Az ünnepségsorozatot három helyszínen tartották meg május 29 és 31 között. Az első előadást Bromöllában, a másodikat Göteborgban, a harmadikat pedig a svéd fővárosban, Stockholmban rendezték meg. A műsornak, melyben világhírű előadók örvendeztették meg a közönséget, mind a három helyszínen nagy sikere volt. Sebestyén Márta, Andrejszki Judit, Berecz András, Teleki Gergő és a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes hatalmas sikernek örvend külön-külön is, együtt pedig páratlanul élvezetes és színvonalas műsort adtak. A Magyarországról érkezett művészek mellett helyi előadók is megmutatták tehetségüket, Bromöllában Tóth Ibolya versmondásával, Stockholmban pedig a 2007-ben alakult Stockholmi Magyar Kamarakórus emelte az alkalom fényét.

Az évforduló alkalmából Svédországba látogatott és beszédet mondott Deák Ernő, a NYEOMSZSZ elnöke, Potápi Árpád, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, valamint Répás Zsuzsanna, Nemzetpolitikáért Felelős helyettes államtitkár. Makkay Lilla nagykövetasszony a stockholmi közönség előtt üdvözölte a 40 éves SMOSZ-t. 

Az évforduló remek alkalom volt arra is, hogy a SMOSZ köszöntet mondhasson a fennállásáért évek óta keményen dolgozóknak, így az előadásokon sor került az emlékérmek átadására is.

Egy ilyen jól megszervezett ünnepségsorozat sokat elárul egy közösség összetartásáról és együttműködéséről, de talán beszédesebb az elmúlt 40 év, amikor nem csak ünnep volt, de nehezebb pillanatok is, tagjai mégis kitartottak egymás mellett.

Szeretettel gratulálunk, és izgatottan várjuk az ötven éves évfordulót!

 

Berecz Katalin, Erdélyi Anna, Komáromi Márton

 

 

A rendezvény díszvendégeit az esemény utáni benyomásaikról, a svédországi magyarságot érintő kérdésekről kérdeztük.

 

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága elnökeként vett részt a rendezvényen. 2014. június 15. óta a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

 

 

Milyen módon segíthetik a külföldi magyar egyesületek az adott ország és Magyarország kapcsolatát?

- Az egyesületek feladata összetett. Egyrészt segítséget nyújtanak, hogy az adott ország, a többségi nemzet megismerje a magyar kultúrát, a magyar nyelvet, szokásokat. Közelebb hozza egymáshoz az embereket. Másrészt az egyesületek tagjai, de minden hazánkon kívül élő nemzettársunk akaratlanul is „nagykövete” Magyarországnak. Végül, de nem utolsó sorban egy jól működő egyesület azt a benyomást keltheti határon túl, hogy összetartó, szokásaikat és hagyományaikat tisztelő, ápoló kisebbséget ismerhetnek meg a magyarokban.

 

Milyen korábbi élményei vannak Svédországról, illetve a svédországi magyarokról?

- Legelőször 1999-ben egy országgyűlési delegációval jártam Svédországban. Az út során két atomerőművet kerestünk fel, valamint a kis és közepes aktivitású rádióaktív hulladékok tárolását tanulmányoztuk. Ez azért volt fontos számomra, mert a választókörzetemben található a bátaapáti atomhulladék-tároló, amelynek akkor kezdődtek az építési munkálatai. 

Tekintettel bukovinai székely származásomra, bármerre járok a világban, mindenhol találkozom a Kárpát-medencétől távol élő honfitársaimmal. Így van ez Svédország esetében is. Sokan Tolna vagy Baranya megyéből jöttek el, de van, aki Hertelendyfalváról, Székelykevéről vagy Sándoregyházáról származik, Erdélyről nem is beszélve. 

Úgy gondolom, hogy ma a magyarság már világnemzet, és bármerre is járok a nagyvilágban a tapasztalataim pozitívak. Öröm látni a visszajelzéseket a diaszpóra magyarságától, hogy jó az, amit 2010-ben elkezdtünk.

 

Hogyan érezte magát? Hogyan tetszett Önnek a rendezvénysorozat?

- Mind a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége, mind pedig a tagszervezetek nagy szeretettel fogadtak minket, ami jól esett. Ezúton is köszönjük a meghívást. A 40 éves évforduló alkalmából rendezett gálaműsor mindegyik helyszínen színvonalas, jó hangulatú volt, mondhatni fergetegesre sikeredett. Öröm volt látni, hogy az idősebb generáció mellett fiatalok is részt vettek a rendezvényeken. Megható volt az állampolgársági eskütétel, ahol úgy gondolom, hogy mindenkinek kicsit könnybe lábadt a szeme.

Kívánok a SMOSZ-nak még 40, 80, 120 sikeres évet!

 

 

TELEKI GERGŐ zongoraművész 1986-ban született Dunaföldváron. 11 évesen felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Különleges Tehetségek Képzőjébe. 2006 októberétől négy évig ösztöndíjjal Svédországban tanult, 2011-ben elnyerte Zeneakadémia Anda Géza ösztöndíját, majd 2012-ben a patinás intézetben kitűnő minősítéssel zongoraművész diplomát szerzett.

 

 

Milyen érzésekkel tér vissza Svédországba? Milyen újra itt játszani?

- Jó érzéssel térek vissza Svédországba, és örömmel játszom itt újra, hiányzott a légkör, az emberek nyugalma és a régi barátok.

 

Hogyan élte meg, milyen magyarként Svédországban élni és tanulni?

- Magyarként Svédországban élni és tanulni egy különleges feladat, hiszen sokkal intenzívebben él bennünk a nemzeti hovatartozás mint Magyarországon. Ez véleményem szerint a „lelki otthonra” való visszaemlékezésből táplálkozik.

 

Hogyan érezte magát? Hogyan tetszett Önnek a rendezvénysorozat?

- Nagyon jól éreztem magam, olyan fogadtatásban volt részem, mintha a második otthonomba térhettem volna haza. A barátaim öleléssel köszöntöttek, és felállva tapsolták meg azt a kicsiny „csomagot”, amit Liszt Ferenc zenéjével hoztam. Különleges élmény volt Kossuth-díjas művészekkel a színpadra lépni, utazni, és a társaságukat élvezni a fellépésekre való felkészülésben is. Köszönet Bihari Szabolcsnak, Komáromi Marcinak, a SMOSZ-nak és a barátaimnak.

 

 

RÉPÁS ZSUZSANNA, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár

 

 

Hogyan segítette és segíti a SMOSZ Svédország és Magyarország kapcsolatát?

- 1974-es megalakulása óta a SMOSZ aktívan segíti Svédország és Magyarország kapcsolatát. Az igazi kapcsolattartás a rendszerváltás után erősödött meg, és azóta is töretlen. Nagyon fontos, hogy a SMOSZ tagszervezeteiben otthont leltek azok a friss kivándorlók is, akik az utóbbi években érkeztek munkavállalási szándékkal Svédországba. Örömmel látom, hogy a svédországi magyarság kötődése a nemzeti gyökerekhez erős, és a sikeres beilleszkedésnek köszönhetően szerencsésen párosul választott hazája iránti lojalitással.

 

A Magyarországgal való kapcsolattartás alapvető feltétele a bizalmi viszony az anyaország és a diaszpóra között. Jól tudjuk, hogy 1990 előtt erre a bizalomra semmi oka nem volt a diaszpóra magyarságának, épp ezért azt elmúlt 20 évben nehéz volt ezt a bizalmi viszonyt kiépíteni. A 2010-ben hivatalba lépő kormány úgy érezte, hogy adóssága van a diaszpóra magyarsága felé, ezért hoztunk létre olyan új intézményeket és indítottunk új programokat, amelyek a kapcsolattartás, a bizalom megerősítését szolgálják. 2011-ben létrehoztuk a Magyar Diaszpóra Tanácsot, megteremtve ezzel a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét, a diaszpórával való párbeszéd önálló intézményét. 

 

Ez a bizalmi viszony azonban kölcsönös kell legyen, és Magyarországnak is szüksége van a diszpóra támogatására, különösen az utóbbi időben, amikor méltatlanul sok támadás ér minket a nemzetközi porondon. Az utóbbi években a SMOSZ többször is kiállt Magyarország mellett, az országot ért külföldi támadások során. Emellett kiemelném azt a sok együttérzést és segítségnyújtást, amit a különböző természeti csapások áldozatai kaptak.  A SMOSZ az elmúlt években segítette a vörös iszap sújtotta területeket és az árvíz sújtotta helységeket is. Tavaly például Kisoroszi Önkormányzatát segítette közel 55 000 svéd koronával. Közadakozásból több hátrányos helyzetű település iskoláit is segítették pl. tanszerekkel, pénzadományokkal Magyarországon és az egész Kárpát-medencében. A SMOSZ rendszeresen nyilatkozott a külhoni magyarokat hátrányosan érintő ügyekben is, mint például a szlovák nyelvtörvény, vagy a román kormány magyarellenes intézkedései. Svédországban sokan vannak az Erdélyből kitelepültek, így érzékenyebben reagálnak az ottani eseményekre. Többször felszólaltak az erdélyi magyarságot érintő kérdésekben, mint Verespatak, a Mikó Kollégium visszaszolgáltatása, és támogatásukról biztosították a székely autonómia törekvéseket.

 

Hogyan segítheti a magyar, illetve a svéd állam a svédországi magyar egyesületeket?

- A kilencvenes években a SMOSZ svédországi támogatása látványosan, majdnem a felére csökkent. Az országos szövetségnek az állami támogatást az Ungdomsstyrelsen Alap folyósítja. A támogatás egy részét a taglétszám arányában állapítják meg, másik részét azonban pályázatok formájában lehet elnyerni különböző programokra. Fontos, hogy minél több tagja legyen a szervezetnek, hiszen ez az egyik alapja a támogatások nagyságának. Az elmúlt években a tagság létszáma ingadozott, de a tudatos, szervezett munkának köszönhetően stabilizálódott. A SMOSZ egyik célkitűzése, hogy megkapja a meghonosodott kisebbségi státuszt. Ez azt jelentené, hogy a svéd államnak biztosítania kellene a magyar kultúra és az anyanyelv megőrzésének a feltételeit, valamint a szervezetek működéséhez szükséges javakat. A szervezet a svéd állam mellett a magyar államhoz is nyújtott be pályázatokat az elmúlt években, így a Magyar Kormány is segítette és segíti munkájukat.

A konkrét támogatások mellett kiemelném azt a programot, amely a legnagyobb népszerűséget érte el a diaszpóra magyarságának körében. 2012-ben a Nemzetpolitikai Államtitkárság elindította a Kőrösi Csoma Sándor programot, amelynek keretében magyarországi ösztöndíjasok érkeznek a diaszpóra szervezeteihez, hogy munkájukkal segítsék a szervezetek működését, és erősítsék kapcsolatukat Magyarországgal. Svédországba tavaly ketten, idén hárman érkeztek.

 

Külön felhívnám a figyelmet az oktatás kérdésére. A SMOSZ egyik kiemelt feladatának tekinti az anyanyelvi oktatás fenntartását. A svédországi törvények szerint, ha 5 gyermek kéri az anyanyelvű oktatást, akkor azt az állam köteles biztosítani, vagyis a kérvényezők számára heti rendszerességgel anyanyelvű oktatást kell tartani állami költségvetésből. Az állami oktatás mellett 14 egyesület tart fenn hétvégi iskolákat. Ezekbe az iskolákba most küldtünk egy pedagógiai csomagot, amelyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság állított össze a Balassi Intézet segítségével. A 14-féle kiadvány között vannak mondókás, verses és dalos könyvek, nyelvtanra oktató, nyelvi kifejezőkészséget, szövegértést segítő kiadványok. A hétvégi iskolák mellett nagy népszerűségnek örvend az immár hagyománnyá vált és nyaranta megrendezett anyanyelvi tábor is.  

 

 

DEÁK ERNŐ, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke

 

 

- A NYEOMSZSZ tagszervezetei között nagyon jó kapcsolatokról lehet beszélni. Különösen kedvezőek ezek az elektronikus hálózat miatt. Azáltal, hogy az egyik alelnöki tisztséget Bihari Szabolcs, a SMOSZ elnöke látja el, rajta keresztül folyamatos a kapcsolattartás, kielégítő az információcsere.

 

Kérdezett: Erdélyi Anna

Fotók: Bitay Zsolt