Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár részvételével megtartotta idei közgyűlését május 6-7-én Stockholmban a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ).  A tanácskozáson Potápi Árpád aktuális nemzetpolitikai témákról, illetve az ezekkel kapcsolatos idei és jövő évi tervekről tartott előadást. A szünetben Komáromi-Berecz Kata a Híradó kérésére az államtitkár urat a magyar-magyar kapcsolatokról, a magyar kormány a diaszpóra felé irányuló programjairól, valamint a Kárpát-medencei és a nyugati magyarság helyzetéről kérdezte.

 

 

-          Államtitkár úr, hogyan foglalná össze a Híradó olvasói számára a Nemzetpolitikai Államtitkárság fő feladatkörét?

Alaptörvényünk kimondja, hogy „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését (…)”. Ezt az alaptörvényi kötelezettséget szem előtt tartva a Nemzetpolitikai Államtitkárság fő feladata, hogy konkrét programok kidolgozásával és működtetésével biztosítsa a külhoni magyar nemzeti közösségek megmaradását, valamint számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodását. Célunk, hogy a magyarság minden tagja teljes magyar életet élhessen, függetlenül attól, hogy a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában él.

-          Melyek azok a fórumok, ahol Magyarország kapcsolatot teremt a Nyugat-európai magyarsággal?

A legfontosabb fórum, amelyen keresztül Magyarország kapcsolatot teremt a nyugat-európai magyarsággal, az a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT). A Magyar Diaszpóra Tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét. Az MDT első tanácskozására 2011. november 17-én került sor, ahová a magyar diaszpóra 49 szervezetének képviselői érkeztek Budapestre, hogy megosszák az anyaországi képviselőkkel és egymással tapasztalataikat, problémáikat, javaslataikat. A szervezetek területi alapon elnökségi tagokat választottak. Ők azok, akik folyamatos, operatív kapcsolatban állnak a magyar kormányzattal, illetve képviselik a diaszpóra magyarságát a szintén évente megrendezésre kerülő Magyar Állandó Értekezleten. A Magyar Diaszpóra Tanács résztvevőinek száma évről évre nő. A legutóbbi, 2015. december 2-i ülésen már 81 tagszervezet vett részt. Ezen kívül a diaszpóra magyarságával való kapcsolattartás szempontjából Magyarország külképviseletei, kulturális intézetei is fontos feladatokat látnak el. Emellett számtalan tudományos, oktatási, kulturális tevékenységet folytató intézmény és civil szervezet segíti a szétszórtságban élő magyarság közösségi életét.

-          Milyen konkrét programokkal, intézkedésekkel segíti a Nemzetpolitikai Államtitkárság a külhoni magyarokat?

A Nemzetpolitikai Államtitkárság számtalan programmal és intézkedéssel segíti a külhoni magyarságot, szem előtt tartva, hogy a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága más-más problémákkal szembesül, így eltérőek az igényeik is. Az eddigi legfontosabb intézkedésünk, amely egyaránt érinti a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságát, az az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése volt. Az Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el az állampolgársági törvény módosítását, ami lehetővé teszi a külhoni magyarok egyszerűsített honosítását. Ezáltal a külhoni magyarok közjogi értelemben is a nemzet részéve válhatnak. Eddig összesen 808 ezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítás iránti kérelmét, és több mint 770 ezren tették le az állampolgársági esküt. A közjogi egység kiteljesítése érdekében az Országgyűlés 2012 novemberében elfogadta a választójogi törvény módosítását, miszerint a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehetnek a magyarországi választásokon.

Az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése mellett számos, a diaszpóra magyarságát segítő programunk van. Ezek közül az egyik legfontosabb a Kőrösi Csoma Sándor Program (KCSP), amelyet 2013-ban indítottuk útjára. A program alapvető célja a diaszpóra magyarságának megszólítása, a nemzeti identitás megerősítése, illetve a diaszpóra közösségi és kulturális életének megszervezése, fejlesztése. A program keretében magyarországi fiatalok látogatnak el a diaszpóra közösségeihez, ahol magyar nyelvórák szervezésével, néptánc-oktatással, ünnepi események és kulturális rendezvények szervezésével, cserkészcsapat alapításával, továbbá más közösségépítő tevékenységekkel segítetik a kinti magyarok mindennapi munkáját, és erősítik Magyarországhoz való kötődésüket. A Programban 2013-ban 47 fő vett részt, 2014-ben pedig már 100 fiatal indult útnak, és ez a szám 2015-ben és 2016-ban sem változott.

Egy másik jelentős, a diaszpóra magyarságát érintő programunk a Mikes Kelemen Program. A program célja, hogy a diaszpóra magyarságának azon könyvtári és levéltári hagyatékait, amelyeket a diaszpórában már nem tudnak kezelni, rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsuk, és gondoskodjunk későbbi méltó felhasználásukról. A program keretében eddig 186 köbméternyi dokumentum gyűlt össze, melyek katalogizálása folyamatosan zajlik az Országos Széchényi Könyvtárban. Az összegyűjtött dokumentumokból egy emigrációs és diaszpóra központ létrehozását is tervezzük Budapesten, ahol a legkülönlegesebb és legegyedibb iratokat állítanánk ki. A Magyar Diaszpóra Tanács 2015. évi ülésén jelzés érkezett felénk, miszerint Európában is igény mutatkozik a Mikes Kelemen Program munkájára. Ezzel kapcsolatban 2016 áprilisában kérdőíveket küldtünk ki külképviseletekhez és a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak. Jelenleg a beérkezett kérdőívek értékelése zajlik.

A szintén a diaszpóra magyarságára fókuszáló Julianus Programot 2012-ben indítottuk. A program bemutatja a diaszpórában fellelhető magyar értékeket, és betekintést nyújt a világban szétszórtságban élő magyar közösségek identitásmegőrző munkájába. Olyan értékeket gyűjtünk, mint a magyar épületek, műalkotások, emlékművek, emléktáblák, utcák, könyvtárak, levéltárak és múzeumok, illetve szellemi örökségek, a magyarság számára jelentős események, történetek. A Programban jelenleg 400 db magyar emlék fényképe és leírása található.

Hasonlóképp fontos kezdeményezésünk a Nemzeti Regiszter weboldal, amely 2011. október 17-től elérhető az interneten. A weboldal közös teret teremt az egymástól távol élő magyar közösségek számára és hasznos információkat tartalmaz a magyarság közéleti kérdéseiről. A honlapon folyamatosan frissülve olvashatóak a legfrissebb, nemzetpolitikai vonatkozású közéleti, politikai, kulturális hírek. A Nemzeti Regiszter a magyarság azon tagjaira is számít, akik már kevésbé beszélik a magyar nyelvet, a honlap ezért angol nyelven is elérhető.

-          Hogyan látja államtitkár úr, mennyiben más a Kárpát-medencében élő, határon túli magyarok és a Nyugat-európai magyarság helyzete?

A Kárpát-medencei magyarság és a nyugat-európai magyar közösségek helyzete merőben eltér egymástól. A diaszpóra, így a nyugat-európai magyarság tekintetében az egyik legégetőbb feladat a magyar identitás és az anyanyelv megőrzése, hiszen egyre nő azoknak a másod- és harmadgenerációs magyaroknak a száma, akik már nem, vagy csak gyengén beszélik anyanyelvüket. Célunk, hogy megerősítsük őket magyarságtudatukban, és megakadályozzuk, hogy elszakadjanak magyar gyökereiktől. A Kárpát-medence magyarságát a diaszpórához képest ez a jelenség kevésbé veszélyezteti, ugyanakkor az asszimiláció e területen is egyre erősödik. A fő problémát itt sokkal inkább az utódállamok sok esetben magyarellenes, vagy a kisebbségeket háttérbe szorító, ellehetetlenítő intézkedései jelentik, így például a Kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvései elleni sorozatos fellépések. Célunk, hogy mindkét csoportot erőnkhöz mérten segítsük céljaik elérésében.

-          Ön szerint melyek azok a bástyák, amelyek a legjobban összetartják a magyarságot a külhonban?

Úgy gondolom, a legfontosabb ilyen bástyák a magyar szervezetek, beleértve az egyházi, ifjúsági és cserkész szövetségeket, hagyományőrző egyesületeket, népzene- és néptánccsoportokat, és minden olyan szervezetet, amely a világban szétszóródott magyarokat összefogja és közösséggé kovácsolja. Ilyen fontos bástya a NYEOMSZSZ is. 

-          Magyarország miben tud együttműködni a NYEOMSZSZ-al? Melyek azok a közös célok, amelyben egymást segíthetik?

Magyarország Kormánya a NYEOMSZSZ-ot a nyugat-európai magyarságot érintő valamennyi fontos kérdés tekintetében stratégiai partnerének tekinti. A NYEOMSZSZ-hoz hasonló ernyőszervezetek léte kiemelt jelentőséggel bír. Magyarországnak is fontos, hogy határain túl létezzenek olyan szervezetek, amelyek képesek az összefogásra, a közös munkára, és ezek működését és fenntartását támogassa. Nyugat-Európában a magyar szervezetek összefogása és munkájuk összehangolása, a magyar nyelv és kultúra sikeres megőrzése azok a célok, amelyeket a NYEOMSZSZ fennállása óta sikerrel teljesít. Köszönettel tartozunk, hiszen rengeteget tettek és tesznek a magyar identitás megőrzéséért, a hagyományok ápolásáért, a magyar közösségek fennmaradásáért és külön köszönetet érdemel, hogy rendszeresen hallatja hangját a Magyarországot érő támadásokkal szemben.

-          Immár többedik alkalommal köszönthetjük a svédországi magyarok körében. Milyennek látja az itt élő magyarok helyzetét, közösségi életét?

Úgy gondolom, hogy a magyar diaszpóra egyik legdinamikusabban és legjobban működő szervezeteként ismerhettem meg a Svédországi Magyarok Országos Szervezetét. Már többször jártam itt, és azt tapasztaltam, hogy a svédországi magyarok egymással közösségben igyekeznek megőrizni magyarságukat, tevékenységeiket.  Programjaikat a folyamatos aktivitás, a továbbfejlődés igénye és a nemzeti egységre való törekvés jellemzi. Látogatásaim alkalmával azt tapasztaltam, hogy szervezeteik ugyanolyan színesek, mint a Kárpát-medencei magyarság, ugyanakkor mégis egységet alkotnak. Fontosnak tartom a „bástya” nevű kezdeményezésüket, miszerint minden itt élő magyarhoz 150 km-es sugarú körben legyen egy Magyar Ház, ahol találkozhatnak egymással. Így a magyar kultúra, az anyanyelv és a hagyományok ápolása mellett Svédország más területein élő magyarsághoz fűződő kapcsolatok kialakítására és elmélyítésére is több lehetőség adódik. Örülök annak is, hogy támogathattunk egy olyan fontos kezdeményezést is, mint a hällebergai Ifjúsági Központ, amely lehetőséget ad a fiatalok számára az egymással való találkozásra és más, nyugat-európai magyar fiatalokkal való kapcsolatépítésre. Tisztelettel gondolok az Önök közösségére, amely hosszú évek óta nem csak szóval, hanem tettekkel is az anyaország mellett áll. Így történt ez 2010-ben is, amikor a szövetség közel 30.000 euró segítséget juttatott el Magyarországra az árvizek és a vörös iszap károsultjainak, és köszönöm azt a segítséget, amelyet a határon túli magyar iskolák működéséhez nyújtottak.

Komáromi-Berecz Kata