1973 október 23.-a. A magyar emigráció lelkesen ünnepli az 1956-os forradalom szabadságharc és emlékét. Nekünk, svédországi magyaroknak ez a nap nem csupán az ünnepi évforduló miatt emlékezetes, hanem azért is, mert akkor alakult meg az Északi Magyar Archívum.

Alapítója, Szöllősi Antal 1969-ben került Svédországba, ahol gyakorlatilag azonnal bekapcsolódott az emigrációs munkába: Bujdosó (később Bújdosók) címmel lapot indított. Szerkesztői munkája során tapasztalta, hogy rengeteg magyar nyelvű és vonatkozású írott anyag vész el azért, mert még senki nem vette a fáradtságot, hogy ezeket összegyűjtse, rendszerezze és megőrizze az útókor számára.

A felismerést tett követte. A Balti Levéltár mintájára néhány lelkes ismerősével megalapította az Északi Magyar Archívumot. A hírt sokan lelkesen fogadták, egyesek azonban kételkedtek abban, hogy Szöllösi Antal és munkatársai megbírkóznak majd az előttük álló feladattal.

Az elmúlt harmincöt év eredményei azt bizonyítják – a legkritikusabb szakmai szemmel is vizsgálva – hogy az Archívumnak ragyogóan sikerül teljesítenie a kitűzött feladatokat.

Az Északi Magyar Archívum eddig ötvenhárom országból összegyűjtött magyar nyelvű vagy vonatkozású anyaga magyar személyiségek, egyesületek, szövetségek, egyházak, cserkészcsapatok, sportklubok, politikai pártok és mozgalmak, csoportosulások, vállalkozások, színházak tevékenységét dokumentálja.

Az Északi Magyar Archívum könyvtára jelenleg körülbelül húszezer kötetből és kiadványból áll, ebből mintegy kétezer az emigrációban született. Anyanyelvünkön kívül mintegy harminc más nyelven található magyar vonatkozású kiadvány. Az Archívum munkásságának áttekintésekor, már a számszerű eredmények is imponálóak. A gyűjtemény igazi értéke azonban abban rejlik, hogy részletesen dokumentálja a nyugati magyarság több évtizedes erőfeszítéseit identitásának megőrzéséért, a beolvadás elkerüléséért, a jó hírnév öregbítéséért.

Ezt az felbecsülhetetlen értékű munkát Szöllősi Antal és néhány lelkes munkatársa végezte és végzi. Tették mindezt kitartó szorgalommal, szerényen, időt és anyagiakat áldozva vállalt célkitűzésükért. Eredményeik bizonyítják, hogy kitartással, elszántsággal, a nehézségek ellenére is lehet maradandót alkotni, továbbá azt, hogy a nyugati magyarság értékes része a nemzetnek!

Büszkék és hálásak vagyunk tehát, hogy jubilálhatunk. Büszkék arra, hogy az Északi Magyar Archívum itt, Svédországban működik, hogy tagja országos szövetségünknek, hogy munkatársai sorstársaink a közösségi munkában és gyűjteménye értékes része nemzeti kulturális örökségünknek.

Hálásak azért, mert az Északi Magyar Archívum hírt adott és ad rólunk, mert összegyűjtötte, megőrizte az útókor számára azt az értéket, amellyel igyekeztünk nemzetünk boldogulásához hozzájárulni. Aki fáradságot nem kímélve beletekint ebbe a gazdag gyűjteménybe megérti, miért beszélünk tizenöt millió magyarról.

A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége nevében tiszta szívből gratulálok az Északi Magyar Archívumnak, és kérem a Fennvalót, hogy Szöllősi Antalnak és lelkes csapatának adjon további erőt, egészséget, elszántságot, hogy továbbra is hasonló odaadással végezhessék áldásos munkájukat, mindnyájunk büszkeségére és örömére.

 

Bihari Szabolcs,
a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnöke