A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Könyvespolc

Köszöntő

Nagy örömünkre újraindíthatjuk a Könyvespolc rovatunkat, mely reményeink szerint sok könyvbarát olvasónk tetszését elnyeri. Mi a szerkesztőségben úgy véljük, régi-új rovatunk is ékes példája törekvésünknek, hogy egy minél sokszínűbb újsággal szolgáljunk a svédországi magyarságnak.

A könyvespolc új szerkesztője Balla Zsuzsa, a könyvek szerelmese, és orvosi tanulmányai mellett vállalta, hogy olvasmány-élményeit a Híradó olvasóival is megosztja.

Jane Austen – múlt, jelen, jövő, avagy irodalom és a fejlődő technológia világa

„Általánosan ismert igazság hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség.

Ez az igazság oly mélyen bevésődött a vidéki családok lelkébe, hogy ha ilyen ember csöppen a szomszédságukba, rögtön egyik vagy másik leányuk jog szerinti tulajdonának tekintik, még ha nem ismerik is érzéseit vagy nézeteit.”(Jane Austen, Büszkeség és balítélet, fordította Szenczi Miklós)

Ezzel az idézettel kezdődik Jane Austen egyik legsikeresebb és legnépszerűbb regénye. Ki az, akinek nem csal már az első sor mosolyt az arcára, és pár szó után már foglyai is vagyunk a regénynek.

Lehet, megfordul a fejetekben: miért ajánlok nektek egy könyvet, amiről már ezerszer hallottatok, és már több mint 200 éves? Erre a kérdésre három válasz van. Első sorban, mert Jane Austen az egyik kedvenc írónőm. Sokat gondolkoztam, hogy mi legyen az első könyv, amiről mesélni szeretnék. Végig nézegettem a polcokat, és a figyelmem folyton vissza tért Austen műveihez. Másodsorban azért, mert meg szeretnélek titeket győzni arról, hogy a klasszikus művek lehetnek érdekesek is. A klasszikus irodalom fogalom hallatán gyakran a kötelező olvasmányok véget nem érő címsorai jutnak eszünkbe. Egyes művek több figyelmet és energiát követelnek mint mások, de Austen regényei nagyon szórakoztatóak és humorosak. Harmadszor meg azért, mert Austen még ma is nagy hatással van az irodalomra és a kultúrára.

A Büszkeség és balítélet a Bennet lányok története. Az öt testvér, Jane, Lizzy, Mary, Kitty és Lydia, csendes, de jómódú életet élnek apjuk vidéki birtokán. Ez egyszerre megváltozik, amikor két gazdag és jóképű fiatalember érkezik a szomszéd birtokra. Mrs Bennet életcélja hogy gazdag férjeket szerezzen lányainak, és rögtön kinézi az ifjú Bingleyt jövendőbeli vejeként. Jane, akit mindenki a leggyönyörűbbnek tekint a testvérek közül, derűs szellemével meghódítja Bingley szívét. Bingley társasága, ami két lánytestvéréből és legjobb barátjából áll, viszont nincs elragadtatva a választással. Lizzy, aki szabad szellemű, éles eszű és szókimondó, hamar összecsap Darcyval, Bingley barátjával, aki visszafogott, és első pillantásra hidegnek és gőgösnek tűnik. Nem segít a helyzeten, hogy Bingley hirtelen elutazik Londonba, és minden szálat megszakít Janenel. A Bennet ház nyugalmát ugyanakkor felfordítja egy váratlan házassági ajánlat, amit Lizzy elutasít, és Mrs Bennet tervei, hogy a lányait férjhez adja, teljesen füstbe mennek. Csalódás, titkok, szívtörések, személyes sérelmek, meggondolatlan kijelentések és elhamarkodott döntések, ezek mind olyan akadályok, melyek a lányok boldogságának útjába állnak. Végül Jane és Lizzy is szerető és megfelelő társa találnak. Jane Austen megragad a humoros párbeszédekkel, a gyakran ironikus társadalmi kritikával és a jól megalkotott szereplőkkel. Klasszikus prózája pedig nosztalgiával tölt el, és egy olyan korra emlékeztet, amikor az élet tempója lassabb volt.

Az elmúlt években többen is próbálkoztak újraképzelni Austen műveit, többnyire filmek és regények formájában. Szerintem az egyik legsikeresebb próbálkozás az Bernie Su és Kate Rorick alkotása, a Lizzie Bennet naplója (The Lizzie Bennet diaries). A mai világban szinte mindenki az interneten és a közösségi oldalakon tölti a szabadidejét. Bernie és Kate a Youtubot választotta fő csatornának, és a regényt újra képzelték egy vlog (videoblog) sorozat formájában. Lizzie egy videonaplót készít, amin keresztül elmeséli az életét. A regény eseményei a mai modern világban vesznek részt, és a kedvenc szereplőink hús-vér emberek, akikkel könnyen tudunk azonosulni. Lizzie médiát és kommunikációt tanul, felhalmozott egy csomó diákhitelt, és a jövője eléggé kilátástalan a vlog elején. Jane a divat világában próbál elhelyezkedni, tehetsége ellenére a hierarchia aljára kerül, sokat dolgozik és alul van fizetve. Bing Lee nyomás alatt van, családja elvárásai és a saját álmai nem egyeznek össze, és választania kell. Hőseinkben felismerhetjük saját magunkat és a mai világ kihívásait. Mivel a vlog rövid 4-6 perces videókból áll, kiegészítésképp Bernie és Kate egy könyvet is írt Lizzie Bennet titkos naplója (The secret diary of Lizzie Bennet) címen.

Nagyon szórakoztató és érdekes élmény volt ez a vlog és a könyv-változat. Elég szkeptikus voltam az elején, amikor elkezdtem követni a sorozatot. Úgy éreztem, lehetetlen Jane Austen szellemét visszaadni egy videosorozaton keresztül, ahol egy ember ül a videokamera előtt és beszél. Passzív, merev és unalmas. Meglepetésemre ötletesen bevonták a többi szereplőt is, élőben vagy rövid beöltözős megszemélyesítések formájában. De a vlog önmagában nem tűnt elégnek, nem tudta eloltani az érdeklődésemet. Túl sok kedvenc rész hiányzott. Mielőtt el tudtam volna keseredni, megjelent a könyv. A vlog és a könyv mint egy egység, tökéletesen vissza adta azt, amire vágytam, az eredeti regény szellemét új és kreatív módon.

Balla Zsuzsa

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME