A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 


Boldog az a nép, mely ünnepelni tud, tanítja a Biblia. Örök igazság, amely szinte tapinthatóan jelen volt a levegőben és az imádkozó emberek szívében ez év pünkösd szombatján, ott, ahol ismét közel félmillió ember gyűlt össze: a Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó hegyek közti Nyeregben, hogy együtt emlékezzenek, ünnepeljenek és kérjék Isten áldását.

 

Csíksomlyói pünkösdi búcsú
- a kereszténység és a magyarság talán legszervesebb
összekapcsolódása - a szerző felvétele

 


”Krisztussal ezer esztendeig” (Jelenések könyve, 20:4), ez volt az idei búcsú jelmondata. A búcsút ezúttal az is emlékezetessé tette, hogy ünnepi hangulatához nem csupán a gyulafehérvári püspökségnek ezredik évfordulója, hanem a ferences rend fennállásának a 800. évfordulója is társult. Sok helyről vonzotta híveit eme nevezetes ünnepség; katolikusokat és reformátusokat, evangélikusokat és unitáriusokat egyaránt, s mint tudjuk, a búcsú már régen nem csupán az erdélyiek ünnepe, hanem az egész nemzeté; mindazoké, akik a keresztény és magyar értékeket magukénak vallják.


Pünkösd szombatján lassan hömpölygött fel az óriási embertömeg a Nyeregbe, egyesek aznap érkezve, mások pedig hetek óta tartó várakozás és zarándoklás után. Tülekedés, idegeskedés, türelmetlenség nem volt; még a szitáló, majd később zuhogó eső sem tudta megrontani a meghitt, ünnepélyes hangulatot.


Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek tartotta a misét. „Itthon vagyunk. A magyar nemzet szíve itt dobog most ebben az ünnepi órában. Égi édesanyánk összeköt bennünket a világ bármely tájáról érkezett magyarokat, de összeköti azokat is, akik más nemzethez tartoznak, mert az első pünkösd óta tudjuk, hogy az egyházban minden nemzetnek helye van” – mondta Bábel Balázs érsek a szentmise elején. „Itthon vagyunk” - e két szó után pár másodperces szünet következett, s mintha minden hegy, minden fenyőfa, s maga az égbolt is visszhangozta volna ezeket a szavakat. Felemelő érzés volt látni, ahogy az ott jelenlevő félmillió magyar imára hajtja fejét és tudni azt is, hogy még nagyon sokan vannak ott lélekben, a televízió előtt követve a búcsú ünnepélyes nagymiséjét.


A világ és benne a magyar nép válságban van, folytatta az érsek. Ezért kell aktívan cselekedjünk összetartásunkért és nemzetünkért.

A búcsú legszebb példája annak, hogy miként lehet eggyé a nemzet határok és felekezetek fölött.


    Z.E.


Bábel Balázs érsek beszédét a következő honlapon lehet elolvasni:
http://www.magyarkurir.hu/?&sessid=KjU5NTA5MjY4MTI1MTIwMzYzODUzNTk0ODY3&m_id=1&m_op=view&id=27519&rovat=10

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME