A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Kalandozás a Föld másik felén

Az, ami a fiatal generációnak teljesen természetes, mondhatni magától értetődő, nevezetesen a távoli földrészekre való utazás, kalandkeresés, az idősebbeknek saját ifjúkorukban elképzelhetetlen álom volt. Egyrészt gazdasági, másrészt politikai tényezők mondtak megálljt a képzeletnek, utazási vágyaknak. Egyre több ismerősöm, rokonom gyerekéről, unokájáról hallom, hogy éppen az Andokban, vagy a maorik, ahogy kis unokám magyarázta, „a vinetták, (aberindigók) - vagy valami efféle” földjén túrázik. Szívvel-lélekkel drukkolok a merész utazóknak, ha megengedik, a neten követem is őket, miközben rengeteg kérdésre szeretnék választ kapni magával az utazás szervezésével, anyagi vonzatával kapcsolatban. Bálint Palmgren Tünde már sok éve hűséges olvasója, sőt rajzok, mesék, események, beszámolók szállítója újságunknak, a Híradónak. Tavaly érettségizett, ez év január közepén útnak indult a Föld másik felére, majd öt hónapig volt távol. Őt kérdezem.

Hogyan határoztad el magad az utazásra, és miért választottad pont Új-Zélandot és Ausztráliát célpontnak?

 Amikor még nagyon kicsi voltam, megtetszettek a Gyűrűk Ura - filmek, és legfőképpen azért választottam Új-Zélandot, mert ezeket a filmeket ott forgatták, és nagyon elbűvöltek az ottani tájak. De nem csak azért mentem pont oda, mert a természet nagyon szép, hanem azért is, mert nagyon messze van, és ha már elterveztem, hogy olyan messze elmegyek, akkor azt is szerettem volna, ha ráérősen, alaposan nézhetnék meg mindent. És az iskolavégzés után –egyetem előtt, volt erre időm.

Ausztráliába főleg azért mentem, mert közelebb volt Új-Zélandból odautazni, mint ide, Svédországba, de olyan sokat nem terveztem az ausztráliai utat.

Ltogatoban-2
j-Zeland-2-2
ugrs-a-semmibe-2
Magnyos-fa-a-vzben-2
Csodavilg-2
A-hegycscson-2

Segített-e valaki az utazás megszervezésében? Egyáltalán hogyan látnak neki a fiatalok egy ilyen kalandhoz?Hogyan oldottad meg a kirándulásod anyagi oldalát?

Vannak barátaim, akik ugyanezt az utat megtették, ők segítettek. De a legtöbbet egyedül

intéztem, az interneten. Évek óta tervezem ezt az utat, és elég sok hétvégémet és vakációmat áldoztam fel ennek megvalósítása érdekében, tudniillik több helyen is dolgoztam.

Hogyan választottad meg az útitársaidat?

Két barátnőmmel mentem és az egyiknek a párja is jött velünk. Jóvolt ismerősökkel menni, de ott is sok új barátot szereztünk. Három hetet egyedül is utaztam, és az is nagyon jól ment, mert a legtöbben egykorúak velem, és mindnyájan szociális fiatalok, könnyűvolt jópofa embereket találni.

Az utazás időpontjának kiválasztásában figyelembe vetted az ottani aktuális évszakot? Mi a tapasztalatod, helyes döntés volt?

Mi január közepén mentünk, és szerintem ez nagyon jól működött. Akkor Új-Zélandon pont nyár közepe volt, és elég meleg, körülbelül 25-30 fok. Márciusban mentünk át Ausztráliába, és az is jóvolt, mertakkor még meleg volt, de nem hőség, és az esős évszak már véget ért.

Mesélj az útról. Hogyan indultál el, hova érkeztél először? Milyen lehetőségek vannak a célország megtekintésére?

Koppenhágából Aucklandba repültünk, és ott voltunk 6 napot mielőtt tovább utaztunk egy Kiwi Experience nevűbuszvállalattal. Befizettünk egy buszútra, amely körülbelül két hónap alatt körbevitt egész Új-Zélandon. A legészakibb pontján kezdtük az utat és lefeléutaztunk. Azután átmentünk hajóval a déli szigetre, ez sokkal nagyobb az északinál. Itt összesen öt hetet töltöttünk, az északin  három hetet.

Kikkel találkoztál, milyen nyelven értekeztél?

Megállapíthatom, hogy furcsa módon helyi lakosokkal alig találkoztunk, a hozzánk hasonlóturisták majdnem mind csak angolok, németek, hollandok, dánok és svédek voltak. Találkoztam egy pár magyarral is, de csak egy helyen az egész utam alatt. Angolul beszéltünk mindenkivel, aki nem volt svéd. (vagy magyar).

Hogyan étkeztetek?

Új-Zélandon sokat főztünk együtt, legtöbbször valamilyen laska (tészta) valamilyen szósszal, vagy tonhal és kenyér volt a menü.

Ausztráliában hamburgert ettem majdnem minden nap, mert nem bírtam főzni és a kaja sokszor benne volt az aktivitásban. Olyankor „normális”ételt kaptunk, hús és krumpli, laska és spagettiszósz.

Milyen aktivitásokon vettél részt?

Új-Zélandon sokat vándoroltunk és járkáltunk a városokban. Barlangásztam, kiugrottam egy repülőből ejtőernyővel (sky dive), csónakáztunk éskajakoztunk, voltunk állatkertben és bálna-szafarin. Ausztráliában voltam szörfiskolában, és sokat szörföztem egyedül is. Három napot laktam egy hajóban húsz fiatallal, és három napot töltöttünkkint egy homok-szigeten.

Mit csináltál volna másképpen?

Több időt szerettem volna Ausztráliában tölteni, mert ott nagyon jóés könnyűvolt az élet. Sok új barátom lett. Új-Zélandon jóvolt a buszos körutazás, hiszen elsőalkalommal voltam ott, de ha visszamennék, saját autóval mennék, hogy el tudjak érni minden vándorlásra csábítóhelyet, és hogy többet tudjak látni a szép országból.

Mi volt a legjobb élményed?

A Gyűrűk Ura filmek helyszínét látni, a Hobbiton–t. A skydive is nagyon jópofa volt és szörfözni tanulni is. A legjobb élményem talán a szörf iskola volt. De a legjobb élmény mégis az volt, hogy olyan sok jópofa emberrel találkoztam.

Mi a véleményed az utazásról, mit gondolsz, hasznos volt számodra az, hogy mertél elindulni, megerősödött általa önértékelésed, magabiztosságod?

Nagyon jóvolt utazni! Sokat tanultam magamról is, hogy mit szeretek csinálni és mit nem, és igen,azzal, hogy meg tudtam csinálni egy ilyen hosszúutat, sokat nőtt a magabiztosságom. Jóvolt együtt lenni a csapattal, de egyedül utazni is, jóvolt azt érezni, hogy a társaimtól függetlenül magam határozhatok. Szívesen megcsinálnám újra az egészet!

Köszönöm a beszélgetést, sok sikert a tanuláshoz!

Kérdezett: Tóth Ildikó

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME