Magyarországon nem egyszer, sokszor kaptam már kérdést rólunk, külhonban élőkről, pontosabban a külhonban élő magyarok „magyarkodásáról”. Tényleg? Mi tényleg magyarkodunk?
Néha főzünk egy gulyáslevest, vagy valami egyéb finomat; tudósokat, énekeseket, zenekarokat, színészeket hívunk meg Erdélyből, Magyarországról, vagy más magyarlakta területekről; gyermekeinket magyarul tanítjuk meg történelmünk fontos eseményeinek ismeretére, népi szokásainkra, dalainkra, az Otthon földrajzára, sportolóink lassan megszámlálhatatlan világelsőinek, vagy a tizenöt magyar Nobel-díjasnak nevére.
Magyarkodunk...
Nem tudom, volt-e valami hátsó gondolata a Természetnek, hogy mire elérkezett a tizenötödik iHuset rendezvényeinek megnyitó ünnepsége, Göteborg összes fáját zöldbe borította. Hiába szakadt az eső, mégis sokan jöttek el a város közepébe a Gallery&More termeibe, hogy meghallgassák az ünnepi beszédeket, majd egy kis zene mellett magyaros falatokkal, azok mellé pohár borral a kézben találkozhassanak ismerőseikkel, barátaikkal.
A Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör elnöke, László Patrícia köszöntötte a megjelenteket és átadta a szót Csata Attilának.
– Amikor a Kőrösit megalapítottuk – kezdte Attila –, az egyik alapgondolatunk az volt, hogy ápolnunk kell a magyar kultúrát. Mivel azonban egy értékes kultúra örökösei vagyunk, nem tarthatjuk meg azt csak magunknak, hanem mutatnunk és terjesztenünk kell a Göteborgban és környékén élők között.
Attila ezután így emlékezett:
A Művelődési Kör kereste a módját, hogyan hívhatnánk fel magunkra a figyelmet. Magyar filmeket hoztunk a Göteborgi Filmfesztiválra, a Mölndalban megrendezett Magyar Napokon a magyar tánc és zene aratott sikert. Három tavaszon át. Mígnem 2005-ben, az akkori titkár, Sall László javaslatára új formában próbálkoztunk. Az ő ötlete volt a Huset. Ezen, jó tíz évvel később, Attila alakított egy kicsit, így az utóbbi években a név hivatalosan is: iHuset. Ez a most ünnepelt tizenöt év sok kihívással, örömmel és bosszúsággal, de mindenképpen sikerekkel múlt el. Az idők során meghívott művészek, tudósok, előadók Svédországból, Magyarországból, Erdélyből, Szlovákiából, Svájcból, Németországból és Csehországból jöttek el hozzánk és tisztelték meg jelenlétükkel az iHuset rendezvényeit.
– Köszönjük mindenki segítségét, aki energiáját adta ehhez a nagy munkához – fejezte be Csata Attila. - A Kőrösi mindenkori vezetősége, sokan a tagok közül, de még maga Göteborg városának segítsége is egy erőben tömörült ebben „A” házban, amit mi így nevezünk: iHuset.
Dr. Túróczi Zoltán a Sockholmi Magyar Nagykövetség üdvözletét hozta el. Köszöntötte a két kiállító, Balogh Márta és Fredrik Fabó munkáit, amellyel megmutatták, milyen, amikor svéd és magyar kulturális értékek találkoznak. A Magyar Nagykövetség és a magyar állam mindig is támogatta a svédországi magyar programok megvalósulását. A magyar kormányzat nemzetpolitikája egységes magyarságban gondolkozik, ezért rendkívül nagyra értékeljük azt is, hogy az anyaország határain túl élő művészek, előadók újra és újra eljönnek Göteborgba, hogy szépítsék az iHuset eseményeit.
Dr. Túróczi Zoltán eme jeles napon magához kérte Bánovits András fotóművészt, hogy vegye át a Magyar Nagykövetség elismerő oklevelét, amelyet a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Körnek eddigi, a magyar kultúra képviseletében kifejtett munkájáért adományoz. Hasonló képen elismerő oklevelet kapott Csata Attila a sok éves szolgálatáért és fáradhatatlan önkéntes munkájáért. Az okleveleket Dr. Müller Adrien nagykövet asszony írta alá. Dr. Túróczi Zoltán jelezte, hogy a Követség máris felvette a kapcsolatot a Kőrösi új elnökével, László Patriciával, akinek sok szerencsét kívánt a göteborgi magyarság érdekében vállalt munkájához.
A Kőrösi elnöke megkérte Dr. Bengt Halset, göteborgi tiszteletbeli magyar konzult, hogy mondja el a megnyitóval kapcsolatos gondolatait.
– Régen ismerem a Kőrösit, a Huset, majd pedig az iHuset eseményeit, rendezvényeit -– kezdte Dr. Bengt Halse.
A tiszteletbeli konzul elmondotta: ő azon kevesek egyike, akik már az ötvenes években látták a Honvéd, a magyar válogatott csapatát. A régi Gamla Ullevi majd összeomlott a közönség ovációjától, amikor látták Puskás Ferenc és a többi játékos zsonglőri labdakezelését. 1956 után új osztálytársakat kapott és látta, mennyi magyar jön Svédországba. Jóval később kezdett közelebbről megismerkedni a magyar kultúrával, a Kőrösivel.
– Sokszor beszéltem Sall Lászlóval, Csata Attilával és másokkal, s közben figyelemmel kísérhettem, mint válik egy bevándorló egyesület kultúrklubbá. Az iHuset egész egyszerűen figyelemmel kísért göteborgi eseménnyé vált. Ezt és az évek során elért nagyszerű sikereket szeretném megköszönni Csata Attilának és a Kőrösi vezetőségének, ugyanakkor sok szerencsét kívánok László Patrícia elnöknek a Kőrösi elkövetkezendő éveihez.
Jordáky Béla a SMOSZ nevében üdvözlte a megjelenteket. Kiemelte az iHuset szerepét, amely kultúránkat már régen nem csak a magyarok között ápolja, hanem terjeszti is a városban és a környéken lakó svédek, egyéb nemzetiségek ezrei között. Megemlékezett a SMOSZ és a göteborgi egyesület jó kapcsolatáról. Biztosította a Kőrösit az Országos Szövetség további támogatásáról és sok sikert kívánt az iHuset minden jövőbeni rendezvényéhez.
A megnyitó egyben két művész tárlata is volt. László Patrícia szólította a két kiállítót, de bejelentette, hogy ők inkább műveiken keresztül kívánnak szólni a közönséghez. Azért persze néhány mondatban mindketten bemutatkoztak.
Csata Attila röviden úgy beszélt a két művészről, mint országokat összekötő kulturális hídról. Egyikük Erdélyben nevelkedett és tanult, másikuk a svédországi Göteborgban. Két erősen különböző környezet. Most mindketten Svédországban élnek. Márta a monokróm művészettel, Fredrik színgazdag festészetével tárja elénk gondolatait. Ami közös bennük: mindketten magyar származásúak. Ezért kapta a tárlat a nevet: Találkozás.
Elsőnek a malmöi MB Arts and Crafts cég vezetője, a művész-iparművész Balogh Márta mondott pár szót. Már másodszor állít ki Göteborgban. A székely Csíkszeredából származik. Erdélyben műszaki rajzólóként dolgozott. A nemrég még festészettel foglalkozó művész öt évvel ezelőtt jött rá arra, hogy a grafikai hatású rajzait textilben is meg tudja valósítani.
– Egyik nagy szenvedélyem a hímzés – mondta a megnyitó előtti percekben. – Felfedeztem a japán hímzési technikát, a szashikó-t, amelyet együtt használok a szálöltéssel, három-négy vastagságú cérnából. Ettől van a műveimnek olyan grafikus hatása.
– Láthatóan sok munka fekszik ezekben a művekben...
– Igen, igen. Elég nagy az érdeklődés a műveim iránt. Lassú, sok gondolkodást igénylő munka ez, és azt hiszem éppen ezért foglalkoznak olyan kevesen ezzel a műfajjal.
– További sok sikert kívánok.
– Köszönöm szépen.
Fredrik Fabóval már korábban sikerült találkoznom:
– Hallom, itt nőttél fel, itt nevelkedtél, tanultál Göteborgban.
– Igen. A szüleimről szeretném elmondani, hogy apám Sopronból jött magyar, a mamám pedig svéd.
– Egy ideig Londonban éltél...
– Igen, közben egyre jobban vonzott a művészet. Huszonöt évesen már főleg a festésből éltem. Újra Svédországba, Göteborgba jöttem, ahol egyre több művészeti feladatot kaptam, gyakran zsűrikben ültem...
– Sok kiállításod volt.
– Igen és nem csak Göteborgban, hanem az országban is több helyen, valamint Németországban a müncheni Künstlerhausban. Több festményem évek óta látható a Sahlgrenska kórházban.
– Képeiden látszik, hogy különböző technikákat használsz.
– Igen, ha a téma úgy kívánja.
– Megkaptad a Selin-alapítvány művészeti ösztöndíját.
– Igen. – A mosoly szerény volt.
– Nem tartalak fel. Sokan állnak a képeid előtt. Izgalmas munkádhoz további sok sikert kívánok.
A két művész rövid bemutatkozása után a Maranti duó játszott. Hegedűn Markócs Mária, gitáron Bosnyák Antal. Saját feldolgozásukban hallhattuk a minden magyar számára jól ismert Tavaszi szél vizet áraszt szép dallamát, mint ahogyan a befejezésként előadott és az egész világon közkedvelt J. Brahms: V. Magyar Tánc sem volt ismeretlen a közönség számára. A taps is erre vallott. Köszönjük szépen.
Bizakodva nézünk a jövőbe, mert látjuk, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör és az iHuset a továbbiakban is kész és képes ápolni, másokkal is megismertetni a magyar kultúra kincseit, értékeit.
Maróti László
Göteborg
Press release – iHuset
iHuset - Göteborgi Kultúr Napok - 2019
15-ik alkalommal nyitja meg a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör az iHuset kultúrprogramjának a kapuit.
A tizenöt év a kihívások, küzdelmek és a sikerek sorozata volt. Dr. Bengt Halse, Magyarország tiszteletbeli konzulja azt mondaná, „Pontosan csak 85 év van még hátra a 100 éves jubileumhoz”.
Fantasztikus volt megélni ezen éveket! Rengeteg művész, író, zenész, tudós és művészeti produkció szerepelt rendezvényeinken. Együttműködéseink a helyi és a magyarországi intézményekkel megerősítette az iHuset létjogosultságát. Az előadók Svédországból, Magyarországból, Erdélyből, Szlovákiából, Svájcból, Németországból és Csehországból tisztelték meg az iHuset-et jelenlétükkel.
Köszönjük mindenkinek!
Jubileumi ünnep
Balogh Márta és Fabó Fredrik – képzőművészeti kiállítása Találkozás címmel. Két magyar származású művész, akik itt élnek és alkotnak.
Magyar-svéd illetve svéd-magyar, művészekről van szó.
Különböző kultúrákból, iskolákból jönnek egy közös nevezővel: képzőművészek mindketten.
Találkozás! Várunk! Gyertek!
Kulturarrangemanget iHuset - 2019
För femtonde året i rad öppnar den Ungerska Kulturföreningen Kőrösi sina portar för arrangemanget iHuset. Det har varit femton år av utmaningar, kamper och framgångar.
Den ungerske honorärkonsuln dr. Bengt Halse skulle säga ”det är exakt åttiofem år kvar till hundraårsjubileet”.
Det har varit fantastiskt att få uppleva den här tiden. Mängder av forskare och kulturutövare har medverkat i våra arrangemang. Samarbetet mellan Sverige, med basen i Göteborg, och olika institutioner i Ungern, ligger till grund för iHusets etablering.
Vi högaktar alla våra gäster från Sverige, Ungern, Transsylvanien, Slovakien, Schweiz, Tyskland och Tjeckien som har berikat våra evenemang genom åren.
Vi tackar allihopa!
Jubileumsfirande
Márta Balogh och Fredrik Fabó – konstutställning med titeln ”Mötet”.
Båda har ungersk bakgrund men bor och verkar i Sverige. Det handlar om en ungersk-svensk och en svensk-ungersk konstnär. De kommer från olika kulturer, olika skolor men de har en gemensam nämnare: båda är konstnärer.
Vi väntar! Kom! Så möts vi!
”Det spelar egentligen ingen roll hur världen är utvecklad – det är det mänskliga mötet som är grunden för all kommunikation.” (Okänt citat)
Kőrösipress,
Göteborg
