A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A SMÖR GÅS-tól a SMÖGÅSBRÖD-ig

Avagy a vajlibától a vajaskenyérig

A smörgåsbord összefoglaló neve egy hagyományos svéd ételsornak, mely az 1960-as évektől lett általános gyűjtőneve az olyan büfféasztalnak, amelyik bevezetőként röviditalt, különböző ízesítésű halféleségeket tartalmaz, főételként bőséges választékot kínál a különböző hideg és meleg húsételekből, sajtfélékből és édességekből.

A torták királya, a smörgåstårta

De mit is jelent a smörgås szó, és vajon honnan származik?

Annak idején, mikor még házilag készítették a vajat, köpülés közben, a készülő vajtömbből apró darabkák szakadtak le, melyek miniatűr libácskákként úszkáltak a savó tetején. A mintegy kóstolásnyi darabka vajliba, svédül smör gås remekül illett a falat kenyérre. Mivel a vaj az önálló háztartások egyik legtöbbet érő cserecikke, illetve áruja volt, saját fogyasztásra nem sok jutott a családnak, többnyire csak ennyi. Egy vajlibányi. Gondolom, ezért hívják ma is a vajas kenyeret smörgåsbröd-nek, a vendéglátáshoz megterített, rengeteg finomsággal megrakott asztalt meg smörgåsbordnak (vajliba asztalnak), mely ezen a néven a múlt század elején kezdte meg pályafutását. A szó egyike azon ritka svéd szavaknak, melyet mind az angol, mind a német nép átvett és használ.

Több mint kenyér és vaj

A smörgåsbord, mint fogalom, egy egyedülálló étkezési forma, melyet pácolt, füstölt halakból, hideg és meleg húsos fogásokból álló kínálattal tálalnak a vendégeknek, akik az ezen ételekkel megrakott asztalt körbe járva saját maguk választják ki a nekik tetsző ételféleségeket. Kenyér és vaj – ez kötelezően ott van minden smörgåsbordon, valamint a különböző ízesítésű heringek. A hidegfelvágottak, füstölt lazac, angolna és makréla, pástétomok mellett gyakran kínálnak omlettet, kolbászokat, húsgolyókat (fasírtot), aszpikos tálat. A smörgåsbord fő szempontja, hogy sok proteint kínáljon, e miatt a saláták, krumplis készítmények, zöldségtálak mellékszerephez jutnak, ellentétben a büfféasztalok kínálatával, ahol inkább ezeké a főszerep.

Az Operakällaren kínálata

Gyors és olcsó étkezési forma már a XIX. században is

Az ilyenfajta tálalás története az 1800-as évek elejére nyúlik vissza. A polgáriasodó Svédországban akkor kezdtek lassan átalakulni a vendéglátási szokások. Az 1500-as évektől létező brännvinsbordból (pálinkaasztal) fejlődött ki az egyre többféle fogással gazdagított smörgåsbord. A brännvisbordot szintén vendégfogadáshoz terítették, de inkább amolyan, némi étellel gazdagított pálinkakóstoló volt.

A smörgåsbord általános megismeréséhez és elterjedéséhez érdekes módon a vasútépítés is hozzájárult. Még mielőtt bevezették volna a vonathoz csatolt vendéglővagont, az állomásokon alakítottak ki amolyan gyorsvendéglőket. Nagyon kézenfekvő és egyszerű módja lett ez a fajta lehetőség az utazók számára. Az önkiszolgálás megkímélte az állomások restijének tulajdonosát pincérek alkalmazásától, az éhes utazók gyorsan és aránylag olcsón étkezhettek.

Egyre több vendéglő átvette ezt a tálalási módszert, és az 1960-as években egyre jobban elterjedt nem csak a hivatásos, de a magánvendéglátásban is. Az idők folyamán kétfajta smörgåsbord alakult ki. Az egyik fajta, melyet naponta kínáltak a vendéglőkben és a magánháztartások vendégfogadásai alkalmával. A másik, a karácsonyi ünnepkör alkalmával kínált különleges, igazán gazdag és mutatós Julsmörgåsbord, vagy ahogy manapság általánosan emlegetik, Julbord. Mindkét fajtában megtalálhatók a halételek, kocsonyák, sajt, és természetesen a névadó vaj és kenyér, de csak a karácsonyi asztalon van sonka és májpástétom.

Midsommari bőségasztal

A smörgåsbord illemtana

Az 1900 –as évek derekáig a smörgåsbordon tálaltak előételként szerepeltek. Tore Wretman meterszakács, vendéglőtulajdonos, író, a svéd gasztronómia híressége (1916-2003) hatására és rábeszélésére 1961-ben a stockholmi Operakällaren (Operapince) vendéglőben bevezették a smörgåsbordot, mint önálló és egyetlen fogást. Wretman kitalálta és előírta az étkezés sorrendjét is, ami előtte esetleges és eléggé szervezetlen volt. A sorrendnek természetesen célja van, nevezetesen az, hogy egy-egy alkalommal csak egyféle étel kerüljön a tányérra. A vendégek öt turnusban járulhatnak az asztalokhoz. A halas ételekkel kezdődik a sor, a vendég annyit vesz a tányérjára amennyit kíván, viszont a vártnál hiába ízlik jobban az a bizonyos hal,visszatérni oda már nem szokás. (Szabad, de nem illik). Az előírást betartani hozzátartozik a jó modorhoz. Ez hagyománnyá vált, olyannyira, hogy a legtöbb Julbord ünnepségen elfelejtik felhívni a frissen jöttek figyelmét a sorrendre, szegény delikvensnek fogalma sincs, miért kezelik olyan elnéző tapintattal, mikor heringes-lazacos-sonkás-kocsonyás ételekkel megpakolt tányérjával letelepedik egy-egy kedves kolléga mellé. Változnak az idők, változnak az emberek, de azért jobb helyeken talán még jelenleg is betartják Wretman szabályait. (Smörgåsbordets vett och etikett)

A sorrend végén a desszertes asztal áll, és nem csak a tálalás, de egyáltalán a smörgåsbord fejlődésében is. 1960 előtt egyáltalán nem létezett desszert kínálat, mint ahogy nem létezett majorság, vagy tengeri herkenttyűkből (előkelő néven tenger gyümölcsei) készültek sem.

Bőségkosár, akár száz fogással is

A nagy népszerűség teszi, hogy a vendéglők egymással versenyezve találják ki a szebbnél szebb, jobbnál jobb fogásokat, nem ritka, hogy egy smörgåsbord 100 fogást is kínál. Ez a versenyszellem a magánházakba is kezd begyűrűzni, nem ritka, hogy 20-30 fajta ételt is kínálnak a vendégeknek. Nagy lépés ez az 1500-as években frissen főzött pálinkához kínált valamilyen feltéttel gazdagított kenyérdarabkáktól napjaink bőségszarujáig, igaz, lassan ez a gazdag kínálat is a múlté.

Az egyszerű tálalási forma meghódította a világot

A smörgåsbord mint fogalom Európában és tulajdonképpen az összes, sportolókkal rendelkező országban a Stockholmban megrendezett 1912-es évi Olimpia résztvevői által terjedt el. Tudniillik Stockholm akkor még nem rendelkezett akkora kapacitással, hogy a résztvevőknek teljesen külön étkezési lehetőséget biztosítson. A vendéglőkben étkezett mindenki, s a vendéglősök kitalálták, hogy a legjobb, leggyorsabb módja kiszolgálásuknak a smörgåsbord. A menün ez állt: Smörgåsbord u.v.s. (utan vidare spisning), ami annyit jelent, hogy egyszerűen, tálalás nélkül.

1920-ban már New Yorkban is megjelentek a hasonló alapon működő vendéglők, de a világsikert az 1939-es New yorki világkiállítás hozta meg, ahol a svéd pavilon a Three Crowns Restaurant termeiben állította fel a friss ételekkel folyamatosan ellátott smörgåsbordját. Ekkor vált maga a szó is nemzetközileg közismertté, jelentésében pedig egybemosódott az eredeti vajlibás kenyeres tartalom a büffékínálattal.

A „könnyed” húsvéti kínálat

A svéd karácsonyi ételekről már szóltunk karácsonyi lapszámunkban. A húsvéti étkezés valamivel „könnyebb” fogásokból áll. Régebben a tojás, tojásból készült ételek, disznósonka, (mely ízében, készítési módjában ugyanolyan, mint a karácsonyi, de ezúttal az aktuális Påskskinka néven tálalják) voltak a leggyakoribb húsvéti ételek, no meg a lazacból készült fogások. A 40 napos böjt alatt megtisztult szervezetnek jól jött a tartalmasabb étkezés. A smörgåsbord, mint tálalási forma és menüsor remekül megállja a helyét húsvétkor is. Húsvétkor is felkínálják a különböző ízesítésű heringeket, a füstölt lazacot, makrélát és angolnát. Természetesen a Janssons frestelse is népszerű. Melegen tálalják az 1900-as évek eleje óta divatba jött sült báránybordát, mint egyikét a lassan jellegzetessé váló húsvéti étkeknek. A könnyűnek nevezett húsvéti smörgåsbord felhozatala kicsit ellentmond az igazságnak, hiszen rengeteg édességet, főleg marcipán és csokoládéból készült tojást kínál „nyomtatéknak”.  A gyermekek-felnőttek betegre ehetik magukat belőlük. Meg is teszik.

Érdekességként megemlítem, hogy a Wikipédia a svéd húsvéti étkezés kapcsán külföldi szokásokról is ír. Három nemzetet, a zsidót, a finnt és a magyart említi meg. Mint jellegzetes magyar húsvéti ételt a Stefánia szeletet mutatja be. Hát, nem is tudom…

A svéd nemzeti ünnep dísze: a Smörgåstårta

A svéd gasztronómia másik nagy találmánya a Smörgåstårta.  Különleges, finom, mutatós, elkészítése aránylag kevés ráfordított időt igényel, és tökéletesen megfelel mind magánjellegű összejövetelek, mind vállalati fogadások alkalmával. Ez az egyedülálló ételféleség minden összejövetelen felkínálható, de nem szokás karácsonykor, húsvétkor, sem midsommar ünnepkor asztalra tenni. Mostanában kezd divatba jönni, hogy a 2005-től hivatalosan is Svéd Nemzet napjának kinevezett június 6-án, az együtt ünneplők asztalán a Smörgåstårtáé a főszerep, természetesen sok édességgel, habos tortával, kávé, tea, sör, bor, ásványvíz italokkal kiegészítve.

Jó étvágyat a Svéd Zászló, illetve a Midsommar ünnepi asztalának kínálatához, legyen az akár a svéd „vajlibás”, magyar specialitásnak kikiáltott Stefániaszelet, vagy egy finom Smörgåstorta!

Tóth Ildikó

 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME