A svéd festményhármas után is izgalmas művek következtek, de előbb egy felirat állított meg.

Ez az oktató felirat pedig arról informált, mi is az avantgárd. Mára ez a kifejezés teljesen el­terjedt, és hétköznapivá vált. Azért mégis nézzük ezt a megfogalmazást:

„A modernizmus az állandóváltozásban létezés állapotát az avantgárdé szóval kapcsolja szorosan össze, ami eredetileg katonai szakkifejezés, és előőrsöt jelent. A modernista avantgárdé ismeretlen területeket vizsgál, elől jár és az általános ízlést változtatja meg. Az avantgárdé önképébe van foglalva a polgárellenesség és létesítmény ellenesség, amiért a modern művész gyakran a provokáló, a bohém vagy a kívülállószerepét ölti magára. A konstruktivizmus és konkrétizmus egy társadalmilag elkötelezettebb szerepet vett fel magára.”

A felirat mellé Bengt Olson (Svédország, 1930) olajfestményét, a Fosszilis szitakötő című képet helyezték.

„A värmlandi Bengt Olson Nemes Endre tanítványa volt a Valand művészeti iskolában. Organikus absztrakt formanyelvet fejlesztett ki. A nonfiguratívhoz közelít. Gyakran lehet azonban figurákat vagy tájképeket belelátni kanyargó ecsetvonásaiba. A Fosszilis szitakötőben egy törékeny szárnyú rovar rajzolódik ki ezüstszürkében a fekete háttérrel szemben.”

A kiállítóterem sarkában egy kis folyosó (lefüggönyözött átjáró) található, amelynek fala inkább kívülről volt jól szemügyre vehető. Itt egy méreteiben igen hatásos olajfestmény kapott helyet.

„Erland Brand a Valandon tanult, és korán saját vizionárus formanyelvet fejlesztett ki. A kép­alanyok önarcképek, földgolyóbisok és ívelt horizontok. A motívumok absztraháltak, kombináltak és duplán exponáltak. Brand változatos anyagokkal dolgozott, olajfestményeket, rézkarcokat, vízfestményeket, tusrajzokat és kollázsokat készített. Ezen az olajfestményen egy tájkép éggel van megjelenítve, lebegő golyóbissá vagy buborékká alakítva, azokra a képekre emlékeztetve, amelyek a földet ábrázolják a holdról nézve. Brandt képei absztrakt festmények az űrkorszaknak.”

Brandt nagyméretű vászna mellett egy színvilágban illeszkedő kísérleti mű kapott helyet.

„Ryndel Vänersborgban született. Egy értekezést írt az impresszionizmusról a Göteborgi Főiskolán 1947-ben. Ugyanebben az évben kurátorként alkalmazták a Göteborgi Művészeti Múzeumban, ahol intendáns lett 1954-ben. Múzeumi munkája mellett Ryndel művész volt, de csak az1982-es nyugdíjazása után állított ki elsősorban. A Tükrözés 2 egy konkrétista játékkal megalkotott élénk színű mű. A festék bőségesen felvitt, hogy életet és mozgást vigyen a sematikus kompozícióba. A motívum tükröződik a festmény mindkét felében.”

Itt ezen a ponton egy kiugrófal választotta két részre a teremvégét, rövidebb falát. A kiállítás szervezői ide posztamensen egy szobrot helyeztek el.

Shinkichi Tajiri (USA –Hollandia 1923 – 2009) Harcos című bronzszobrát.

„Shinkichi TajiriLos Angelesben született, egy japán bevándorló fiaként. Családját egy koncentrációs táborba internálták 1942-ben, miután Tajiri önkéntesként részt vett a második világháborúban. A háború elmúltával művészetet tanult Chicagóban, majd Párizsba utazott. 1956 után Hollandiában élt. Háborús tapasztalata tükröződik a Harcosban, egy három lábon álló és pajzsot tartó absztrahált figurában. A szétroncsolt, deformálódott figura rokonságban áll a kortársszobrokkal. Tajiris hegesztett fémszobrainak sajátságos kifejezés­módja van, amely gondolatainkat a science fiction világába vezetheti.”

A kiállítás következő részét az informel festészetnek szentelték. „Az Art Informel terminust Michel Tapié francia kritikus alkotta meg 1952-ben. Az Art Informel a francia Informe-ból származik, és formálatlant, vagy formátlant jelent, és egy különleges szenzibilitást, érzékenységet fed. A fogalommal Tapié egy tendenciát próbált definiálni a háború utáni európai festészetben, melyben ő radikális szakítást látott a modernizmus rendre és kompozícióra való irányultságában. Az informelek szembeállították az ellenőrzöttel a spontánt és irracionálisat. Egy irányzat az informelen belül a tasizmus (a francia tasche foltot jelent), mely többé vagy kevésbé véletlenszerűen festékfoltokból épül fel. Ezt a festészetet Skandináviában spontánizmusnak nevezik.”

Vegyük sorba az itt kiállított műveket.

1. Rune Jansson (Svédország, 1918-2014) Egy fiatal emléke, olajvásznon.

Rune Jansson az egyik elöljárósvéd képviselője az informel, spontán festészetnek. Levegős és kalligrafikus. Első pillantásra teljesen nonfiguratív, de Jansson gyakran használja kiindulópontnak emlékképeit a svéd szigetvilágról, a horizontról, az égboltról és a napfény hullámokról való visszatükröződéséről. Nem valósághű leképzésekről van szó, hanem arról, hogy egyszerű eszközökkel alkosson olyan képet, mely aktiválja az emlékeket, és megjeleníti a fény, levegő, tér és távolság érzetét. Jansson képeiben eltűnnek a különbségek az absztrakt és figuratív között.”

2, Eddie Figge (Svédország, 1904-2003) Cervantesnek, olaj és pléh lemez vásznon.

„Eddie Figge az űrt és a súlytalanságot kutatja egy levegős és kalligrafikus festményben. Egyszerű formák terjednek szét hatalmas üres felületek fölött, mint lebegő űrhajók az űrben. Gyakran tükröző fémlemezekkel, vagy fém­fóliákkal, melyeket a vászonra applikál, kombinálja a festményt. A Cervantesnek hódolat a Don Quijote írójának. Egy maszk, vagy pajzshoz hasonló fémforma rajzolódik ki egy világos alapra festett bézs felületen.”

3. Lage Lindell (Svédország, 1920-1980) Lődd le, akasztd fel őket, 1962, olaj-vászon

„A konkrétisták közül Lage Lindell volt az, aki világosan figuratív módon dolgozott. Az ő formanyelvét ritmusok és mozgás jellemzi. Ez a festmény a művész fekete-fehér periódusából való, mely a hatvanas évek első felét jellemezte. Fekete formákat csoportosít a csupasz vászon felületén. A cím meghatározza a tolmácsolást, de a motívum alig kivehető –alakok cölöpökhöz kikötözve, kivégezve, vagy felakasztva.”

A kép felett a falon, egy kinagyított Bridget Riley idézet svéd és angol nyelven „Én a természettel dolgozom, de teljesen új feltételekkel”.

4. Kumi Sugai (Japán 1919 -1996) Olaj és fémfólia vásznon

„Kumi Sugai Kobéban született1919-ben. Osakában folytatta művészeti tanulmányait és kutatta a hagyományos japán kalligráfiát ugyanúgy, mint a nyugati technikákat. A negyvenes években felfedezte az európai modernizmust.1952-ben Párizsba költözött, hogy az Academie de la Grande Chaumiéren tanuljon. Tíz évvel később elmozdult az informális kalligrafikus kifejezéstől, mellyel korábban dolgozott, hogy ahelyett inkább egyszerű formákra épülő mértani festészethez közeledjen. Sugait1965-ben mutatták be a Göteborgi Műcsarnokban.”

5. Sam Francis (USA 1923-1994) Hurrá! Litográfia

„Az amerikai non-figuratívfestőművészt, Sam Francist az absztrakt expresszionisták közészokták besorolni, de ő a fiatalabb generációhoz tartozik. Azonkívül Francis Kaliforniából való, ahol élt is, függetlenül a külföldön töltött időszakoktól. Francis erősen színezett, de levegős és könnyű absztrakt festészete a zen buddhizmus befolyása alatt jött létre. Színekben gazdag festményinek foltjait ritmikusan terjeszti szét a felületen, ugyanakkor a színek lecsorognak. Az üres felületek nagyjelentőséget kapnak. Francis művészetét a Moderna Museet 1960-as kiállításán mutatták be Stockholmban.”

6. Robert Motherwel (USA1915-1991) Cím nélkül, litográ­fia

„Robert Motherwell művészetet a California School of Fine Art-on, filozófiát a Stanford és a Harvard egyetemeken tanult. Európai utazásai után New York-ba költözött 1940-ben. Motherwell az egyik fiatalabb képviselője a New York-i iskolának. Ezt a terminust ő maga alkotta meg. Ő lett a mozgalom előljáró teoretikusa. Motherwell absztrakt stílusára jellemző a nagy, egyszínű felületek alkalmazása néhány egyedülálló ecsetvonás gesztussal, vagy formával. Néha szóleiratokkal vagy absztrakt kalligrafikus jelekkel dolgozik. ”

7. Mark Tobey (USA, 1890-1976), Kompozíció, 1957, tus papíron

„Mark Tobey Wisconsinban született, de Chicagóban nőtt fel, ahol művészetet is tanult. 1911-ben New Yorkba költözött. Miután1922-ben találkozott Teng Kuei kínai festőművésszel, Tobey érdeklődni kezdett a kínai kalligráfia és az arab és perzsa írás iránt. Tobey festészetét kalligrafikus ecsetkezelés jellemzi, amely gyakran az egész felületet befedi átvilágított rétegekben. Ez egy olyan formanyelvet eredményez, melynek érintkezési pontjai vannak az informellel és az absztrakt expresszionizmussal is. A Göteborgi Művészeti Múzeumban 1963-ban mutatták be egy kiállításon Tobey művészetét.

8. Elis Eriksson (Svédország, 1906-2006) Hozzáférhetetlen, akril-vászon

„Elis Eriksson Stockholmban született egy művészcsaládban. A Technikai Iskolában és a Művészeti Akadémián tanult. Karrierje kezdetén egy hagyományosabb, de mégis modern figuratív szobrászatot művelt. Viszont a művészet fogalom felé fordult, és alkotásoknak hívta műveit. Az ötvenes évek végén felhagyott a hagyományos szobrászattal a kollázs és az assemblage (együttes, gyülekezet) kedvéért, melyeket nyelvi elemekkel is gazdagított. A Hozzáférhetetlent informel firkák jellemzik, szétterjedve a kép fölött, mint valami rejtjelezett jelek.”

 

Folytatjuk.

Csikós Tibor