A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Nincs Midsommar békák nélkül!

A Napforduló ünnepség jelképét, a virágba öltöztetett oszlop állítását Németországból importálták Svédországba, valószínűleg a középkorban. Hogy pontosan mikor kezdték el az oszlop körbetáncolását, az oszlop körüli játékokat, azt homály fedi, de a hagyomány valószínűleg már az első nyárközéposzlopok felállításával kezdődött. A körjátékban sok olyan dolog megengedett, amit általában gyerekesnek és nevetségesnek tartanak. Régebben a játékok a nők és a férfiak kapcsolatfelvételi módjai is voltak. Megkerülhették az akkor érvényes erkölcsi normákat, találkozhattak és flörtölhettek a játék ürügyén.
A modern korban a már majdnem feledésbe merült középkori népszokások, illetve egyáltalán a népi kultúra iránt érdeklődőknek köszönhetően, újra divatba jöttek ezek a régi játékok, és ezek új életre keltésével egyidejűleg újak is megjelentek. Ezen új dalocskák legismertebbje lett a „Kis békák”. A rúd, tánc, dal és hering a Szentivánéjhez tartozik. De vajon miért éneklünk a kis békákról – teszik fel sokan a kérdést.

 

Små grodorna, små grodorna är lustiga att se.
Små grodorna, små grodorna är lustiga att se.
Ej öron, ej öron, ej svansar hava de.
Ej öron, ej öron, ej svansar hava de.
Kou ack ack ack, kou ack ack ack,
kou ack ack ack ack kaa.
Kou ack ack ack, kou ack ack ack,
kou ack ack ack ack kaa.

 

1920-ban, az oktatóknak tartott továbbképzőn, a Göteborghoz közeli Nääsben sok játék készült az oktatási tevékenységekhez, amelyek később az ország többi részére is elterjedtek. Itt bukkant fel egy foglalkozáson egy franciából angolra fordított, eredetileg gyermekdalocska. Dallama könnyen intonálható, a sokszorosan átírt, fordított szövege, meg a hozzákoreografált táncfigurák mulattatóan kedvesek. Ez lehet a magyarázata, hogy a végzett továbbképzős tanítók jóvoltából röpke időn belül ismertté vált egész Svédországban, és a Kisbékák mondhatni védjegyévé vált a Midsommar ünnepségeknek.
Annak idején Napóleon császári gárdájának gránátosai vették kölcsön a kis gyerekdalt, új szöveget írtak hozzá, és hadba vonuláskor énekelték. A dalban arról énekeltek, hogy a francia katonák hagymát esznek, hogy oroszlánként megerősödjenek, az osztrákok, az ellenség viszont nem kap hagymát.
De hogyan lett a hagymából béka? A csatadal Angliában kötött ki, ahol Franciaország a napóleoni korszakban elkeseredett ellenség volt. A britek is hallhatták a dalt, a dallamát eltanulták. És abban az országban, ahol nagy hagyománya van a szatírának, a szöveget átírták, hogy a franciákról szóljon, akiket a brit karikírozott humorban békaevőknek neveztek. Mivel köztudott dolog volt, hogy az ínyenc franciák megeszik a békát, amit a többi náció undorral elutasított, remek alkalom adódott a kigúnyolásukra.  
Így lett a francia gyerekdalból katonai „Hagyma induló”, hagymadalból brit békadal.
De hogy a vicces dal hogyan került Svédországba, még mindig nem világos. Nem tudni, hogyan vált ismertté, hogyan terjedt el Svédországban. Jonas Engman énekes szerint egy svéd változat az 1920-as években jelent meg egy énekeskönyvben. Ekkor lép be a svéd hagyományba, „The Little Frogs” címmel.
A „kis békák” azóta több országban is gyerekdallá vált. Norvégiában „Små rumpetroll”, Dániában pedig „Små frøer”-nek hívják.
Ennek ellenére a dalt Svédországban sokan a svéd kulturális örökség fontos részének tekintik, és a párizsi svéd nagykövetség állítólag 2003-ban egy olyan teszt részeként használta a dalt, aki megújítaná svéd útlevelét.

A Midsommar pózna körül énekelt dalok:

• Och flickan hon går i dansen
• Prästens lilla kråka
• Du tycker du är vacker
• Höga berg och djupa dalar
• Jag gick mig ut en afton
• Jänta å ja
• Ritsch, ratsch, filibom
• Räven raskar över isen
• Sju vackra flickor i en ring
• Så går vi runt om ett enrissnår
• Tre små gummor
• Uppå källarbacken
• Vi äro musikanter
• Viljen I veta och viljen I förstå
• Domaredansen
• Karusellen
• Morsgrisar är vi allihopa
• Raketen
Forrás: Wikipedia
Fotó: Pixabay

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. július 05.
Kedves Híradó Olvasók!   Oly mélyre estünk, hogy nem hullhatunk már, nincs is magas és nincs számunkra mély. Anyánk nyelvén sikoltunk a világhoz, mi lesz szivünkkel és mi lesz szavunkkal, ha jő az éj?
Tovább
Mélymerülés a kínai science-fiction világában – A háromtest-probléma

Mélymerülés a kínai science-fiction világában – A háromtest-probléma

Könyvespolc 2022. július 04.
Valami erős sci-fi-t kerestem mostanában, valami olyasmit, mint a Hyperion vagy a Metro 2033 volt legutóbb, ami nyomot hagy bennem és gondolkodásra késztet. Nem is kellett sokáig kutakodnom a neten, gyorsan rám talált A háromtest-probléma című regény. Intuitív módon hatott…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
Interjú Benczédi Zsuzsa nénivel

Interjú Benczédi Zsuzsa nénivel

Portré 2022. július 04.
Benczédi Zsuzsa néni 31 éve él Svédországban, zenetanár, kórusvezető, akinek generációkon átívelő pályafutása példaértékű. Zsuzsa néni lelkesedése sosem fogy el, hiszen mai napig is aktívan vezeti úgy a Ljungby-i Magyar iskolát, mint a kóruspróbákat valamint előadásra készül fáradhatatlanul.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább

Egyesületek

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai
Farsangi mulatság és majális SOMIT módra

Farsangi mulatság és majális SOMIT módra

Bizonyára mindannyian hallottuk már, sőt, sokak napi szókincsében is gyakran előfordul az a közismert mondás, miszerint: „Ember tervez,…
SOMIT TAVASZI TÁBOR

SOMIT TAVASZI TÁBOR

A 2022. évi második SOMIT rendezvény a Tavaszi tábor volt. A koronavírus járvány enyhülését és a korlátozások feloldását…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME