Erdélyben született és nevelkedett magyarként érdektelenséggel és némi gyanakvással vettem kezembe Anders Kaliff uppsalai régészprofesszor Dracula och hans arv. Myt, fakta, fiktion (Bokförlaget Efron&Dotter AB) című, 2009-ben megjelent könyvét. Ellenérzéseim percek alatt változtak át kíváncsisággá, mikor felfedeztem, hogy a könyv az 1995-ben Brassóban elhunyt Binder Pál magyar-szász nemzetiségű földrajztanár, újságíró, történész és egyetemi professzor emlékének tiszteleg. Kettejük ismeretsége, majd későbbi szoros barátsága 1988 nyarán kezdődött, amikor a szerző - még mint hátizsákos egyetemista - első alkalommal látogatott el Erdélybe. 

 

 

A könyv nagyrészt a Bindertől származó adatokon alapszik, de a forrásmunkák között egyebek mellett megtaláljuk Kós Károly, W. Kovács András és Vámbéry Ármin írásait is. A gazdag és széles szakirodalom ellenére (vagy miatt), sajnos, néhány pontatlanságot is felfedezhet az olvasó, de szerencsére ezek érdemben nem befolyásolják a könyv tartalmát és üzenetét. Az írás vezérfonalát Vlad Ţepes havasalföldi vajda és a hozzá fűződő Drakula mítosz leírása és elemzése képezi, mellyel párhuzamosan a szerző röviden ismerteti Erdély történetét és ”sorsát” Árpád korától napjainkig. A történelmi visszatekintés talán kevés új információt szolgáltat a magyar olvasó számára, de remélhetőleg annál többet a svéd és más anyanyelvűeknek, akiket tudatlanságból, de olykor tudatosan félreinformáltak Erdély múltjával kapcsolatosan. Kaliff higgadt tárgyilagossággal ismerteti Erdély több mint ezeréves magyar, meg az 1100-as évekig visszavezethető német vonatkozású történetét. Írásából nem hiányoznak Erdély volt vezetői és nagyjai, s a különböző népcsoportok és vallások sem. Találóan fogalmazza meg az erdélyi identitást, példaként emeli ki az 1568-ban Tordán kihírdetett vallásszabadságot. 

 

Befejezésül talán még annyit, hogy a könyv minden sorából kiérződik az Erdély és kisebbségei iránti érdeklődés, sőt, szeretet, és nem utolsó sorban a további sorsuk miatti aggodalom. 

 

BS