Előző rovatunkban már ugyan beszámoltunk arról, kiket választott a SOMIT Generációk Közgyűlése a következő két évre szóló vezetőségi tisztségekre, de kik is vagyunk mi valójában, a fiatalok és az örök ifjak?! Bár nagyon nehéz mindössze pár sorba belepréselni megannyi történést, érzést, emléket és tapasztalatot, de dióhéjban talán így tudjuk magunkat a legrövidebben bemutatni:
Kádár Attila (elnök)
A SOMIT-nak tagja vagyok kezdetek óta. Nem sokat „bámészkodtam”, hanem szinte az elejétől aktívan tevékenykedtem az egyesületben. Immáron kilencedik éve elnökként, de a korábbi években gyakorlatilag a vezetőség minden feladatkörében tevékenykedtem. Azt hiszem, állíthatom magamról, hogy tudom, mit csinál a vezetőség minden tagja, és a teljes vezetőséget is könnyen átlátom. Mint minden más egyesület, a SOMIT sem valami statikus dolog. Nem gondolhatjuk egy percig sem, hogy ha megvan a bevált recept, ahogyan a vezetőség igazgatja az egyesületet, akkor csak tovább kell csinálni ugyanúgy, és minden rendben lesz. Nem. Tagok jönnek, tagok elmaradnak, a tagság összetétele változik, az igények változnak, a körülmények változnak, és még sorolhatnám a belső és külső tényezőket, amelyek állandó változásban tartják a SOMIT-ot. Ehhez nekünk, vezetőségnek is állandóan alkalmazkodnunk kell, mert enélkül nem fejlődnénk. Elnökként az a feladatom, hogy összefogjam a vezetőséget, hogy a közös cél irányába tudjunk majd haladni mindannyian.
Kovács Linda (pénztáros)
Kovács Linda vagyok. Skurupban lakom a férjemmel, Sándorral és két gyerekemmel. Idén már 12 éve annak, hogy büszke SOMIT-osnak nevezhetem magam.
Jelenleg a Green Cargo nevű vasúti szállító cégnél dolgozom mint szállítmányozó, amit nagyon szeretek.
Körülbelül hét éve kért fel a jelölőbizottság, hogy vegyem át a SOMIT pénztárosi munkáját. Azóta sokat tanultam a SOMIT vezetőségének munkájáról.
A SOMIT olyan nekem, mint egy nagy család. Éppen ezért fontos számomra, hogy a munkámmal hozzájárulhatok, hogy mindenkinek egy élménydús és emlékezetes tábora legyen.
Bitay Zsolt (titkár)
1992 óta élek Svédországban. Boråsban lakom feleségemmel, Bitay Erzsébettel és másfél éves fiunkkal, Ádámmal. Az elmúlt 22 évben többnyire az Ericssonnak dolgoztam, az utóbbi években a cég logisztikai ellenőrző csoportjának vagyok műszakvezetője külsős cégnél. A SOMIT-hoz való szoros kötődés számomra 1994-ben kezdődött, amikor részt vettem egy – a Tompa Anna kezdeményezésére létrejött – ifjúsági találkozón, amelyen megalapítottuk a Társaságot.
2001 óta titkára vagyok a SOMIT-nak, elsősorban a papírmunka és a dokumentumok rendben tartása a fő feladatom, de igyekszem a tőlem telhető minden módon segíteni a szervezet épülését. Lényeges számomra a hosszú távú stratégiában való gondolkodás, ezért feladatomnak érzem részt venni a SOMIT jövőjének folyamatos tervezésében. Fontosnak tartom továbbá, hogy a SOMIT-osok szervesen részt vegyenek a SMOSZ munkájában is.
Bartos Attila
2018-ban költöztem át Németországból Svédországba. Szerencsés voltam, mivel szinte azonnal sikerült eljutni a SOMIT egyik táborába. Azóta is rendszeres résztvevője vagyok a SOMIT rendezvényeinek, és mindig nagy érdeklődéssel várom az újabb és újabb táborokat. 2021 novemberétől már vezetőségi tagként segítem a munkát.
Bartos-Imreh Boróka
Az én nevem Bartos-Imreh Boróka, 24 éves vagyok, és öt éve vagyok SOMIT tag. Az elején, mikor SOMIT-ra kezdtem járni, itt kint az idegenben, olyan érzés volt ehhez a közösséghez tartozni, mint amikor az ember azt érzi, hazatalált. Ilyen bensőséges hangulatot azóta sem igen tapasztaltam más közegben itt Svédországban, csak a SOMIT-on. Azóta is szeretek hazajárni, és buzdítanék mindenkit, hogy legalább egy esélyt adjon ennek a szuper közösségnek!
Bitay Erzsébet
Marosvásárhelyen születtem, és bár sosem készültem elköltözni, a szerelem gyökeresen átírta az életem. Így történt, hogy 2011 nyarán Svédországba költöztem Bitay Zsolthoz, akivel azóta összeházasodtunk, majd 2020 tavaszán egy gyönyörű kisfiú szüleivé váltunk.
Zsolt révén a SOMIT legendás történeteit és személyiségeit már akkor ismertem, mikor még nem is éltem az országban, és izgatottan vártam, hogy személyesen is átélhessem ezeket a SOMIT-os kalandokat. Szerencsére egy percig sem kellett csalódnom, így a több mint tíz év alatt szinte mindegyik táborban részt vettem.
Öt éven át a „királycsinálók” csapatában tevékenykedtem, és mint jelölőbizottsági tag azon voltam, hogy az aktív tagokat beszervezzem a SOMIT vezetőségébe. Mivel egyre inkább úgy éreztem, hogy meglátásaimmal és munkámmal erősíteni tudnám a vezetőségi csapatot, 2019 óta mint vezetőségi tag dolgozom azért, hogy rendezvényeink minél sikeresebbek legyenek.
Bár annak idején programszervezőként képzeltem tevékenykedni, végül a szükség úgy hozta, hogy előbb táborszervezőként, majd a tavaly őszi tisztújítás óta – cím szerint – a táborok konyhai ellátásának egyik koordinátoraként segítem a vezetőség munkáját.
Nagyon örülök, hogy a közgyűlés ismét bizalmat szavazott számomra, hiszen úgy érzem, nagyszerű csapat állt össze, akikkel jó érzés együtt dolgozni.
Hartmann Barbara
Nyolc évvel ezelőtt kapcsolódtam be a SOMIT egyesületi életébe, ahol először mint segítő vettem részt, majd 2016-tól vezetőségi tag lettem és azóta is vagyok.
Ez idő alatt szerveztem programot, kiötlöttem vetélkedőket és díjakat, ha kellett főztem vagy éppen képviseltem a SOMIT-ot más fórumokon. A szervező csapat oszlopos tagjaként teljes erőbedobással azért dolgozom, hogy rendezvényeink színvonalas, kellemes szórakozást nyújtsanak kicsiknek és nagyoknak.
Fontos feladatomnak tekintem a magyar hagyományok felelevenítését és aktualizálását, valamint a magyar nyelv és kultúra megismertetését az egyesület tagjaival, különös tekintettel az anyaországtól távol felnövekvő magyar gyerekekre.
Szabó Gábor
Szabó Gábor vagyok, Felvidéken születtem, Göteborg közelében élek, itt dolgozom és tanulok.
2017-ben hallottam először a SOMIT-ról, és amint lehetőségem adódott, el is látogattam egy hétvégi találkozóra. A társaság, a programok és a hangulat annyira magával ragadott, hogy azóta szinte az összes rendezvényen részt vettem.
Kedvenc időtöltéseim közé tartozik a sütés-főzés, ezért úgy gondoltam, hogy leginkább a konyhában vállalnék szerepet a rendezvények során.
Urbán Éva
A 11 éve tartó svédországi létem szerves részét képező SOMIT fontos szerepet tölt be az életemben.
A számomra akkor még ismeretlen, mára már jó baráttá vált Kovács Sándorral való véletlen találkozásunk eredményeképpen sodródtam a SOMIT világába 2011 őszén, ahol valójában egy új, választott családra leltem itt, az idegenben. Ugyanis akkoriban már egy éve éltem Svédországban, de egyetlen magyart sem ismertem, hiszen nem is kerestem azok társaságát. Sándor rábeszélő készségének, illetve az egymást követő fantasztikus táboroknak köszönhetően jó néhány új, igazi barátra és rengeteg új ismerősre tettem szert az évek során. Sokat gazdagodott és változott az életem azon emberek társaságának köszönhetően, akik már az első tábor óta aktív résztvevői a mindennapjaimnak.
A 10 éves SOMIT-os múltam alatt nem túl sok tábort hagytam ki. Volt időszak az életemben, amikor ritkábban tudtam részt venni a rendezvényeinken, de hosszabb időre sosem távolodtam el a közösségtől. Mindmáig minden tábort nagy érdeklődéssel várok, hisz mindegyik tanít valamire, hoz valami újat és szépet az életembe. Örülök és büszke vagyok, hogy a SOMIT-os, színes közösség tagja lehetek!
Egyesületünk munkáját 2014 tavasza óta segítem. Első tisztségem a jelölőbizottsági tagságom volt. A vezetőség fedélzetére anno vezetőségi póttagként kerültem, majd egy ideje már teljes jogú vezetőségi tagként végzem munkám.
Fő feladatom továbbra is az, hogy társaimmal együtt igazán jó hangulatú, minőségi programokkal megtüzdelt és eseménydús táborokat szervezzünk, valamint továbbra is biztosítsunk egy pici szigetet itt a nagy idegenben, ahová mindannyian minden alkalommal szerettetel térhetünk haza.
Vezetőségi póttagok: Hideg Csaba és Vermes Zsombor
Jelölőbizottsági tagok: Vass Attila és Horváth Enikő.
Revizorok: Bodnár László és Szakács László-Szilárd