Göteborgban zenélt a budapesti FG-4 együttes
A göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör meghívására vendégünk volt a budapesti FG-4 együttes. Lelkes fiatalok, akiken azért jól látszott, hogy nem kezdő módon mozognak a dobogón. Kiváncsi voltam, mert ezelőtt soha nem hallottam róluk. Persze járt már nálunk számunkra névtelen magyar zenekar, akikre azután azt mondtuk, hogy nagyon jók, így erre is oda kellett figyelni…
Engem nem nagyon lehet becsapni ha zenéről van szó. Érdeklődéssel ültem le az első sorba, hogy jól lássam is, amit hallok. Nos, az első, a második, azután a harmadik és negyedik szám is jól sikerült. A további számok is olyanok voltak, hogy csak gratulálni lehetett hozzá. Végül tehát kiderült, hogy nem a számok előadása sikerült jól, hanem ez egy nagyszerű zenekar. És ez nem ugyanaz!
Ráadásul két, egymástól meglehetősen különböző feladatra vállakoztak. Göteborgi műsoruk első harmadában kivétel nélkül Beatles számokat adtak elő, a két további harmadban pedig az egykori Illés- és Fonográf Együttes, vagy azok egykori tagjainak műsorából játszottak. A két feladatban egy közös volt: ugyanúgy hangzottak, mint az eredeti. Ez ugyanis sokkal nehezebb feladat, mint ugyanezeket a darabokat saját izlés szerint áthangszerelni.
Az FG-4 The BlackBirds néven eddig három alkalommal vett részt a Beatles-zenekarok legnagyobb nemzetközi fesztiválján (Liverpool). Göteborgi koncertjükre éppen akkor került sor, amikor a Beatles első külföldi szereplésének ötvenedik évfordulója volt. A Beatles akkor éppen Göteborban mutatkozott be első ízben az Egyesült Királyság határain kívül. Ringo Starr megölelgette a zenekar vezetőjét és dobosát (Hoffmann Györgyöt), s kitudódott, hogy Ringoék magyar barátai elismerten is a világ 3-5 legjobb Beatles zenekarjai között vannak. Ez nem hogy nem semmi, hanem ez egészen fantasztikus. Beatles-műsorukkal bejárták már Magyarországot, de Európát is. Turnéztak Erdélyben, és Kanadában is nagy sikerrel szerepeltek. Ezúttal pedig Svédországban, nagy sikerrel...
Az FG-4 Fotó: Bánovits András
Ugyanígy egészen fantasztikus, szinte szellemidézően pontosan hallhattuk vissza a magyar rock legszebb korszakából az Illés Együttes és az együttesben szerepelt különböző hírességek zenéjét.
Ezen a koncerten, ha becsuktam a szemem, s csak a fülem volt nyitva, számomra ott voltak Szörényiék, Tolcsvayék és Bródy. Egy szóval: az akkoriakat hallottam. Persze csak pár pillanatra húnytam le a szemem, mert azért ezt látni is kellett. Ezek a fiatalok felszabadultan viselkedtek, gyakran megnevettették a közönséget, otthon voltak a göteborgi pódiumon is.
Amikor Csata Attila, a Kőrösi elnöke, tanácsot kért Tolcsvay Lászlótól, melyik fiatal zenekart ajánlaná, hogy egyesületünk vendége legyen Göteborgban, a népszerű művész-zeneszerző nem sokat töprengett.
Ezt az ajánlást küldte el a vezetőségnek:
Az FG-4 zenekart azért ajánlom jó szívvel minden kedves göteborgi magyarnak, mert remek banda. Ez a négy fiú olyan valóságosan és hűen adja elő a számainkat, hogy amikor hallgatom őket, néha elveszítem az időérzékemet, és azt hiszem, visszamentünk az időben, és megint húsz éves vagyok. A dalok néha a megtévesztésig úgy szólalnak meg, mintha mi muzsikálnánk, ők mégsem utánoznak, hanem közvetítenek. Nem véletlen, hogy már számtalanszor játszottam velük közösen, mert „egy nyelven” beszélünk. Ők nem csak az Illés és Fonográf, valamint Tolcsvay dalokat tolmácsolják tehetségesen, hanem áthozzák a jelenbe azt az érzésvilágot is, amiben ezek a dalok születtek...
Márpedig sokan vagyunk még, akik emlékeznek az említett érzésvilágra, és azokra az időkre, amikor új volt még ez a zene, s a szövegek is néha meglepték az akkori hallgatókat.
A zenekar vezetőjének papája, id. Hoffmann György az együttes menedzsere, hatalmas lelkesedéssel beszélt az FG-4-ről. Nagy munka van a nagyszerű zene és zenészi produkció mögött. A fiúk szorgalmasak és fáradhatatlanok.
A banda tagjai: Dobos László - gitár, ének; Hajba Áron - gitár, ének; Hajba Imre - basszusgitár, ének; Hoffmann György - dob és Vecsei László - zongora, vokál.
Sokan reméljük, hogy találkozunk még itt, Göteborgban.
Maróti László