Egyesületünk tagjai már hozzászoktak ahhoz, hogy kötelező közgyűlésünket rendhagyó módon az év eleje helyett mindig augusztus első felében tartjuk, akkor, mikor az országban szétszóródott tagságunk magyar nyelvi táborunk idejére összegyűl.
Egyesületünk fő célja nyelvünk és kultúránk megőrzése és átadása gyermekeinknek. Célunk megvalósítása érdekében feladatainkat négy fontos területre osztottuk: média munkacsoport, Szülők Iskolája, az Anyanyelvi tábor és az egyesület pénzügyeinek kezelése.Ez utóbbi,mióta bevezettük azt a gyakorlatot, hogy a táborral kapcsolatos kiadást-bevételt az egyesületi pénztártól különállóan kezeljük, sokkal könnyebbé vált pénztárosunk munkája.
Az Őrszavak Egyesület vezetősége munkatervének megfelelően végezte munkáját. Szervezett, népszerűsített, résztvevőket toborzott, és még sok mindent tett, ami a gyermekek oktatását, nevelését valamint a magyar kultúra és nyelv megtartását, ápolását, szolgálja.
A vezetőség az év folyamán a megbeszéléseket, az anyanyelvi tábor szervezését, előkészítését, egyáltalán az Egyesület működését telefonon, illetve Skypeon keresztül tartotta, ily módon sikerült tetemesen lecsökkenteni a költségeket, hogy az utazás fáradalmainak megtakarításáról ne is beszéljünk.
Egyik célkitűzésünket, a Svédországban hivatásos magyar tanítók felkutatását sajnos csak részben sikerült megvalósítani. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a hivatásos tanárok zöme nem tagja semmiféle magyar egyesületnek, így nyilvántartásuk szinte lehetetlen. A szülők segíthetnének ebben a munkában, mert, míg a tanítók nevét nem ismerjük, nem tudunk kapcsolatba lépni velük, így segíteni sem. Az eddig összeszedett adatok alapján értesítünk a továbbképzési lehetőségekről, táborokról, pályázatokról. Ismételten megkérjük az egyesületek vezetőit, segítsenek nekünk ebben a munkában. A jövőnk függ attól, hogyan tudjuk kihasználni a svédországi lehetőségeket. Addig nem tudunk jobb eredményt felmutatni, míg a hivatásos magyar tanárokkal nem tudunk kialakítani egy gyümölcsöző együttműködési tervet.
Ha a hivatásosok munkáját, tőlünk független okok miatt ritkán követhetjük, a lelkes „amatőrök”, a különböző egyesületekben működő gyerekfoglalkozások, játszóházak munkáját napra készen, figyelemmel kísérjük, számon tartjuk, alkalmanként reklámozzuk, a kapott információkat megosztjuk velük. Naponta figyeljük például a magyarországi pályázati kiírásokat, ha olyan témára bukkanunk, mely érdekelhetné a svédországi magyarul beszélő diákokat, értesítjük mind a magyartanárokat, mind az egyesületeket.
Az Egyesület Média munkacsoportjánakfeladata cikkek, interjúk írása, a SMOSZ hivatalos lapjába, a Híradóba, valamint a kapcsolattartás az Őrszavak internetes újsággal. Jól működött Balogh Erika szerkesztésében a serdülő ifjúsághoz szóló Kamasztanya. Remélhetőleg lesz aki átvegye a rovat szerkesztését Erika sokoldalú elfoglaltsága miatt. Folytatódik a Tóth Ildikó által szerkesztett Anyanyelvünk, Gyerekszáj és a Gyerekoldalak.Szerkesztőink örvendenének, ha munkájukról valamilyen véleményt, visszajelzést kaphatnának a nagyközönségtől. Jó lenne, ha az egyesületi elnökök is népszerűsítenék a rovatokat. A magyar nyelvet tanítóknak ezek a rovatok nagyszerű alkalom lehetne a gyerekek motiválására. Az időnként meghirdetett pályázaton díjakat is lehet nyerni. A Kamasztanya remek bemutatkozó hely a kreatív ifjak számára.
Továbbra sincs semmiféle érdeklődés sem a szülők, sem a tanárok részéről az általunk évekkel ezelőtti nagy lelkesedéssel meghirdetett kezdeményezés, a Szülők iskolája rendezvény iránt, mely elképzelésünk szerint a pedagógusok és szülők kapcsolatát hivatott erősíteni, egymás problémáit, elvárásait jobban megismerni. Reméljük ebben az évben sikerül továbblépni. Munkánk ezen harmadik területén nem sok eredménnyel dicsekedhetünk, de ez nem töri le kedvünket, nem lankasztja akarásunkat. Mi tudjuk, s minden felelős emberben tudatosítani akarjuk, hogy megmaradásunk kulcsa a jövő nemzedék. Nem szeretném hosszan ecsetelni, mit jelenthet számunkra gyermekeink, unokáink elidegenedése magyar nyelvünktől és kultúránktól. Ha nem sikerül őket már gyerek- korukban közénk tartozóknak nevelni, akkor a nagy erős svédországi magyar szervezetek lassan kiöregednek, feledésbe merülnek. Éppen ezért nem adjuk fel a reményt és a munkát, érdemes lenne erről beszélni és hathatós stratégiát kidolgozni egy régen megálmodott egyesületi találkozó keretén belül, hasonlóképpen a Szülők Iskolájában.
Ugyancsak az oktatás segítségére működik a gazdag oktatói tapasztalattal rendelkező, nevelési kérdésekben jártas komoly szakemberek munkájának eredményeként, gazdag oktató anyagtárral rendelkező Őrszavak internetes szakmai folyóirat. Ismételten megállapíthatjuk, túl kevés a svédországi böngésző.
A Szülők iskolája munkacsoportnak gyengécske a sikere, annál nagyobb sikert könyvelhetünk el vezetőségünk negyedik, és egyben legnépesebb munkacsoportjának munkájában a magyarul beszélő gyerekek, ifjak számára szervezett nyári”Kékvirág” táborral kapcsolatban. Az idei, immár a 20. tábor témája a „Törökvilág Magyarországon”
A tábor megy a megindított kő útján, egyik év résztvevői vonzzák a következő év jelentkezőit. Többször javasoltuk, az egyesületek karolják fel ezt az igazán fontos és megmaradásunk szempontjából szinte létszükségletet jelentő kérdést. Nagy örömünkre az idén kérésünk meghallgatásra talált, a legtöbb egyesület saját honlapján is meghirdette a tábort. Köszönjük.
Kedves Barátaim, csak úgy lehet valamit jól megszervezni, eltervezni, ha jóval a táborkezdés előtt nagyjából tisztában lehetünk azzal, hogy hányan fognak részt venni azon. Ezért szükséges a reklám, hogy minden gyerek, ifjú tudjon a rendezvényről. Mert aki egyszer eljött közénk, az visszavágyik. Akkor minek megfosztani őket a hasonló élménytől?
Felhívjuk kedves Mindnyájatok figyelmét a SMOSZ, és tábor honlapjára, valamint az Őrszavak című internetes újság létezésére, mely rengeteg magyar tanítással kapcsolatos információt, segédanyagot, a világban szétszórt magyarság híreit tartalmazza. www.kekvirag.se, www.nyeomszsz.org/orszavak
Tompa Anna – Tóth Ildikó
