A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Nagy érdeklődés mellett nyílt meg péntek este a zentai Városi Múzeumban a vajdasági születésű, ám jelenleg Svédországban élő festő- és grafikusművész, Csikós Tibor Három évtized történései című retrospektív kiállítása.

A megnyitó kezdetén előbb Pejin Attila, a zentai Városi Múzeum vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szarka Mándity Krisztina művészettörténész, a Városi Múzeum munkatársa nyitotta meg a kiállítást, kiemelve, az több mint három évtized munkáit öleli fel, amelyek közül az alkotóra jellemző tökéletességre való törekvés jegyében igen nehéz volt kiválasztaniuk azt a több mint százat, amelyet végül a közönség elé tártak. Mint mondta, a Három évtized történései című kiállítás anyagában olyan alkotások is szerepelnek, amelyeket korábban térségünkben még nem láthatott a közönség, éppen ezért a kiállítás – ahogyan fogalmazott – egy óriási ajándék a zentaiak számára. Hangsúlyozta, Csikós Tibor az elmúlt több mint három évtized alatt rengeteg várost, életteret változtatott, és ezek a változások a művein is nagyon olvasható módon jelennek meg.

Csikós Tibor elmondta, az elmúlt évtizedek során megélt sokféle változás ellenére rendkívül fontos számára az, hogy Zentán is a közönség elé tárhatta alkotásait, ugyanis – ahogyan fogalmazott – a Tisza vidéke tulajdonképpen a szülőföldet jelenti számára. Hangsúlyozta, öt éve visszajáró vendége a Zentai Művésztelepnek, ahol mindig nagyon jól érzi magát, hiszen mindig otthon érzi magát.

– Hol született?
Bácskában, Kölpényben születtem 1944.március 15-én. Ez a falu Újvidék mellett fekszik, ma Szerbiához tartozik. Akkor, félévesen 2 órát kaptak a szüleim, hogy elmeneküljenek öt gyermekkel. Pécsre kerültünk.
 
– Hogyan fordult érdeklődése a képzőművészet felé?
Apám rajz és énektanár volt, a rajzolás természetes volt nálam, ahogy két bátyámnál is, de a zene volt a fontosabb. Mindnyájan zenéltünk az 50-es években, én csellóztam. Így kerültem be a pécsi zenegimnáziumba, ahol képzőművész tanszak is indult, s én az első évben mindkettőre jártam, de másodikosként már csak a képzőművészeti tagozaton folytattam.
 
Szelényi Lajos
 
– Hol tanult?
Pécsett az általános iskola után a Művészeti Gimnáziumban érettségiztem, majd a szombathelyi Tanárképző Főiskolára jártam népművelés-könyvtár szakra. Néhány évvel később - már család és munka mellett - az ELTE Közművelődési Karán végeztem kiegészítő tanulmányokat, majd különböző posztgraduális képzésekre is jártam Budapesten. A Képzőművészeti Főiskolára is jelentkeztem egyszer érettségi után, de miután nem vettek fel, többé a közelükbe sem mentem. (Akkoriban sokan többszöri felvételi vizsga után jutottak csak be, ha egyáltalán bejutottak.)

Főző Miklós
 
– Hol született?
1961-ben születtem Stockholmban, magyar szülők gyermekeként. Ők 1956-ban jöttek ki Svédországba.
 
– Hogyan dőlt el, hogy a képzőművészet lesz a hivatása?
Azt mondhatnám, hogy egész életemben magamban hordtam a művészet iránt érzett szeretetet, és mindig is imádtam a dolgokat a saját kezemmel létrehozni, annak ellenére, hogy az iskolában érdekelt a matematika és a történelem is.
Tizenéves koromban, amikor nagyon sokat foglalkoztam az élettel és annak értelmével, arra a következtetésre jutottam, hogy nem tudtam elképzelni az életet a napi 8-tól 5-ig tartó munkával, és féltem a monotóniától, vagy hogy csak egy pályát kövessek.
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME