„Nehéz minden svédet fölsorolni, hisz Svédország történelme során soha még egyetlen nemzetközi válság ideje alatt sem mutatta ki ennyire együttérzését egy néppel, mint az 1956-os magyar forradalom ideje alatt.”

 

 Szöllősi Antal, az Északi Magyar Archívum szerkesztője, az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából, a magyar forradalom svédországi visszhangját, Svédország és a svéd nép együttérzésének egy-egy lenyomatát tárja elénk. Összeállítása nem csupán az évfordulót tekintve bír aktualitással, de az ´56-os Svédország a szabadságáért küzdő Magyarországgal való együttérzésének megható bizonyítékai fényében, nehéz nem párhuzamot húzni a hatvan évvel ezelőtti, valamint a jelenlegi svédországi politika és a svéd média Magyarországhoz, a magyar néphez való viszonyulása között. 

Hatvan évvel ezelőtt történelmünk egyik kimagasló eseménye az ötvenhatos magyar forradalom csodája tizenhárom napig tartott.

A forradalom leverését követő kádári bosszú elől és az azt megelőző Rákosi ÁVH terror borzalmainak hatására, a menekülők áradata megindult Ausztria és Jugoszlávia felé. Rövid idő alatt kétszázezer magyar menekült érkezett Nyugatra. Minden független, szabad ország tőle telhetően segítette őket, így a semleges Svédország is.

Már az események előtt érezni lehetett, hogy valami történni fog Magyarországon, ezért sok nyugati riporter, így több svéd újságíró, fotóriporter már Budapesten tartózkodott 1956. október 23-án, de 23-a után még több tudósító és segélyszervezet érkezett Magyarországra.         

Svédországból többek között Folke Hellberg fotóriporter, Sture Källberg, aki több könyvet is írt ´56-ról, vagy Kurt Andersson, a Svéd Rádió riportere, aki megrázó hangon tudósította Svédországot. Az erről készült felvételek még ma is meghallgathatók a Svéd rádió internetes portálján.

A Svenska Dagbladettől Astrid Ljungström és Runne Hassner fotóriporter, Ulf Nilsson újságíró és Anders Engman fotóriporter a SE című hetilaptól tudósítottak. A SE 1956. november 12-én különszámot adott ki, és hosszú ideig minden számában jelent meg hír Magyarországról. A különszám bevételének egyrészét a Radiohjälpen Ungern segélyszámlának adták át.

Barbro Alving a Dagens Nyhetert és akkori Stockholms Dagbladot tudósította Budapestről.

Andersson Torvald kapitány vállalatának – Airtaco (Air Torvald Andersson Co) - egyik Locheed Loderstar típusú repülőgépével 1956. október 31-én történelmi eseményt hajtott végre. A magyar forradalom alatt Andersson gyógyszereket szállított Budapestre. A gép kipakolása után azonnal startolnia kellett, mert szovjet hadsereg már megkezdte repülőtér elfoglalását. Az Airtacos gépe volt az utolsó, amely a forradalom alatt szabadon elhagyhatta Ferihegyet. 1957. április 2-án az Airtacoból alakult meg a Linjeflyg AB.

Anna-Ma Toll november 1-én érkezett a Rädda Barnen, és Bengt Åman november 4-én A Röda Korset képviselőjeként érkeztek Budapestre. Anna-Ma Toll, mint később nyilatkozta, soha sem felejti el, hogy a magyar pékek milyen örömmel vették át a svéd lisztküldeményeket, amelyből az ügyes Rigó nevű pék és húsz segítőtársa készített mintegy napi húszezer szendvicset. Bengt Åman emléke szerint a svéd vöröskereszt mintegy százezer alapcsomagot osztott ki, de hozzátette, hogy azért jutott a csomagokba csokoládé, cukorka és kávé is.         

Nehéz minden svédet fölsorolni, hisz Svédország történelme során soha még egyetlen nemzetközi válság ideje alatt sem mutatta ki ennyire együttérzését egy néppel, mint az 1956-os magyar forradalom ideje alatt.         

Anders Engman fotóinak fölnagyított – ma már történelmi képei – alatt gyűjtöttek a magyar nép megsegítésére.                                                                         

November 2-án a Radiotjänst, Röda Korset, Rädda Barnen rendezésében a Konserthusetben (Koncertház, ahol minden évben a Nobel-díj kiosztása történik) akkori svéd sztárok részvételével För Ungern-hjälpen (Segély Magyarországnak) címmel gyűjtést rendeztek a magyarok részére. A műsorban fellépett például Anders Börje, Sickan Carlsson, Siv Eriks, Karl Gerhard, Gerd Hagman, Verner Klavsen, Astrid Lindgren, Kerstin Lust, Ingvar Wixell, Gaby Stenberg, Stig és Mats Olin; Kar de Mumma, Kerstin Meyer, Lars Lönndahl, a Postflickorna és a Svéd Rádió Zenekara, amelyet Egon Kjerrman és Sune Wladimir vezényelt és Folke Olhagen konferált. A műsort teljes egészében egyenes adásban közvetítette a Svéd Rádió.

Másnap, november harmadikán az Expressen svéd újság arról számolt be, hogy ez a fantasztikus óriás-rendezvény rekord összegű gyűjtést ért el, mert meghaladta az egymillió svéd koronát, és a több mint száz művész ingyen lépett fel.   

Ezzel egy időben a Svéd Rádió, azaz a Radiotjänst egy kis lemezt adott ki, s a lemez A oldalán a  Himnusz hallható magyarul a Radiotjänsts Symfoniorkester előadásában, Sten Frykberg vezényletével. A lemez B oldalán Gunnar Sjöberg két magyar költemény szavalata hallható. A lemezt L. Weninger szerkesztette.  

A svéd fiatalság a stockholmi Városházán ünnepelte Magyarország hőstettét, ahol a magyar himnuszt és magyar népdalokat énekeltek, majd november 4. után a svéd egyetemisták Protest (Tiltakozás) címmel, röplapokkal szórták teli Stockholm városát.

A svéd egyetemisták ezenkívül „Vi glömmer inte Ungern” felirattalfémből készült 1956-os kitűző jelvényt adtak ki.

Az uppsalai egyetemisták is együttérzésüket fejezték ki a magyar néppel.

A svéd posta a stockholmi Koncertházban tartott gyűjtéshez kapcsolódva För Ungern (Magyarországért!) címen rendkívüli dísztáviratot adott ki a magyarok megsegítésére. A dísztávirat egy koronába került, és ebből 50 örét a Rädda Barnens gyűjtésére utaltak át. Ugyanilyen felirattal; För Ungern (Magyarországért!) címen öntapadós címkét is kiadtak, amelynek nagysága 38x103 mm volt, és a telefonkatalogusba ajánlották beragasztani. Ára 1 korona ötven öre volt.  

Malmőben a Stortorgeten tartott tüntetésen a svéd miniszterelnök, Tage Erlander (1901-1985) mondott beszédet és a fia, Sven Erlander által három éve kiadott Naplóm 1956 című visszaemlékezéseiben is olvashatunk erről.

A harcok miatt Budapesten elmaradt az október 28-i svéd-magyar válogatott labdarúgó találkozó. A svédek megható módon adták tanújelét a szabadságáért küzdő Magyarország iránti rokonszenvüknek. Ugyanazon a napon Stockholmban a Budapestre kijelölt A csapat saját B csapatával mérkőzött. A mérkőzésen szívbemarkoló szavakkal vázolták a közönség előtt, hogy miért küzd a magyar nép. Közölték egyben azt is, hogy a mérkőzés teljes bevétele a magyar forradalom céljait illeti. A bejelentést a 30 000 főnyi közönség tomboló lelkesedéssel vette tudomásul.           

         

A svéd gyufagyár gyufadobozt, és a tullingei Stilljus gyertyakészítő vállalat magyar zászlóval és címerrel díszített gyertyadobozt adott ki, amely árából a tiszta bevételt a magyarok segítségére fordították. A gyufásdobozra För Ungern (Magyarországért!), a gyertyák díszdobozára Tänd ett ljus för Ungern (Gyújts egy gyertyát Magyarországért!) volt nyomtatva.

Stockholmi főiskolások diáktestülete 1956. december 5-én árverést rendezett a magyarországi egyetemisták/főiskolások javára. Az árverésre beadott tárgyak között volt pl. Elsa Grave, (1918-2003) svéd költőnő, festőművésznő kézzel írott költeményeinek 60 oldalas gyűjteménye is, amelyet Grave dedikált, „För Ungern den 5 december 1956 med hälsningar från författare”. A költemények egy kartondobozban voltak, és a doboz címkéjére a következő volt nyomtatva; För Ungerns studenter. Stockholms högskolas studentkårs auktion 5 december 1956. A kézirat a 28-as számot viselte az árverésen. Nem tudjuk mennyiért kelt el Elsa Grave kézirata, de 2005-ben internetes árverésen 6500 koronáért kínálták eladásra.  

1956 óta több mint hetven könyvet találtam svéd nyelven, amely részben vagy teljes egészében a magyar szabadságharcról szól. A könyvek felét más nyelvekből fordították svéd nyelvre. A másik fele svéd szerzőktől származik. Egy részük sokak által ismert, van amelyik több kiadást is megért, többet lefordítottak más nyelvekre, s egyet már magyarra is.

Közben 1956. november 12-én Malmőbe érkezik a magyar menekültek első csoportja.

Szöllősi Antal

 

Mitt fosterland. Ungern. En gång i tiden var vi på vandring För 1000 år sen slog vi oss till ro Sen inträffade betydande förändring Mellan olika folkslag byggde vi en bro. Vi blev kristna, byggde starkt vår boning Bevarade vår särart till mångens förvåning Europas folk hjälpte oss berika Vårt kulturarv, som ej var andra lika. Under århundraden  fick landet erfara såväl krig som fred - Må oss Gud bevara! Det var Ungern som fick Tataroket smaka I hundrafemti långa år, sin frihet försaka Europas skyddsvärn fick Ungern agera Med seger över Ozman frihet garantera Länge fick vi ej fredens sötma njuta Habsburg tog i rodret på vår framtids skuta! Mången patriot har offrat sina liv Var finns deras namn?  I minnenas arkiv! Samförstånd o frihet vart tog dessa vägen? Åter bad vi till Gud, ge oss åter freden. Hur skulle vi kunna "Versaillesfreden" glömma? Om framtida rättvisan ska vi bara drömma? Över Europa åter mörknar horisonten Åter miljoner dog på båda fronter. Otaliga offer bland ländernas civila Följdes allt för tidigt till sin sista vila Vi som överlevde blev vi fångar alla, Somliga i sina länder andra i det kalla Sibiriens Gulag med regimen grymma Döden var befriande om man lyckats rymma! Minnesord: Historiens grymmaste mest avskyvärda bödeln Sist fick sin belöning: den plågsammaste döden! Vem ska världen minnas? Som offrade livet 1956,1989, när ingenting var givet. Ändå sådde Vi  Ungrare frön till freden Kära fria Världen på den rätta vägen Innan ni dömer oss, rannsaka er själva Hitta Förståelse som förenar oss!  Till en fredlig, demokratisk Samexistens i framtiden. F.W. Kovács 2012