A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A villásfarkú fecske és a széncinege (2.)

forrás: pixabay

Telt, múlt az idő, Danika sok érdekes dolgot hallott, és tanult az óvodában, egyre ügyesebb, okosabb lett. Otthon naponta kiment a kertbe az apukájával, figyelte, hogy a fákon a virágok hogyan hullatják el a szirmaikat. A virágok csupasz kelyhében boldogan fedezte fel a pinduri alma-, körte-, és szilvakezdeményeket. Az eperágyást is érdemes volt naponta felkeresni.
A ribizlibokrokon nagyon hamar kifejlődtek a szőlőfürthöz hasonló, fényesen csillogó, apró, először rózsaszín, majd lassan pirossá váló gyümölcsök. Danika megcsodálta őket is, lopva bekapott egy-két nagyobb szemet.
– Jaj, Apa! Valami majdnem rámszállt!!!
A ribizlibokrok körül méhecskék röpködtek, hiszen a bokrok körül ott virítottak a konyhakerti virágok.
– Látod Danika! – szólt Apa. – Mindenki dolgozik, a szorgos méhecskék gyűjtik a virágport, meg a nektárt, amiből mézet készítenek.
– Igen, tudom, a méz nagyon egészséges, mondta is az óvónéni, hogy mikor fáj a torkunk, együnk mézet, igyunk citromos teát mézzel. Az használ, ugye Apa?
– Igaz, kisfiam – mondta az apukája és megsimogatta okos kisfia fejét. – Gyere, nézzük meg, mi újság a fecskék fészke körül, mert már kibújtak a kis fiókák.
– Apa, mondtad, hogy a cinkék nem az eresz alá raknak fészket. Akkor nézzük meg, vajon az ő fészkük hol van?
– Az nem biztos, hogy látni fogjuk, mert mint már mondtam neked, a széncinegék faodúkba raknak fészket. Nekünk meg nincs a kertben olyan odvas fánk.
– De Apa, akkor nem is látom a széncinkét? – kérdezte Danika szomorúan.
– Dehogynem látod – mondta Apa. – Csak figyeljünk, akkor mindennap láthatjuk, hiszen ő a legszorgalmasabb segítője a kertnek. Azt is javára írhatjuk, hogy egész évben itt marad, nem költöző madár, mint a fecske.
– Tényleg Apa – örvendett a kisfiú –, mondtad, hogy majd ősztől kell jobban odafigyeljünk, hogy kapjon ennivalót. Télen még inkább, mert akkor hideg van és megfagy, ha nem kap enni. De egyelőre nyár van, megfigyelésükre ugye elég csak csendben sétálgatni a kertben?
– Így van – helyeselt Apuka, majd óvatosan leguggolt Danika mellé, és azt suttogta:
– Figyelj kisfiam, nézd, a szilvafa ágán máris ott az egyik cinege. Figyeld csak, hogy röpköd a friss levelek között! Keresi a bogarakat, meg is találja, és jót lakmározik belőlük.
– Jót lakmározik belőlük? – dehát a bogár nem finom! Brr!!
– Az bizony finom – felelte Apuka. – A madárkának bizony finom, igazi csemege, és minél többet fogyaszt belőlük, annál több egészséges alma, körte, szilva jut neked, kisfiam. Ha másként lenne, akkor ősszel te kukacos almába harapnál bele.
– De Apa, én nem akarok a kukacos almába harapni! – pityeredett el a kisfiú. – Mondd, én mit tehetek, hogy minél több cinege legyen a kertünkben, de fecske is, hogy minél több bogárfogyasztónk legyen??
– Hogy mit tehetsz ? – csodálkozott Apa. Már beszéltünk róla. Késő ősztől tavaszig gondoznunk kell a cinegéket, hogy legyen mit egyenek. A fecskék fészkeit nem szabad levernünk, ők tavasszal visszajönnek és megigazítják, vagy ha nagyon tönkre ment a hideg tél alatt, újat készítenek. A széncinkéknek meg ácsolunk majd kis mesterséges faodúkat, olyanokat, amilyeneket a szomszéd bácsi és a barátod rakott ki a kertjük fáira.
Danika megnyugodva ment Apával a lakásba, hogy ő is elfogyassza a finom ebédet.
– Apa, arra gondoltam, vajon a madárkák mit csinálnának, ha azt kellene egyék, amit mi? Ők az én főzelékemre mondanák, hogy „Brrrr”?
(Folytatása következik)

Spádáné Veress Ildikó

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. március 16.
Kedves Híradó Olvasók! Minden márciusban annak öröme tölt el, hogy hamarosan itt a tavasz – a természet újjáéled, a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a hóvirág, az erdei szellőrózsa, a különféle kosborok, májusban pedig a piros kígyószisz bontja szirmait. Eszembe jut,…
Tovább
Sötétség (Dark)

Sötétség (Dark)

Könyvespolc 2022. március 16.
Pár éve egyszer már rákattantam erre a sorozatra, de az első évad nyitva hagyott befejezése után kikerült a fókuszból, valahogy nem kerestem rá, hogy lett-e folytatás. Mostanában viszont német nyelvgyakorlásként lepörgettem pár sorozatot a Netflixen, így került elő ismét a…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Sajnos a 2021-es év vírushelyzetére való tekintettel egyesületünk tagjai ritkán találkozhattak.
Talpra, göteborgi magyar!

Talpra, göteborgi magyar!

Több generáció együtt a Márton napi sokadalomban Sokféleképp lehet „talpra állni” és tenni, cselekedni egy közösség összekovácsolásáért, megtartásáért.…
Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Helyszín: Stockholmi Magyar Ház. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója ünnepi szónokának Lakatos Mihály Budapesten élő írót,…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME