A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A villásfarkú fecske és a széncinege

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyümölcsöskert. Tavasszal sok-sok gyümölcsfa bontogatta ott a leveleit, virágait. A napsugár simogatta a fákat, az eső meg öntözte, úgy, hogy nem volt csoda, hogy hamarosan olyan dús lombot növeltek. A levelek között aztán sok félénk madárka elbújhatott.

Ennek a nagy gyümölcsöskertnek az egyik felében áll egy szép ház, ott lakik egy aranyos kisfiú, Danika.

Ez a kisfiú az óvodában sokat hallott a madárkákról, nagyon megszerette őket, és apukája segítségével naponta megfigyelte, hogyan élnek a kertben. Azt is észrevette, hogy milyen sokfélék. Vannak olyanok, amelyekkel egész évben találkozik, és vannak olyanok, amelyek a hideg idő közeledtével elrepülnek messze, messze, a Föld melegebb tájaira.

Az egyik, ilyen költözőmadárka a villásfarkú füsti fecske. A tolla szép, feketéskék színben csillog, és hosszú farka olyan, mint egy kétágú villa. Apukája elmesélte Danikának, hogy a kecses, gyors villásfarkú füsti fecske nagyon hasznos madárka, sok kártékony bogarat elfogyaszt. Repülő rovarokkal, kisebb lepkékkel táplálkozik. Nagyon hasznos munkát végez, hálásak lehetünk neki, hogy segít nekünk, hogy minél több egészséges gyümölcs teremjen a fákon.

Az szerencse, hogy megszokta az ember közelségét, és a legtöbbször a ház körüli gazdasági épületek, lakóházak eresze alatt építi meg a fészkét. A fecske, mikor párjával együtt visszajön a meleg országból, megkeresi azt a környéket, ahonnan ősszel elrepült. Az öreg fecskék megigazítják, kijavítják régi fészküket, a fiatalok meg újat építenek.

Nagyon érdekes volt, amit az apukája mesélt, de még érdekesebb volt, mikor észrevette, hogy néhány fecske pont az ő házuk ereszalját választotta ki fészeképítésre. Danika naponta figyelhette, hogy a fecskék a sárból és a szalmadarabkákból milyen ügyes, kerek kis fészket raknak a ház eresze alá, az ablak fölé.

fstifecskeforrspixabay

- Apuka, miért mondják, hogy a fecske megmondja, milyen idő lesz?

- A fecske a levegőben kapja el a táplálékát. Amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, ezért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az időjárásváltozást.

Danika boldogan figyelte a fecskék fészekrakását, a lerakott tojáskákból kikelt kis fiókák etetését, repülni tanulását. Közben nem feledkezett meg a kertben élő madarakról sem.

A másik madárka, a széncinege, becenevén széncinke, ott lakott a kertben egész évben, ő nem repült el meleg országba. Ez is nagyon kedves, hasznos madárka, sok bogarat, kukacot, levéltetűt elfogyaszt, így bizony nagyon hasznos.

- Apa miért hívják ezt a madárkát SZÉN cinegének?

szencinegeforrspixabay

- Hát azért, hogy megkülönböztessék a többi cinegétől. Várj csak, felolvasom, mit ír róla a madárhatározó: A széncinege könnyedén azonosítható madárfaj, fekete fejjel és nyaki résszel, feltűnő fehér orcával, míg testének felső része olívazöld színű és testének alsó részei sárga színűek, némi eltéréssel a különböző alfajok esetében.

- Apa, a széncinke nem rak fészket ? – kérdezte Danika az apukáját.

- De igen, csak nem az ablakunk alá, hanem ha talál a kertünkbe faodút, akkor oda fészkel. Ha nem, akkor a közeli helyen, ahol elbújhat a téli hideg elől.

- Miért kell elbújnia ? – kérdezte a kisfiú.

- Azért, mert télen se repül el, nem vándormadár, mint a fecske, ő itt marad velünk.

- Szegény! – sajnálta Danika. – Tudod Apa, télen majd szeretnék segíteni neked, hogy ennivalót adjunk a cinkének, építsünk neki házat! Mondta az óvónéni, hogy adjunk neki napraforgómagot, más magot is meg sótlan faggyút, szalonnát, hogy ne maradjon éhes.

- Így bizony – mondta az apukája. – De most tavasz van, találnak ennivalót, majd ősz végével fogynak a bogarak és következő tavaszig nem lesz mit enniük.

 

Ebben meg is egyeztek, így Danika megnyugodott, hogy majd együtt építenek házikót, az itthon maradt madárkának.

 

(Folytatása következik)

Írta: Spádáné Veress Ildikó

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME