A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Emlékek a Kékvirág táborból

Több éve nem voltam már a táborban, egyrészt, mert fölöttem is eltelt az idő, „kiöregedtem” a táborozók közül, másrészt, ahogy telik az idő, mind több lesz a munka, a tanulás. A szabadidőnket nagyon nehéz lett úgy beosztani, hogy mindenre fussa. Nagyon sajnálom, mert a táborban szereztem eddigi életem legkedvesebb emlékeit.

Az én tábori emlékeim inkább Tångagärdéhez kötődnek. 

Julikval-tncolok
Bbozs-Julikval
kitntetes-szmhbor-utn
jelmezbli-keszldes
eletorom
vicces-tncbemutato

Emlékszem, amikor anyukámmal a tábor felé tartottunk, mennyire vágytam, hogy ott legyünk már. Amikor végre odaértünk, az első dolgunk volt elfoglalni a kijelölt szobát és ágyat választani, hogy a legjobbat kapjuk. Emlékszem, szokásom volt elolvasni, hogy mit írtak a korábbi táborosok az ágyakra, és amikor idősebb lettem, én is rá mertem írni titokban, hogy „itt alszik Tünde” és egy pár szívecskét is rajzoltam. Emlékszem, milyen boldog lettem, amikor mind több és több barát ért végre oda, és hogy minden évben meglepett, mennyire megnőttek egy év alatt. Emlékszem, megbeszéltük a szobatársakkal, mi legyen a szobánk neve, és azután elkezdődött a verseny, hogy melyik szoba takarított legjobban, és melyik kapta a legtöbb boldog emberke jelzést. 

Sok szép emlék jön elő a Kékvirág táborról.

Minden táborban többször is számháborúztunk, és még mindig emlékszem arra, mikor mi, legkisebbek első alkalommal játszhattunk, milyen stratégiát választottunk, hogy nyerjünk. A csapatunkban Julika és én voltunk a legfiatalabbak. Nagyon boldogok voltunk, hogy a nagyok minket is beválasztottak, és attól való félelmünkben, nehogy valamit rosszul csináljunk, egyszerűen bemásztunk egy dúslombú bokorba, és ott kuksoltunk egész játék alatt. Csak a végén másztunk elő, rengeteg szúnyogcsípéssel, karcolással a bőrünkön, de megérte, mert győztessé lett a csapatunk, és mindenki kettőnket dicsért, hogy milyen ötletesek voltunk. 

Szerettünk az igazán minden komfortot nélkülöző padláson (a szerszámos szoba és a „dühöngő” fölötti rész) lenni, ahol olyan jókat lehetett beszélgetni, tulajdonképpen ott tanultuk szövögetni a barátság szálait. Esténként ott maffiáztunk. De ott volt a Rémségek Palotája is, míg kicsi voltam, nem igazán rajongtam ezért, csak miután én is szervezője, rendezője lettem e játéknak jött meg a kedvem hozzá.

Emlékszem minden énekre, melyeket együtt énekeltünk az étkezések után, hogy megköszönjük a szakács néniknek, bácsiknak munkájukat.

Emlékszem, milyen óvatosan kellet lemenni a tóhoz, hogy nehogy tehén trágyába lépjünk, és hogy mennyire kellemes volt a víz a meleg napokon. 

Szép emlékem az, mikor a Ki-mit-tud-ra készültünk a barátaimmal és sokáig gyakoroltunk, míg mindenki megtanulta a táncot melyet be akartunk mutatni. Egy vicces tánc volt, és nem tudtuk, tetszeni fog, vagy sem a közönségnek, de amikor mindenki állva tapsolt, tudtuk, hogy megnyertük őket. Ki mit tud?, öttusa, néptánc tanulás, kézművesség, játékok, történelem, kirándulások, éneklés, diszkó, mind-mind jó emlékek a táborból. A titkos levelezés volt a kedvencem. Az izgalom, amikor kihúzták, hogy ki legyen a titkosod, az első levél, a találgatás, hogy vajon ki lehet, és a még nagyobb izgalom, amikor megtudtad végül, hogy ki is volt az. Hiányzik nagyon. 

Sok mindenre emlékszem a Kékvirág anyanyelvi táborról, és minden emlék szép. Remélem, elmúlik ez a korona vírus, hogy minél több gyerek elmehessen a táborba, hogy ők is olyan csodálatos emlékeket kaphassanak, mint én. 

 

Tünde (21)

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. március 16.
Kedves Híradó Olvasók! Minden márciusban annak öröme tölt el, hogy hamarosan itt a tavasz – a természet újjáéled, a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a hóvirág, az erdei szellőrózsa, a különféle kosborok, májusban pedig a piros kígyószisz bontja szirmait. Eszembe jut,…
Tovább
Sötétség (Dark)

Sötétség (Dark)

Könyvespolc 2022. március 16.
Pár éve egyszer már rákattantam erre a sorozatra, de az első évad nyitva hagyott befejezése után kikerült a fókuszból, valahogy nem kerestem rá, hogy lett-e folytatás. Mostanában viszont német nyelvgyakorlásként lepörgettem pár sorozatot a Netflixen, így került elő ismét a…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Sajnos a 2021-es év vírushelyzetére való tekintettel egyesületünk tagjai ritkán találkozhattak.
Talpra, göteborgi magyar!

Talpra, göteborgi magyar!

Több generáció együtt a Márton napi sokadalomban Sokféleképp lehet „talpra állni” és tenni, cselekedni egy közösség összekovácsolásáért, megtartásáért.…
Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Helyszín: Stockholmi Magyar Ház. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója ünnepi szónokának Lakatos Mihály Budapesten élő írót,…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME