A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

Pákh Ervin értelmiségi család első gyermekeként született Komáromban,1923 ban. Szülővárosában, a családi birtokon nevelkedett; a gimnázium elvégzése után a Ludovika Katonai Akadémia hallgatója lett.


 

"Mindannyian emlékszünk huszáros tartására, józan gondolkodására" 

 

A második világháború javában folyt, amikor Ervin hadnagyként elvégezte az akadémiát. Természetesen azonnal katonai szolgálatra rendelték. 1944 ben súlyosan megsebesült ; felépülése után újra a frontra vezényelték. A kapituláció Ervin századát az osztrák-cseh határon érte; ekkor Ervint szovjet hadifogságba esett. A Szovjetunióban több munkatáborban is raboskodott.

 

Jó fizikumának és fiatalságának köszönhetően túlélte a rabságot és 1947 ben hazatérhetett szülőföldjére. Édesanyját, sajnos, nem láthatta viszont, mert őt a kommunista megszállók kivégezték.

 

Az új kommunista hatalom a családot osztályidegennek bélyegezte, és minden vagyonát elkobozta. Ervin eleinte kocsis lett az elkobzott birtokon, később aztán Csepelen kapott munkát. Itt kitanulta a marós szakmát, amit később is jól hasznosított.
 

1956 októbere Csepelen érte. Itt is sok elégedetlen munkás zúdult fel akkor a kommunista önkény ellen; munkástanácsokat és önvédelmi bizottságokat hoztak létre. Ilyen csoportnak lett – katonai képzettségével -Ervin a vezetője.
 

A harc a szovjet túlerővel szemben kilátástalan volt,a forradalom elbukott. Jött a bosszú, az öldöklés, és aki tudott, menekült. Több, mint kétszázezer magyar hagyta el hazáját, közöttük Ervin is.

 

1956 decemberében Ervin Bécsen keresztül Svédországba került. 1957 februárjában már a södertäljei Scania Vabis teherautógyárban dolgozott, mint marós. A svéd nyelvet gyorsan elsajátítva sok honfitársának segített munkához jutni és tolmácsként is enyhített magyar menekültek mindennapi gondjain. A Scaniához Ervin mindvégig hű maradt: innen ment tisztviselőként nyugdíjba.
 

Ervin igaz magyar volt, aki az emigrációban is megtartotta magyarságát és szervezője lett a svédországi magyar egyesületi életnek. Így lett ő az első svédországi bevándorló szervezet, a Södertäljei Magyar Egyesületet első elnöke (ezt a tisztségét több mint 43 évig betöltötte!). Az ő ötletére jött létre 1976-ben a SMOSZ, amelynek tehát alapító tagja és több mint két évtizedig vezetőségi tagja volt, akárcsak a Szabad Magyarok Tömörülésének.
 

Az együttműködés is fontos vezérelve volt: kapcsolatot épített és tartott a svéd hivatalos szervekkel, valamint egyéb bevándorló szervezetekkel. A södertäljei önkormányzatnál képviselőként részt vett a város vezetésében, és tagja volt a város bevándorlási bizottságának. Alapító tagja volt a Barátság Hídja nevű szervezetnek, amelynek célja a svéd társadalom és a bevándorlók közötti kapcsolatteremtés és kölcsönös megértés.

 

Hívő katolikus ember lévén részt vállalt a Södertäljei Katolikus Egyház vezetésében, buzgó templomjáró volt.
 

Nekünk, södertäljei magyaroknak sokat segített Ervin; mindig tanácsot adott és példát mutatott.
 

Ervin áldozatos munkáját több hivatalos elismeréssel, díjjal értékelték. Ilyen volt svéd részről az ”5 perc múlva tizenkettő ”-díj, amit a különböző emberek és kultúrák közötti kapcsolattermtésben végzett áldozatos és fáradhatatlan munkájáért kapott. A Magyar Köztársaság Emlékérmét hosszú élettevékenységéért ítélték oda neki. Egyéb magyarországi kitüntetést is kapott Ervin, de a legbüszkébb az ´56-os Emlékéremre volt: ezt azért kapta, amit ´56-ban a szabadságért tett.
 

Mindannyian emlékszünk huszáros tartására, józan gondolkodására, önfeláldozó munkájára, emberiességére, nagylelkűségére, becsületességére. Most, mikor örök nyugovóra tért, nehezen betölthetető űrt hagyott maga után.
 

Drága Ervin, emlékedet kegyelettel megőrizzük! Köszönjük, hogy jóbarát, tanácsadó és apai példakép voltál; köszönjük, amit értünk, magyarokért és egyesületeinkért tettél! Gondolatban velünk maradsz.
 

Isten veled, Ervin, nyugodj békében!

 

Budai Gábor

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME