Olyan sok dicséretet kaptunk már mi, göteborgi és más, Svédországban élő magyarok, hogy tisztességgel ápoljuk a hazánkból hozott kulturális emlékeket, gyermekeinknek pedig tovább adjuk a magyar nyelvet és annak szépségeit.
Arról viszont ritkán teszünk említést, hogy van az erdélyi Csíkszeredában egy kulturális havilap, amely húsz éve töretlenül látja el a magyar szóra éhes olvasókat Romániában és a világ sok országában is versekkel, novellákkal.
Ez a SZÉKELYFÖLD.
Tavasz volt, bizonytalan időjárás, Göteborg.
- Az irodalom, az írás és könyvkiadás világában mindig küzdelmes az élet. Különösen, ha a nyomtatott sorok magyarul viszik az üzenetet emberekhez, akik egy nem-magyar ország belső területein próbálnak magyarok maradni.
A magyar lakosság részarányának szerencsétlen alakulására gondolva kérdeztem a költőt és írót, Lövétei Lázár Lászlót, a havilap főszerkesztőjét, hogyan alakult az olvasók érdeklődése a Székelyföld eddigi húsz éve alatt?
- 1997 októbere óta jelenik meg a Székelyföld. Kezdetben sokan vélték úgy, hogy a Kárpát-medencében és a környező országokban megjelenő számos irodalmi folyóirat mellett nem lehet sok esélyünk a boldogulásra. Ennek ellenére sikerült felküzdeni magunkat az egyik legolvasottabb kulturális havilappá. 1600 példányban jelenünk meg és 1000 előfizetőnk van. Ez nagyon magas szám. Nem túlzok: az első három között vagyunk. Miért? A székelység ázsiója megnőtt. Ebben talán van egy kis romantika. Még Budapestről is úgy tekintenek a székelyekre, mint egyfajta erdélyi belső anyaország lakosaira, akik igyekeznek megtartani magyarságukat és létszámban is növekedni. Még a világ tőlünk távoli sarkaiban is élnek előfizetőink. Ehhez az is kellett, hogy egy szakmailag kifogástalan folyóirattal jöjjünk a közönség elé, méghozzá egy olvasható folyóirattal. Ez nem egy utolsó szempont. A szerkesztőség fontosnak tartja, hogy ha a kiadásban jelennek is meg szaktanulmányok, az nem csak a vájt-fülűeknek szól, hanem az egyszerű olvasó is el tudja olvasni.
- Budapesten éppen ezekben a napokban kerül megrendezésre a Harmadik Székely Fesztivál.
- Igen. Tudom. Munkatársaink ott vannak...
György Attilaíró és újságíró, valamint Molnár Vilmos író is vendégünk volt ezen az estén.
György Attila szerint a székelyföldi lakosság létszáma Trianon óta először emelkedőben van. Erre vallanak a legutóbbi népszámlálás adatai. Attila optimista. Ő az egyik szerkesztője a húszéves folyóiratnak. Véleménye szerint az a fontos, hogy a Székelyföld olvasói nem a ponyvák, hanem minőségi igény szintjéről várják a kiadványokat.
- Olvasott lap vagyunk – mondta György Attila. - Ezt az olvasóknak köszönhetjük. Nem akarok álszerény lenni. Egy olyan lapot szerkesztünk, amely számot tarthat az érdeklődésre. Nagyon remélem, hogy tíz év múlva is itt találkozhatunk, mert ez azt jelentené, hogy a Székelyföld is létezik és a svédországi magyarság is.
Molnár Vilmos a folyóirat történelmi rovatának szerkesztője most először van Svédországban.
- A meghívó-vendéglátó Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör elnöke, Csata Attila mint egy igazi idegenvezető mutatta be nekünk Göteborg nevezetességeit – mondta Molnár Vilmos. - Külön öröm számunkra, hogy az itteni magyarok érdeklődést mutattak ünneplő folyóiratunk iránt. Remélem, nem utolsó találkozásunk ez.
Maróti László