Ez év május 22-ére hírdette meg az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányának elfogadását a Magyar Református Generális Konvent. A tanácskozó és javaslattévő testület, amely a Kárpát-medencei magyar református egyházak, egyházkerületek, és egyházmegyék mindenkori törvényesen megválasztott, hivatalban lévő elnökségeibõl áll a Magyar Református Egyház egységét hívatott munkálni.
A magyar református egyház életében hasonló esemény volt a történelemben, amikor az addig térségi és történelmi okokból különálló öt magyar református egyháztest 1881-ben egyesülhetett. Ezt az állapotot szüntette meg azonban Magyarországnak az első világháború utáni feldarabolása. Innentől fogva a református egyházak az utódállomokban különböző körülmények között, egymástól elszigetelten fejlődtek. Az Európai Unióba való belépés viszont felerősítette azt a természetes igényt, hogy a Kárpát-medencében a református egyház újra egyesüljön, hogy összehangoltan végezhesse szolgálatát Krisztus ügyéért a magyarság körében.
 |
Útban az ünnepi istentiszteletre - A reformátusok Lapjának felvétele |
A 2004-től végzett előkészületi munka meghozta gyümölcsét, az elkészült alkotmánytervezet készen állt az elfogadásra. Ez, ünnepélyes keretek között Debrecenben, a Nagytemplomban történt meg. Az esemény több volt, mint csupán hagyományos ülésezés, az egyháztestek vezetőségeinek tanácskozása. Magyarságunk hagyományaihoz és kulturális örökségéhez híven az esemény egyben egy csodálatos ünnep is volt, hiszen a Kárpát-medencéből odasereglő református emberek, gyülekezetek, kicsik és nagyok ünnepelhettek együtt és szabadon, hírdetve egymáshoz való tartozásukat. Ezt az összetartozást a közös hitvallás, a kálvinista református egyházi hagyományok, valamint a Krisztust magasztaló, drága magyar anyanyelvünk munkálta közöttünk. Felemelő volt megtapasztalni a több tízezer ember jelenlétét Debrecen központjában, felemelő volt együtt örülni annak az Istentől ajándékba kapott lehetőségnek, hogy minden akadályoztatás és hátratétel nélkül ki lehetett mondani, hogy mi magyar reformátusok a mindig is jelenlévő lelki egységünk mellett most már gyakorlati, jogi szempontból is újra egy nagy család lehetünk! Gyülekezetek, református intézmények bemutatkozásai és közös úrvacsorás istentisztelet tették még emlékezetesebbé és magasztosabbá ezt az ünnepet.
Ugyanakkor be kell vallanom, hogy felvidéki reformátusokként egy kicsit nehéz szívvel voltunk jelen Debrecenben. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház ugyanis nem írta alá a csatlakozási okiratot. Ennek indoklása az, hogy a felvidéki reformátusok között szlovák ajkú reformátusok is élnek, így az egyháztest teljes egészében nem csatlakozhatott a magyar református egyházhoz. A jelenlegi történelmi helyzet adta kényszerűséget azonban feloldotta az újra kinyilvánított befogadás és szeretet, amelyet irántunk, felvidéki magyar reformátusok iránt tanúsítottak.
Bízunk abban, hogy a későbbiek folyamán lehetősége lesz a felvidéki reformátusoknak egyénekként, gyülekezetekként vagy esetleg egyházmegyékként is csatlakozni, hogy a magyar református egyháznak jogilag is tagjai lehessenek. Ennek alapja a református egyházakat meghatározó zsinat-presbiteri elv kell, hogy legyen, amely feltételezi az alulról való szervezeti építkezést. Az újonnan megalakult Magyar Református Egyházban nyilván meg lesz a jogi lehetősége annak, hogy felvidékiek is csatlakozhassanak a jövőben, saját helyzetüknek megfelelően.
Palcsó Attila
hetényi református lelkipásztor (Felvidék)
- Palcsó Attila
- Találatok: 2723
