A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Ács István műveire egy jó nevű stockholmi grafikus hölgy hívta fel a figyelmem körülbelül három évvel ezelőtt. Az interneten kezdtem kutatni, és rögtön nagyon izgalmas munkákra akadtam.
 

Hangok C5; méret: 30 x 30; teknika: Akryl

 
Képeit nézve a feszültség a formából fakad. Háromszög alakú 3 dimenziós térformára még ma sem festenek sokan. A másik forrása ennek az érzésnek az a misztika, amelyet az informel stílusú festésmódjával közvetít. (Mint ahogyan azt az Art Portál lexikonból, Sebők Zoltán tollából tudjuk, ebben a felfogásban a festővászon membránként funkcionál, amely minden áttétel nélkül fogadja a festő megfontolás nélkül kiadott impulzusait). Az ember ujjaival szinte kitapogatná ezeket a futurisztikus jeleket, hiszen annyira hasonlítanak a Braille íráshoz.

 

Bánovits Andrással egy göteborgi magyar rendezvényen ismerkedtem meg, valamikor talán egy évtizeddel ezelőtt. Fényképészként bukkant fel, és hamarosan összebarátkoztunk. Kedves társasági lényként szinte rögtön a bizalmába fogadott. Elmesélte milyen kiállításokat látogat rendszeresen. Gyakorlatilag az összeset. Hamarosan találkoztunk is az egyiken. Feltűnt, hogy milyen sok embert ismer, és az is, hogy kitűnő svéd nyelvtudással következetesen Andrásként mutatkozik be, holott számomra annyira kézenfekvő lett volna Anderst mondania, amolyan amerikás magyar stílusban. Ezt ő sohasem tette. A kiállítás-látogatók közül feltűnően sokan ismerték, és általában mindenkihez volt egy kedves szava. 
 
Paperman
 
Bemutatta nekem nagyvárosi világát. Otthonosan mozgott kávéházi körökben, és nagyon sok helyet ismert. Egy alkalommal elmesélte galériás múltját. Sok évvel ezelőtt saját kiállítóhelye volt Göteborgban, igen ambiciózus kiállításrendező lehetett, nagy projektekbe fogott. Néhány közös ismerős is felbukkant a kiállító képzőművészek névsorában, ugyanis főleg magyarországi művészek munkáit állította ki. Az is előfordulhatott, hogy a jó ügyért való lelkesedésében, a művészi sikert néha az anyagi elé helyezte, mint Modigliani első galéristája, annak idején Párizsban. Családos emberként élt ekkor. A galéria 5 éves működése után megszűnt.

 

Páhi István munkáival 2002 novemberé­ben találkoztam először, mindjárt Svédországba érkezésünk után. Egy göteborgi kórház személyzeti ebédlőjében láttam színes fotógrafikákból álló kiállítását. A falakon mintegy harminc képet vehetett szemügyre a látogató. Témái a mindennapi élet képei, valamint tájképek. Stílusára díszítő hatás és erőteljes színek voltak jellemzőek. Örültem, és elnézést kérek a nagyképűségemért, de egy kicsit természetesnek is vettem, hogy akárcsak otthon, itt is kitűnő és szorgalmas magyar művészek munkáira bukkanhatok.
 
A galériában
 
Később személyesen is megismerhettem, és megtekinthettem műtermét, ahol dolgozni is láttam. A falakon képileg erőteljes fekete-fehér vagy monokróm fotográfiákat láttam, feltűnően sok magyar témával: ménesek, gulyák, pásztorok. Elmondta, hogy ugyan nagyon régóta, ifjúkora óta Svédországban él, de sokat utazik Magyarországra fényképezni. Távozásomkor egyértelműen a professzionalitás szuggesztív benyomását vihettem magammal.
 
A nyerő
 
Jóval később pedig utjaink egy közös kiállításon keresztezték egymást. Ide újra expresszív színes grafikáit hozta. Az egyik felvétele, ahol göteborgi utcazenészeket kapott lencsevégre, különösen frissnek és egyéni meglátásúnak bizonyult. A kellő pillanatban exponált felvétel egy izgalmas történésbe ad betekintést.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME