelkezés nem tiltja a külföldi zászlók használatát. Mindenkinek joga van külföldi zászlók használatához, amennyiben azt megfelelően használja.

Dániában rendőrségi engedély kell a külföldi zászlók használatához, azonban a skandináv országok, az ENSZ és az EU zászlók használatához nem kell engedély.

Erdélyben mióta külföldi a székely zászló? Hamisított etnikai adatok alapján 1920-ban – a trianoni kényszerszerződés értelmében – az erdélyi magyarokkal együtt kapták a területi, helyi címereket, zászlókat és a többi ezeréves nemzeti hagyományainkat. A városok neveit a legtöbb esetben csak lefordították románra.   

A zászlók érzelmeket idéznek elő, amely lehet egy nemzethez való tartozás, az ellenállás és a gyűlölet jelképe. Idegen megszálló csapatokkal szemben a nemzeti zászló sokszor az ellenállás szimbóluma is lehet. Egy diktátor bukása esetén a zászló is megváltozhat. A nemzeti zászlókból kivágták a kommunista jelképeket, pl. 1956-ban Magyarországon és 1989-ben Romániában. Líbiában a Kadhafi-rezsim bukása után a zöld forradalmi zászlót újra cserélték.

 

A Svédországban élő finn kisebbség zászlója

 

 

2007-ben Andreas Ali Jonasson tervezte. A Svédországi Finnek Bizottsága 2014. március 30-i évi közgyűlésén fogadta el, és azóta a Svédországban élő finnek hivatalos zászlaja. A zászlóban jelen vannak a finn és a svéd zászló színei.

 

Lappföld zászlaja

 

 

A lappok őslakosok Lappföldön, amelynek területe ma Norvégiához, Svédországhoz, Finnországhoz és Oroszországhoz tartozik.

A zászlót 1986. augusztus 15-én a svédországi Åre-ben megtartott Északi Lapp Konferencián fogadták el. Egy pályázat eredményeként a norvégiai Skitbotn faluban élő Astrid Båhl művész készítette. A zászló motívuma a lapp sámán dobról van mintázva, és Anders Fjellner (1795–1876) lapp lelkész, költő „Paiven parneh” (A Nap fiai) című versében megírt lappokról szól, akik a Nap lányai és fiai. A zászlóban a kör a szellemiséget jelenti, és ebben a körben a Napot a vörös szín, a Holdat a kék szín képviseli. A zöld szín a természetet, a kék szín a vizet, a vörös szín a tűzet, a meleget és a szerelmet, a sárga szín a Napot szimbolizálja. A zászlón megtalálhatók a hagyományos lapp népviselet, a kolten (blúz) színei a vörös, a zöld, a sárga és a kék.

A lappok Lappföldön mindenhol ezt a zászlót használják.

 

Tornedaliak zászlaja

 

 

Svédország egyik nemzeti kisebbsége a tornedaliak, akik legtöbben Svédország északkeleti és részben Finnország északnyugati részében laknak. Svédország és Finnország 1809-es határrendezése előtt Tornedalen többnyelvű és változatos kultúrával rendelkezett, ahol a finn és a lapp nyelv dominált. A tornedaliak 1999-ben Svédország egyik elismert nemzeti kisebbsége lett. A legtöbb tornedali beszéli a svéd, a meänkieli, a finn és többen a lapp nyelvet is. Svédország egyik hivatalos kisebbségi nyelve (svéd neve tornedalsfinska: tornadali finn nyelv). Egyesek szerint nem önálló nyelvről van szó, csupán egy finn dialektusról.

A Tornedali zászlót hivatalosan először 2007. július 15-én használták a finn Övertorneå önkormányzatban és a svéd oldalon is. A zászló ettől a naptól kezdve a finn-svéd határ mindkét oldalán elterjedt és szimbóluma lett az ott élő tornedaliaknak. A zászlót Herbert Wirlöf tervezte, melynek színeit Svédország és Finnország zászlóiból vették. A zászlóból hiányzik a kereszt, „mivel mi nem voltunk keresztes vitézek”.

2008-ban a svédországi és a finnországi tornedali egyesületek megegyeztek abban, hogy július 15-e lesz a tornedaliak napja, amely 2015-től a Svéd Akadémia Kalendáriumában is szerepel.

 

A Finnországi svédek zászlaja

 

 

A Finnországban élő svédek zászlaja egy vörös színű zászló sárga kereszttel, amelyet az ország egyes körzeteiben használnak.

1917-ben kereskedelmi zászlónak javasolták a finn Zászló Bizottságnak. Lehetséges, hogy ezt a zászlót is jelölték Finnország hivatalos zászlajának, amikor 1917-ben függetlenek lettek. A mai kék-fehér finn állami zászló 1918. május 28-tól lett Finnország zászlaja.

 

Jamtland Köztársaság zászlaja

 

 

Az 1950-es és 1960-as években a „Jamtrepublikanska” mozgalom egy tiltakozás volt a területi politika ellen, amely Jämtland megye elnéptelenedéshez vezetett. Bizonyos kapcsolata van az 1963-tól rendezett Storsjöyrannal (Nagytavi Fesztivál), amely az ország legrégibb zenei és utcai fesztiválja kb. 300 ezer látogatóval. Ismertebb nevén ma csak Yran-nak (az őrjöngésnek) nevezik.

Republiken Jamtland zászlaját Kent Backman és Bo Oscarsson tervezte. Tudatosan hagyták ki a zászlóból a skandináv zászlókra jellemző keresztet, azt állítva, hogy a köztársaságnak már ezer év előtti hagyományai vannak Jämtlandban, amely már a kereszténység Svédországba érkezése előtt megvolt.

Svédországban ez a Republiken Jamtland, amelyet teljes nevén De förenade republikerna Jamtland, Herjeådalen och Ravund (Jamtland, Herjeådalan és Ravund Egyesült Köztársaságnak) neveznek. A „Köztársaság” valójában egy jól megszervezett humoros kulturális- és kereskedelmi vállalkozás, amelyet 1963-ban Yngve Gamlin kezdeményezésére hoztak létre. A javaslattevő Yngve Gamlin azonnal kikiáltotta magát a „Köztársaság” első elnökének. Az eddigi elnökök; Yngve Gamlin (1963–1983), Moltas Eriksson (1983–1988) és Ewert Ljusberg (1989–). 

A „Jamtland Köztársaság” tevékenységében történeti és helytörténeti vonatkozások is vannaka Storsjöyran (Nagytavi Fesztivál-on). A fesztivál utolsó napján a „Köztársaság elnöke” éjfélkor elmondja a hagyományos ünnepi beszédét, ami jellemzően mindig a szabadságról, a humanizmusról és a szolidaritásról szól, mert ez nagyon fontos az ellenséges érzületű déliekkel (sörlänningar) szemben. Az elnök beszéde alatt a Jamtland Köztársaság zászlajánál a díszőrséget a JRA (Jamtlands Republikanska Armé: Jamtlandi Köztársaság Hadsereg) tagjai adják. Egy időben a fesztivál ideje alatt természetesen a Jämtlands telegrambyrå (Jämtlandi Távirati Iroda) tájékoztatta a nagyvilágot az eseményekről.

Ezt a nem hivatalos Jamtland Köztársaság lobogóját a svédországi Jämtland megyében és környékén előszeretettel használják az ott élő svédek, és érdekes, hogy ennek használata senkit sem zavar Svédországban.

Ezek a svédországi kisebbségi zászlók az utóbbi negyven évben lettek hivatalos zászlók. A svédországi zászlókultusz napjainkban reneszánszát éli. Ma már a legkisebb svéd sportegyesületnek is van saját zászlaja.

Vajon a 21. században mi a baj a 16. század végéről fennmaradt Székely Zászlóval és az abban használt székely szimbólumszínekkel?

 

Szöllősi Antal

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. december 27.
Uraji köd / Fotó: Antal József Kedves Híradó Olvasók!
Tovább
Tao Te King

Tao Te King

Könyvespolc 2022. december 27.
Pár útravalót már felpakoltam erre a képzeletbeli könyvespolcra azokból az olvasmányokból, melyek az embert az olvasás örömén túl, mintegy segítőtársként kísérhetik életútján. Szóba került már jó pár meghatározó név, eszme, vallás, de ma álljon itt egy igazi klasszikus, amely immáron…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Mindössze néhány héttel a rendkívül jól sikerült SOMIT családos tábor után egy hétvége erejéig (2022. október 21. és…
Újra elindulóban az ifik társasága

Újra elindulóban az ifik társasága

A tavaszi közgyűlésen bemutatkozott hat magyar fiatal, akik akkor lelkesen meséltek a jövőbeli céljaikról és arról, hogy miképpen…
Pedagógusok a házban

Pedagógusok a házban

A jó pedagógus olyan, mint a télen a kamrában lógó szárazkolbász, szalámi: minél több van belőle, és minél…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME