A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Vándor istenek és emberek

Mítoszok, legendák és szájhagyomány útján életben maradt történetek, ezek gyerekkorom gyöngyszemei. Mindig elvarázsolva hallgattam az ősmagyar legendákat, a görög istenek történeteit és a skandináv sagákat, és próbáltam elképzelni, hogy ezek az istenek hogyan tudnának beilleszkedni a modern világba.

Neil Gaiman, angol regény és képregényíró, az Amerikai istenek című regényében pont egy olyan világba pottyanunk, ahol az istenek igenis léteznek, és az emberekkel együtt élnek a földön.

A regény főhőse Mike Ainsell, vagy más néven Árnyék, aki épp a szabadság határán van. Árnyéknak, három év börtönbüntetés után, biztonságos a jövője, hiszen vár rá a felesége és már a munkája is biztosítva van. Ezek a tervek viszont, egy tragikus baleset következtében, hamar füstbe mennek, és Árnyék útnak indul a felesége temetésesre. Ilyen körülmények között kerül kapcsolatba egy furcsa idegennel, Szerdával, akinek végül a testőre lesz. Ketten egy bizarr, de kalandos utazásba kezdenek Amerikán keresztül, melynek célja, hogy felkeressék Szerda szövetségeseit.

Valami viszont nincs rendben a világgal, amelybe Árnyék hirtelen belecsöppent. Furcsa dolgok kezdenek történni: halott felesége kísérti, egy kobold kihívja birkózni, Toth és Anubis ravatalozójában talál menedéket, és hírtelen fekete kosztümös emberek és furcsán villogó szemű idegenek próbálják elrabolni és megfélemlíteni.

Szerda nem más, mint maga Odin, a skandináv mitológia főistene. A régi istenek az ember világában élnek, de sorsuk elég siralmas, mert az emberiség elvesztette a hitét bennük. A hit és az áldozatok erőt és élelmet adnak az isteneknek. A modern világ viszont új isteneket talált magának az internet, számítógép, bevásárlóközpontok és elektronikai kütyük formájában, és hátat fordított a régi isteneknek. Odin veszélyeztetve érzi a létezését, és próbálja összetoborozni a régi isteneket. Egy háború közeledik a régi és az új istenek között, melynek a végkifejlete megváltoztathatja az egész világot.

Amerika egy nagy olvasztótégely, amelybe a világ szinte összes nemzete bele van keverve. Minden nemzet és nép nyomot hagyott maga után az amerikai kultúrában, és egyre színesebbé tette Amerika kulturális és szellemi világát. Gaiman egy kis ablakot nyit az olvasó számára, melyen keresztül megmutatja, hogy ez a színes és gazdag kultúra hogyan is keletkezett. A fő történetfonal Árnyékot követi, és sokszor lerobbant motelekben, útszéli benzinkutakon, elfelejtett kisvárosokon és düledező régi épületeken keresztül vezet. A helyszínek egyszerűek, sokszor mindennapiak, de az események sokszor furcsák és varázslatosak, és szürreális hangulatot adnak a történetnek. A fő történetfonalat pedig gyakran spontán módon rövid elbeszélések szakítják meg. Ezek a kis történetek arra szolgálnak, hogy megmutassák, hogyan is kerültek a különböző istenek Amerikába. Felfedező vikingek, hajószolgálatra ítélt bűnözök vagy rabszolgának elrabolt afrikai gyerekek, a szívükben magukkal hozták az isteneiket az új kontinensre, és hozzájuk imádkozva, nekik áldozva, életet adtak ezeknek az új világban.

Hogy miért fogott meg ennyire ez a különös regény? Tetszett a furcsa, a megszokottól eltérő szerkezete, ahogyan a főcselekmény egybe fonja az egyszerű emberek sorsát és élettörténetét. Pont mint egy történet a történetben. Ez a könyv egyszerre egy fordulatos és sokszor becsapós kaland, és egy filozofikus szellemi utazás, mely az élet fontos kérdéseit boncolgatja.

Azok számára, akik jobban szeretik a képernyőn követni kedvenc történeteiket, ajánlani tudom a könyv alapján készített minisorozatot, mely nagyon jó értékelést kapott, és melyben nem más, mint maga Ian McShane játssza az excentrikus Odint.

Balla Zsuzsa

 
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME