A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Élmények a Rákóczi Szövetség csíksomlyói táborából

Amikor a helyi magyar egyesületnél, melynek tagja vagyok, megjelent egy hirdetés a Rákóczi Szövetség által szervezett magyarországi táborokról, közelebbről megnézve nagyon érdekesnek tűntek a programok. Erdélyben még úgysem jártam...
Nem tudtam kihagyni ezt a lehetőséget, örömmel pályáztam meg a tíz napos nyelv- és kultúratábort, mely idő alatt a csíksomlyói búcsúra is ellátogattunk.

Csíksomlyó a székelyeknek 1567 óta, de a ferencesek számára immár 1444-ig is visszanyúló híres zarándok- és búcsújáróhely, manapság magyar nyelvű területen az egyik leghíresebb. Évente több százezren katolikusok. de más felekezetű keresztények egyaránt, látogatnak el ide pünkösdkor, hogy részt vegyenek a szabadban tartott szentmisén, amely a bűnök bocsánatát adja annak, aki hisz.

Gyönyörű élmény volt együtt ezen a zarándokláson részt venni. Megélhettük azokat a csodás pillanatokat, amikor a Csíksomlyói nyeregben – a két hegy közötti völgyben – egyesül az egész nemzet. Nagyon szép volt látni, amikor több százezer magyar – öregek és fiatalok egyaránt – a világ minden részéről érkezve, egy ilyen fontos helyen összegyűlnek.

Budapestről 2008 óta minden évben különvonat indul Székelyföldre Székely Gyors néven, hogy a messzebbről érkező zarándokok is részt vehessenek a búcsún. 2010-óta Magyarországról már két különvonat is indul, a második Csíksomlyó Expressz néven, illetve 2012 óta a Boldogasszony Zarándokvonat is jár a búcsúra.

Diaszporamenet
hegy
emberekfamogot-2
palyaidvaron
emberekallomason
vonatrol
Diaszporamenet hegy emberekfamogot-2 palyaidvaron emberekallomason vonatrol

A mi csoportunk Budapestről indult, és a Boldogasszony zarándokvonattal utaztunk. Hosszú utazás után közeledtünk a célunkhoz, a híres szoborhoz, a csíksomlyói Szűz Anyához.
Az erdélyi vidék nagyon tetszett. A nagyobb erdélyi állomásokon ünnepelve fogadtak az ott lakó magyarok, akik boldogan köszöntették a zarándokvonatot.

Arra gondoltam, hogy a magyar kisebbségnek milyen sokat jelenthet az, hogy ennyi magyar jön hozzájuk Erdélybe. Ezt látván, nem tudtuk visszatartani a könnyeinket. Az ablakon keresztül nyújtották nekünk a virágokat, pogácsát, gyümölcsöt és megannyi kedves üdvözletet. Visszainduláskor ugyanúgy eljöttek bennünket elbúcsúztatni. Sírva énekeltük közösen - erdélyiek meg a zarándokvonaton utazók egyaránt - a Boldogasszony anyánkat, a Nélküled című dalt, meg persze a magyar és a székely himnuszt. Szerintem mindenkiben, aki magyarnak érzi magát, hihetetlenül megható és felejthetetlen érzést keltett.

A tábor ideje alatt Budapestet is felfedeztük; sokat kirándultunk, több múzeumba jártunk, a Parlamentet is meglátogathattuk. Sokat tanultunk a magyar kultúráról. Nagyon jó volt a hangulat a csoportunkban, és nagyon kellemes volt a sok szimpatikus fiatalt Brazíliából, Argentínából, Ausztráliából és Ausztriából megismerni. Még egy pár szót, kifejezést is tanultam brazíliai portugálul az új barátaimtól, ezt is nagyon élveztem.

Most, hogy visszagondolok, ez volt valószínűleg életem egyik legnagyobb élménye, és meg vagyok győződve, hogy hasonlóan éreznek a programban résztvevő többi diákok is. A diaszpóra program tökéletes alkalom a magyar gyökereinkkel megismerkedni. Szívből ajánlom minden fiatalnak! Fontos a hagyományok megtartása, hiszen így a jövő nemzedék is megtapasztalhatja kultúránkat, ápolni tudják, majd pedig átadni gyermekeiknek.

Kívánom, hogy a magyar származású fiataloknak legyen sok ilyen lehetőségük, ahol az anyanyelvüket használhatják, és egy csodálatos élményen keresztül a rátalálhatnak magyarságukra.

Boldogsággal feltöltődve és sok örök emlékkel gazdagodva tértünk vissza. Nagyon szívesen mennék máskor is, és más magyar származású fiatalnak is ajánlom!

Herterich Rebecka,
Uppsala

Svédországból érkezett Svédországban született,

 2018 tavaszán a Rákóczi programban résztvevő diák

 https://www.youtube.com/watch?v=ecZsMbDhr64

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME