A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Tavaszias időben kirándultak a Tavaszi Szél Egyesület tagjai

Szeptember elején tartotta évadnyitó, közös kirándulását a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális Egyesület. A város melletti erdőkbe szervezett egész napos túrán mintegy negyvenen vettek részt. A kellemes, tavaszias időben gyermekek és szüleik közösen játszottak, grilleztek a szabadban, a Torpet Freden kirándulóhely házai övezte tisztáson.

A szebbik arcát mutatta és kegyeibe fogadta az ősz eleji göteborgi időjárás a Kåsjö megállónál gyülekező közel húszfős, lelkes csapatot, akik a narancssárga színnel jelzett Bohusleden turistaútvonalon vágtak neki a mintegy 10 km-es távnak a Torpet Freden kirándulóhelyig. Fiatalok és idősebbek, valamint Johnny kutya, jó kedélyűen hagyták maguk mögött a métereket a szabadba hívogató, napsütéses időjárási viszonyok között. Jómagam, alig három nappal Göteborgba történő megérkezésemet követően, nem győztem ámulni az utunkat keresztező sok kis tó és forrás lenyűgöző látványán, miközben nagyokat szippantottam a frissítő, kristálytiszta erdei levegőből. Túratársaim eközben rutinos kiránduló módjára szedegettek az erdő kínálta friss elemózsiákból. A szatyrokba megannyi ehető gombaféle került, helyben pedig a kékáfonya-szemek jelentettek egy kis azonnali energiapótlást.

Az „égig érő” fenyvesek között gyalogolva, sokszor saras, csúszós pallókon, hidakon át, egyre többször fogalmazódott meg az igény a csoportban egy rövid pihenő beiktatására. Ekkor előkerültek az otthonról hozott vizespalackok, rágcsálnivalók. Az egyik ilyen megállóhelynél egy hatalmas kőszikla keresztezte a túrázók útját, amely rejtély, hogyan kerülhetett a fenyves közepébe. Túravezetőnk, Orbán Eszter, a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület vezetője azonban eloszlatta a kételyeket. A szikla és az alatta található kisebb barlang ugyanis egy olyan áldozati helyet jelöl, amelyet a hegyi trollok használtak egykoron. Bár voltak, akik kétkedve fogadták a magyarázatot, a csoport fiatalabb és kisebb tagjai félelmet nem ismerve bújtak be a barlangba kézzel fogható bizonyítékok után kutatva. A pihenő végeztével pedig egy vidám képpel tettük örökre emlékezetessé ottjártunkat a trollok „szent helyénél”.

Az erdőből olykor-olykor előbukkanva azért a civilizáció nyomaival is találkoztunk néha. Az autópályát felülről, a kerítés melletti vadcsapáson keresztül szeltük át, ekkor többen gondolták úgy, köztük e sorok írója is, hogy már nem járunk messze végső célállomásunktól. Tévesen, hiszen ekkor járhattunk túránk felénél. Hiába, „terepen” nem úgy fogy az út az ember lába alatt, mint a városban, bármennyire is könnyű ezt hinni. Egy ideig ezt követően nem a természetben, hanem „ember alkotta” vidéken vezetett az utunk. Megcsodálhattuk Svédország legrégebbi téglaházait, amit még skót iparosok építettek a 19. században. Egy egykori gyárépületet átszelve folytattuk utunkat, juhok és lovak karámjai között. Medvét is láttunk, szerencsére (?) csak fából készültet, a gyerekek közül többen is örömmel álltak oda a békés mackó mellé egy kép erejéig.

A túra rutinos résztvevőinek, innentől már ismerős volt a terep. Már csak két-három kisebb-nagyobb emelkedő választott el bennünket a végcéltól, ahol a csapat autóval érkezett másik fele már javában forgolódott a grillsütők körül. Délután fél kettő felé mi, a „gyalogosok” is befutottunk Torpet Freden táborhelyre, ahol némi szusszanást követően mi is nekiláttunk lángoló faszénen elkészíteni a magunkkal hozott virslit, kolbászt, hagymát. A mustárral, friss kenyérrel elfogyasztott „sütnivalók” jól sikerültek, többen repetára is vállalkoztak.

A kiadós ebédet követően pedig előkerültek a különféle szabadtéri sporteszközök is. Voltak, akik frizbiztek, mások pedig tollaslabdában vagy éppen kötélhúzásban csaptak össze. Szerencsére a kellemes, napsütötte időjárás továbbra is kitartott, így semmi sem rontotta el a közös szabadtéri programot. Persze az esőkabát azért mindenkinél ott lapult a hátizsákok mélyén, hiszen Svédországban úgy tartják, hogy rossz idő nincs, csak rossz öltözet. Voltak, akik a játék helyett vagy után, pihenésképpen a hétköznapi történéseket beszélték meg a rég nem látott ismerősökkel és a hat óra körüli „táborbontáskor” abban állapodtak meg, hogy amint lehet, ismét sort kerítenek egy hasonlóan kellemes, közös kirándulásra.

Dobos Tamás

 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME