A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Semjén: Egyetlen nemzetrészt sem adunk fel

Egyetlen nemzetrészt sem adunk fel és egyetlen nemzetrésznek a feladásához sem asszisztálunk - jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a nemzeti összetartozás napján, június 4-én a fővárosi Magyarság Házában.

 

 

Semjén Zsolt

A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: ha bármelyik nemzetrész megroppan, akkor az egész magyarság kerül veszélybe.

Semjén Zsolt kifejtette: ha a diaszpóra eltűnne, akkor a Kárpát-medence is veszélyeztetve lenne, és ha a Kárpát-medencében a szórványmagyarság eltűnne, a tömb is veszélybe kerülne. Ha pedig a Kárpát-medencei magyarság eltűnne, akkor a magyarországi magyarság is veszélyeztetve lenne - mutatott rá.

Kijelentette, a kormány arra törekszik, hogy minden nemzetrészt meg lehessen tartani akár a szülőföldjén, akár a diaszpórában a magyarságában.

A miniszterelnök-helyettes szimbolikusnak nevezte az ünnepnapot, szavai szerint ma ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra. Semjén Zsolt szerint az emlékezésnek több értelme van: a tanulságok levonása, a jogos nemzeti büszkeség, hogy megmaradtunk, és a „megerősödés a magyarságunkban, a megmaradás akarása”.

 „Ami Trianonhoz vezetett, abban benne van a mi hibánk is, a magyar állam hibája, akár bűne a nemzetiségekkel szemben. Benne van a naivitásunk, amikor sokszor ellenségeinket pátyolgattuk, akik az adott pillanatban hátulról belénk szúrták a tőrt. Benne van az is, hogy semmilyen - akár nagyhatalmi konspiráció - nem tud megtörni és tönkre tenni, ha belülről nem rohasztják szét az országot” - fejtette ki a kormányfő helyettese, aki szerint valószínűleg a Szent István-i határokat nem lehetett volna megtartani, de ilyen katasztrofális békét sem lehetett volna Magyarországra kényszeríteni, ha a magyar hadsereget és államot nem verik szét. Ha belülről erősek és egységesek vagyunk, akkor ellenségeink nem tudnak mit kezdeni velünk - mondta.

Van ok a büszkeségre is ugyanakkor, a gyász idején is, mert nem sok nemzet élt volna túl ilyen katasztrófát - mondta.

Kitért arra is, hogy a külhoni magyarság akkor tud megmaradni identitásában, magyarságában, ha ehhez az anyaország is megadja a segítséget. Ezért fontos, hogy az oktatási intézmények, a szórványban a magyar intézményrendszer fennmaradjon, és ezért fontosak a testvéri kapcsolatok, és az egyházak közötti kapcsolatok - rögzítette.

Semjén Zsolt külön kiemelte a Határtalanul! programot, megjegyezve: aki egyszer így elment a Székelyföldre, többet nem fog lerománozni egy székelyt, leukránozni egy kárpátaljai magyart, vagy leszerbezni egy vajdasági magyart.

Ugyanúgy fontos az is, hogy az ott élők intézményes formában el tudjanak jönni Magyarországra - hozzátéve: a magyar államnak katalizátor szerepe van, a kereteket a nemzetnek kell személyes kapcsolatokkal megtölteni. Ez teszi lehetővé, hogy hajszálgyökerekkel behálózzák az egész Kárpát-medencét - fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy ugyanilyen fontos a gazdasági kapcsolatok erősítése, amire most fókuszálni kívánnak. Az a cél, hogy minél jobb életminőséget lehessen biztosítani a magyarságnak a szülőföldjén - rögzítette és állást foglalt az egységes gazdasági tér felépítése mellett.

A honosítással összefüggésben megerősítette: tartani tudják a célt, és a ciklus végére meglesz az egymillió új állampolgár. Eddig 733 ezren kérték az állampolgárságot és 691 ezren tettek esküt, azaz naponta ötszáz „nemzettársunk kéri, hogy honfitársunk lehessen” - jelezte.

Semjén Zsolt beszélt még arról, hogy minden magyarnak biztosítani kell az autonómiát abban a formában, amit az ő közössége kíván. Természetes, hogy a tömbmagyarságnak jár a területi, a szórványmagyarságnak pedig a kulturális önrendelkezés - mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.

Tudatosítani kell a világban, és a többségi nemzetben is, hogy a magyarság soha nem kér olyat, amire ne lenne példa az unióban, illetve ne lenne általánosan elfogadott. Amit másnak lehet, azt nekünk is szabad, ha ez nem így lenne, azt fogadnák el, hogy másodosztályú európai polgárok vagyunk, ami nem igaz - jelentette ki Semjén Zsolt.

Ahhoz, hogy az autonómiát ki tudják kényszeríteni, szükséges, hogy az anyaország és az egyetemes magyar nemzet a legalapvetőbb kérdésekben egységes legyen. Noha pár éve még nem így volt, de mára a magyar megmaradás szempontjából a  legfontosabb témákban társadalmi és politikai egyetértés van - hangsúlyozta.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.

MTI/Kormany.hu

 
 
Határok nélküli emlékezet

Határok nélküli emlékezet

Kedves Olvasó! 2020. július 03.
Kedves Híradó Olvasók! A Híradó legutóbbi megjelenése óta sok minden történt. Az első, általam főszerkesztett lapot már Ózdra kézbesítette a posta Göteborg helyett. Ugyanis a koronavírus járvány miatt a Nemzetpolitikai Államtitkárság hazarendelte a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasait, köztük engem…
Tovább
A palóc Pompeji, „Grand Canyon” és „Palóc Olympos” földjén

A palóc Pompeji, „Grand Canyon” és „Palóc Olympos” földjén

Kárpát-medence 2020. július 03.
Szállásunkat Ráróspuszta-Nógrádszakál nyaralóövezetében foglaltuk le. Ráróspuszta a ma határfolyót képező Ipoly mellett fekszik. Az Ipolyon az első világháború előtt közel 50 hídon lehetett átkelni – ezek nagy része megsemmisült az első világégés idején. 2011-ben, a Madách híd átadásával, újabb lépés…
Tovább
Kiállítás megnyitók Göteborgban koronavírus-krízis idején

Kiállítás megnyitók Göteborgban koronavírus-krízis idején

Képzőművészet 2020. július 17.
Autóval indultam svédországi otthonunkból, szombat délben kiállításnéző körútra. Már egy jó ideje nem láttam tárlatot. A múzeumok zárva vannak, és bizonyos galériákban telefonon előre egyeztetni kell látogatás előtt. Ebből a szempontból szerencsém volt május 9-én, hiszen négy megnyitón is részt…
Tovább
Trianon100

Trianon100

Felhívások 2020. július 03.
FELHÍVÁS! – Bennünk élő Trianon   Várjuk azokat a prózai alkotásokat, amelyek bemutatják a családi legendárium trianoni történeteit. Röviden: Trianon és a családom. Az alkotásokból válogatunk, a legjobbaknak helyet biztosítunk a Híradó nyomtatott változatában, illetve az online lapban. Beküldési határidő:…
Tovább

Egyesületek

„A halmstadi egyesület jelenlegi mozgatórugója a fiatal, gyerekes családok közössége…” Interjú Vass Attila elnökkel

„A halmstadi egyesület jelenlegi mozgatórugója a fiatal, gyerekes családok közössége…” Interjú Vass Attila elnökkel

Mesélj kicsit magadról! Hol születtél, hol nőttél fel? Marosvásárhelyen születtem, viszont csupán 1-2 évet töltöttem ott a nagyszüleimnél.…
Beszámoló a Magyar Ház Közösség életéről koronavírus-járvány idején

Beszámoló a Magyar Ház Közösség életéről koronavírus-járvány idején

Furcsa időt él a világ, amilyet még életünk során egyikünk sem tapasztalt meg. Fertőző betegségek, járványok mindig léteztek,…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A sikeres farsangi bálunk után március 7-én a Nydala Teaterben, Gajdó Delinke művésznő lépett fel a Szelíden és…
A Pannónia Klub életéből

A Pannónia Klub életéből

Szerencsére februárban még meg tudtuk tartani az évi közgyűlésünket, a vírus előtt. Nagy örömünkre sikerült megerősíteni a vezetőséget…
A SOMIT legsikeresebb virtuális tábora

A SOMIT legsikeresebb virtuális tábora

„A koronavírus-járvány továbbra is arra kényszerít, hogy a rendezvényeinket átszervezzük. A május 29-31-re tervezett családos táborunkat későbbi időpontra…
iHuset.16.

iHuset.16.

Egy magyarországi olvasótól az alábbi hozzászólást kaptam 2005-ben a legelső Huse.t-ről írt cikkemre:
Elköszönni, megköszönni, elbúcsúzni

Elköszönni, megköszönni, elbúcsúzni

Idei első vezetőségi gyűlésünket az akkor még javasolt előírásokon (tartsunk kartávolságot egymástól) kissé kuncogva ültük meg. Az előre…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME