A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Midsommarról – innen-onnan

Szent Iván-éji étek / Forrás_Pixabay

Hatalmas máglyák, tűzugrás, nyári napforduló, szerelmi jóslás és különböző babonák. Hogy mi a fentiekben a közös? Természetesen a Szent Iván-éj. A június 23-ról 24-re virradó éjjel Szent Iván éjjele. A régi hiedelem szerint ez a varázslatok éjszakája, melyhez számos hagyomány és babona fűződik. De, mielőtt sorra vennénk őket, nem árt tisztázni, mit értünk Szent Iván-éj alatt. Először is felmerül az a kérdés, ki volt Szent Iván. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János név szláv formájából. Régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A Szent Iván-éj tehát Keresztelő Szent János születésnapjával fonódik egybe. Így máris világossá válik, hogy tulajdonképpen a két név egy és ugyanazt az embert takarja.

Tisztító tűz. / Forrás_Pixabay

A nyárközép főleg Észak-Európában, a nyári napforduló közelében ünnepelt ünnep. A keresztény egyház a 4. század óta június 24-én ünnepli Keresztelő János születését, ezért egyes területeken az ünnepet erősen, vagy ma is hozzá kötik. Finnországban például a midsummert finnül Juhannusnak, néha finn-svédül Johanne-nak, Izlandon Jónsmessa-nak, Dániában és Norvégiában sankt hans-nak, illetve Norvégiában még jonsok-nak hívják.
Történelmileg a nyári napforduló és a tavaszi bimbózó növényzet miatt ünnepelték a Szent Ivánt. A gazdatársadalomban az ünnep fordulópontot is jelentett a munkásévet lezáró bulikkal, tánccal és játékokkal – különösen a fiataloknak. A Szent Iván éjszakát is varázslatosnak tartják, ahol az emberi érintkezés természetfeletti erőkkel ezen az éjszakán különösen erős. Az 1300-as években a gyülekezet az ünnepet Keresztelő János napjával, június 24-ével kötötte össze, ennek ellenére a templomnak soha nem sikerült igazán keresztény hangulatot öltenie, annak ellenére, hogy a 15. században betiltották a Szent Iván-i virrasztást. A középkorban a svédek átvették a nyírfakéregbe és virágba öltöztetett póznaállítás német hagyományát. Az oszlop körüli játékok, éneklés és tánc kötelező volt. A 20. század elejétől kialakult, hogy a nevezetes napon mi kerüljön az asztalunkra, mára már az ezen a napon kínált, fogyasztott ételeknek is megvan a maga rendje. Hering, újburgonya, tejföl, metélőhagyma, friss kapor, és eper kötődik az ünnephez. Az ünnepi asztalról nem hiányozhatik az égetett pálinka, a Brännvin. Az 1800-as években, a pálinkafogyasztás kulturált és mérsékelt fogyasztására találtak ki egy módot. Mondhatni, „megadták a módját”: a há­zigazda, majd sorra a vendég férfiak versbe szedett köszöntővel, az úgynevezett snapsvisával üdvözlik az ünnepséget és a vendégsereget.
Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett, de az időszámítási mód változása, és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep. A napfordulóhoz világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak világszerte, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget. Ekkor kezdődik a csillagászati nyár is.
A pogány világban nagy jelentősége volt ennek az ünnepnek, a nyárközépi tűzgyújtás a megtisztulást az újjászületést jelképezte. Ehhez a naphoz, a tűzhöz kapcsolódó népszokások voltak például, hogy éjjel hatalmas örömtüzeket gyújtottak, amelyeket körbetáncoltak, égő faágakkal megkerülték a szántóföldeket a jövendő bő termés reményében vagy lángoló kereket gurítottak alá a dombokon.
A kereszténység elterjedése után, a tűz mint szimbólum megmaradt, de az ünnep többi motívuma háttérbe szorult.
Az emberek leginkább a házasságjóslást és a szerelmi varázslatokat ismerik Szent Iván-éj kapcsán, ahol a fő elem természetesen a tűzrakás és a hozzá kapcsolódó különböző babonák. Mind a magyar, mind a svéd folklórban fellelhetők ezek, természetesen kisebb-nagyobb változtatással.
Korábban a nők gyógyfüveket is szórtak a tűzbe, majd később ezekkel megfürödtek, így biztosítva az egészséget. A hagyomány szerint Szentiván napjának hajnalán a hajadon lányok néma csendben hétféle virágot szedtek, melyeket párnájuk alá tettek, ezzel a praktikával megálmodhatták jövendőbelijüket.
A tűzugrás közben párosító, kiházasító énekeket énekeltek. A fiúk pedig figyelték a lányok ugrását, hiszen úgy tartották, hogy a mozgásukból sokat meg lehet tudni róluk.
Sok helyen búzavirágból fontak koszorút, ebben ugrottak át a tűz fölött. Majd a koszorút a legközelebb álló fűzfára feldobták, akié a hiedelem szerint fennakadt, az még az ősszel férjhez ment. A hagyomány szerint, akik Szent Iván éjszakáján átugranak a tűz felett, egész évben együtt maradnak.
A babonák közül a boszorkányok sem maradhatnak ki. Az ünnepet megelőző napon zöldellő ágakat tettek ki az ajtókra, ablakokra – még a tyúkólakra is –, hogy elűzzék a boszorkányokat.
Az északi országokban általában ez különösen népszerű ünnep, ekkoriban vannak a fehér éjszakák. Június 21. a nyári napforduló napja. Ilyenkor legrövidebb az éjszaka, és a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A Midsommar, a nyárközép, Napforduló, a karácsony mellett a legsvédebb ünnepek közé tartozik. Nem számít, hogy a póznaállítás Németországból, a hering Hollandiából, az eper Franciaországból vagy a burgonya Dél-Amerikából származik. Az sem számít, hogy a hagyományok egy része nem olyan régi, mint szeretnénk. A svéd nyárközép ünnepe svéd hagyomány. Bár az este ünneplése gyakran vegyes mintát követ, de függetlenül attól, hogy kint a göteborgi szigetvilágban, egy buja kastélyerdőben vagy Hammarkullen pázsitján ünnepeljük, az ünneplés menete ugyanaz: az időjárás-előrejelzéseket aprólékosan frissítik, az emberek szorgalmasan böngészik a Systembolaget nyitvatartási idejét, a kereskedelem hatalmas forgalmat bonyolít le a különböző ízesítésű heringgel, a kissé vízízű újburgonyával, és a csak Svédországra jellemző friss, üde ízű eperrel. A települések lakói kijelölik a körjátékok helyszínét, a póznákat felállítják és felöltöztetik, énekelnek, és különféle táncokat járnak ezek körül. Így a nyárközépi ünnepség alatt szinte mindegy, hogy hol tartózkodunk az országban.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. július 05.
Kedves Híradó Olvasók!   Oly mélyre estünk, hogy nem hullhatunk már, nincs is magas és nincs számunkra mély. Anyánk nyelvén sikoltunk a világhoz, mi lesz szivünkkel és mi lesz szavunkkal, ha jő az éj?
Tovább
Mélymerülés a kínai science-fiction világában – A háromtest-probléma

Mélymerülés a kínai science-fiction világában – A háromtest-probléma

Könyvespolc 2022. július 04.
Valami erős sci-fi-t kerestem mostanában, valami olyasmit, mint a Hyperion vagy a Metro 2033 volt legutóbb, ami nyomot hagy bennem és gondolkodásra késztet. Nem is kellett sokáig kutakodnom a neten, gyorsan rám talált A háromtest-probléma című regény. Intuitív módon hatott…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
Interjú Benczédi Zsuzsa nénivel

Interjú Benczédi Zsuzsa nénivel

Portré 2022. július 04.
Benczédi Zsuzsa néni 31 éve él Svédországban, zenetanár, kórusvezető, akinek generációkon átívelő pályafutása példaértékű. Zsuzsa néni lelkesedése sosem fogy el, hiszen mai napig is aktívan vezeti úgy a Ljungby-i Magyar iskolát, mint a kóruspróbákat valamint előadásra készül fáradhatatlanul.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább

Egyesületek

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai
Farsangi mulatság és majális SOMIT módra

Farsangi mulatság és majális SOMIT módra

Bizonyára mindannyian hallottuk már, sőt, sokak napi szókincsében is gyakran előfordul az a közismert mondás, miszerint: „Ember tervez,…
SOMIT TAVASZI TÁBOR

SOMIT TAVASZI TÁBOR

A 2022. évi második SOMIT rendezvény a Tavaszi tábor volt. A koronavírus járvány enyhülését és a korlátozások feloldását…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME