A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Nyaralás Lilivel

Hamar megjött a nyár, a nagyvakáció, s mi, unokatestvérek újra együtt nyaraltunk a nagyszüleinknél. Már mindannyian értesültek Lili kecskénk létezéséről, ezért természetesen az idei vakációnak ő lett a fő témája. Nagyapát alaposan kikérdeztük Liliről: hogy érezte magát, hány kilósra hízott, hiányoztunk-e neki? Nagymama esti meséi mi másról, mint a kecskékről szóltak. Kedvencünk Pósa Lajos, egy kecskemamáról és gidójáról szóló meséje lett. Mondókákat, énekeket is tanított nekünk, meg ezt a kecskés körjátékot:

 

Kecske ment a kiskertbe.

A káposztát megette.

Vigyázz kecske, ugorj ki,

jön a gazda megfogni!

 

Mikor nagymama először elénekelte el ezt a kis kecskés éneket, Pistike azon nyomban rákérdezett:

– Nagymama, hogy ment a kecske a kiskertbe? Miért ment oda? Miért ette meg a káposztát?

– Jaj, te kis kíváncsi! – kacagta el magát nagymama. – Rosszabb vagy hét gidónál!

Erre a válaszra nem csak Pistike, de a többi gyerek is felkapta a fejét:

– Nagymama, miért mondtad, hogy Pistike rosszabb hét gidónál?

– Hát csak azért, mert Pistike olyan nagyon kíváncsi, mint egy kis kecske.

– Miért? A kecskék kíváncsiak? – érdeklődtek az unokatestvérek, hiszen ők nem sokat hallottak ezekről az állatokról.

– Kíváncsiak ám! Azt hiszem, ők a legkíváncsibb háziállatok! Meg okosak is! Olyan okosak, hogy meg tudják értetni magukat a gazdájukkal.

– Igazán? Jaj, de érdekes! Meséld el nagymama!

– Gyerekek, azt biztosan ti is észrevettétek már, hogy a kecskék mindent látni akarnak, és szeretik meg is tapasztalni, mi az, amit találtak. Környezetükben mindent megvizsgálnak felső ajkukkal és nyelvükkel, és megrágcsálnak, gyakran meg is esznek. Azt is tudnotok kell a kecskéről, hogy ügyesen másznak fel mindenre, sziklákra, bokrokra, még fákra is! És kiváló az egyensúlyérzékük. Tesztelik a kerítést és a zárakat, aztán ha valami hibát találnak rajtuk, kihasználják és megszöknek. Ha egyszer sikerült kijutniuk, akkor máskor is kimennek, egészen addig, amíg nem változtatják meg az elzárás módját. Társaik figyelik egymást, és eltanulják egymástól, hogyan hagyhatják ott a karámot. Sokat mesélhetnék még a kecskék tulajdonságairól, de könnyen megláthatjátok ezt magatok is. Csak figyeljétek meg, mit csinál Lili, mikor este hazajön a csordával!

Lehet, hogy a kecskék kíváncsiak, de aznap a gyerekek túltettek rajtuk! Egész nap nagymama körül sertepertélt az egész társaság, nem hagyta őket nyugton a nagy kérdés: tényleg annyira kíváncsiak a kecskék, vagy csak túloz nagymama?

Mire eljött az este, a gyerekek felkészültek a nagy kísérletre. Először is azt akarták megtudni, tényleg falánk-e a kecske? Felsorakoztak, mindenik kezében volt valami ennivaló: friss fű, fél alma, sombokor levele, galagonya ága, kecskerágó hajtása, jó adag porcsinlevél, még széna is.

Lili, amint belépett a kapun, azonnal észrevette őket. Hozzájuk szaladt, megállt a gyerekek előtt, mekegett egy sort, majd rendre mindeniktől elfogadta a felkínált ennivalót, kapkodott ide-oda, nehogy elvigyék előle a sok finomságot.

Hogy megtudják, mennyire kíváncsi a kecske, úgy tettek, mintha leltek volna valamit, szorosan körbeálltak és hangosan csodálkoztak:

– Jé, de érdekes…. adjatok nekem is… né, hogy forog… – és ehhez hasonlókat.  

Látszott Lilin, hogy meglepődik, odaszaladt a gyerek-gyűrűhöz, és megpróbált közéjük furakodni. A gyerekek résen voltak, nem engedték. Lili egyre izgatottabban keringett a csoport körül, aztán, mikor látta, hogy sehogyan sem boldogul, odaszaladt nagymamához, és elkezdett keservesen mekegni

– Na, mi van Lili? Mi a baj? – kérdezte nagymama.

– Meeeeek, meeeeeek – mondta Lili panaszosan.

– Mit akarsz mondani nekem?

– Meeeek…. – válaszolta Lili és a gyerekcsoportra nézett.

– Akarod tudni, mit csinálnak?

– Mek, mek – mekegte Lili, de ezúttal vidáman.

– Na jó, gyere, nézzük meg! – mondta nagymama, és Lili olyan boldogan ugrándozva követte, mint aki tudja, hogy sikerül kielégíteni kíváncsiságát.

A gyerekeknek nagyon tetszett Lili okossága, hogy milyen ügyesen meg tudta magyarázni nagymamának, mit szeretne.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. december 27.
Uraji köd / Fotó: Antal József Kedves Híradó Olvasók!
Tovább
Tao Te King

Tao Te King

Könyvespolc 2022. december 27.
Pár útravalót már felpakoltam erre a képzeletbeli könyvespolcra azokból az olvasmányokból, melyek az embert az olvasás örömén túl, mintegy segítőtársként kísérhetik életútján. Szóba került már jó pár meghatározó név, eszme, vallás, de ma álljon itt egy igazi klasszikus, amely immáron…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Mindössze néhány héttel a rendkívül jól sikerült SOMIT családos tábor után egy hétvége erejéig (2022. október 21. és…
Újra elindulóban az ifik társasága

Újra elindulóban az ifik társasága

A tavaszi közgyűlésen bemutatkozott hat magyar fiatal, akik akkor lelkesen meséltek a jövőbeli céljaikról és arról, hogy miképpen…
Pedagógusok a házban

Pedagógusok a házban

A jó pedagógus olyan, mint a télen a kamrában lógó szárazkolbász, szalámi: minél több van belőle, és minél…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME