A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Húshagyókeddi skandináv édesség, a semla

Húshagyókedd a vízkereszttől tartó farsangi időszak utolsó napja. Franciául mardi gras, angolul shrove tuesday vagy fat tuesday – svédül Fettisdag vagy fett tisdag – mindegyik ugyanazt jelenti: kövér kedd.

Az igazi farsangi karneválok ideje az ünnepkört záró napokra esik: farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyó keddre. A „húshagyó” elnevezés az olasz eredetű karnevál szó tükörfordítása. Az elnevezés a latin eredetű carne (hús) és levare (elhagyni) fordítása. A karnevál eredetileg télbúcsúztató, tavaszköszöntő maskarás, zenés-táncos ünnep, amit ezen a napon tartottak, és még éjfél előtt befejeződött. A velencei karnevál utolsó napja.

A keresztény hagyomány szerint a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap, húshagyó kedd éjszakáján véget ér a farsangi időszak. Valamikor a szombat estétől húshagyókedd éjfélig tartó időszakot farsang farkának nevezték, mikor is megengedett a torkosság, a zsírdúsabb ételek és az édesség „bővebb” fogyasztása. Ennek az időszaknak Európa-szerte egyik jellegzetes étele a fánk. Máshol palacsintát sütnek, a skandináv államokban egy főleg mandulamasszával, tejszínhabbal töltött zsemleszerűséget, melynek általánosan elfogadott neve a Semla.

Hamvazószerdától – ami a keresztény naptári évben a farsangi időszak utáni első nap – húsvétig tart a 40 napos nagyböjt. Hamvazó, mert a katolikus hagyomány szerint a misén a pap az előző évi szentelt barka hamujával keresztet rajzol a hívek homlokára.

Húsvétra készülődve elcsendesedünk, az evést is visszafogjuk. Nemcsak a húst hagyhatjuk el, hanem a nehéz, zsíros ételeket és az édességet is.

A katolikus időkben húshagyókedd volt az utolsó, bő és zsíros étkezést megengedő nap a húsvétig tartó negyvennapos böjt előtt. Ahogy a neve is mutatja, az volt a cél, hogy minél táplálóbb, bőségesebb, legalább hét fogásból álló étkezéssel valóban felkészülhessenek a 40 napos böjtre. A magas kalóriatartalmú ételek miatt lett ennek az eredetileg fehér keddnek (vit tisdag) neve kövér kedd (fettisdag; (fett tisdag). A hozzá fűződő hagyományok fennmaradtak azt követően is, hogy a reformációval a böjt szabályai eltűntek. A 19. században a nagyböjt előtti időszakban gyakori eledel volt a magas zsírtartalmú leves és a sertéskolbász. A desszertet – mivel ekkor adódott az utolsó lehetőség a tej, a tojás és a fehér búzaliszt fogyasztására – gazdaságos és ésszerű volt zsemle formájában elkészíteni. 

A „kövér napi” zsemlét (Fastlagsbulle), közismertebb néven zsíros keddi zsemlének (Fettisbulle) vagy egyszerűen zsemlének (Semla) nevezik. Semla – elnevezése a latin simila szóból ered, melynek jelentése finomliszt. És ez tökéletesen fedi is a lényeget, hiszen a sütemény tésztájának összetétele nagyjából ugyanaz, mint a kenyértésztáé, de finomliszttel készítve. A finnországi svédeknél a mai napig is semla a neve a közönséges zsemlének.

A múlt század elején Dél-Svédországban még közismert volt a Hetvägg, forró fal, vagy Fetägg, forró falat, mely mély tálban, forró tejjel tálalt – talán már kissé szikkadt – zsemle megnevezése. Az 1800-as években még nem került töltelék bele, csak némi fahéjjal, porcukorral szórták le. Hagyományosan a nagyböjt előtti, úgynevezett bikahétfőn fogyasztották őket. 

Svédországban a zsemlét általában tejszínhabbal és mandulamasszával töltötten fogyasztják. Sok helyen fennmaradt az a valószínűleg régi hagyomány is, hogy egy mélytányérba teszik a zsemlét, köré meleg tejet öntenek. Ez az úgynevezett „forró fal” Norvégiában és Dániában a mai napig is népszerű. A norvég és a dán fastlagsbullar mandula paszta helyett lekvárral és néha vaníliás krémmel töltött. Finnországban a mandulapépet ugyanúgy használják, mint Svédországban, de manapság gyakori a lekvár is.

A Skandináviában élő magyarok is jó étvággyal fogyasztják a mandulamasszával, tejszínhabbal töltött SEMLA zsemlét, de nem feledik a farsangi-, szalagos-, rózsa-, kitoló fánkot, meg a csörögét sem!

Kellemes húsvéti ünnepeket!

Semla-ForrsPixabay

Írta: Tóth Ildikó

 

Forrás: Internet

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. március 16.
Kedves Híradó Olvasók! Minden márciusban annak öröme tölt el, hogy hamarosan itt a tavasz – a természet újjáéled, a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a hóvirág, az erdei szellőrózsa, a különféle kosborok, májusban pedig a piros kígyószisz bontja szirmait. Eszembe jut,…
Tovább
Sötétség (Dark)

Sötétség (Dark)

Könyvespolc 2022. március 16.
Pár éve egyszer már rákattantam erre a sorozatra, de az első évad nyitva hagyott befejezése után kikerült a fókuszból, valahogy nem kerestem rá, hogy lett-e folytatás. Mostanában viszont német nyelvgyakorlásként lepörgettem pár sorozatot a Netflixen, így került elő ismét a…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Sajnos a 2021-es év vírushelyzetére való tekintettel egyesületünk tagjai ritkán találkozhattak.
Talpra, göteborgi magyar!

Talpra, göteborgi magyar!

Több generáció együtt a Márton napi sokadalomban Sokféleképp lehet „talpra állni” és tenni, cselekedni egy közösség összekovácsolásáért, megtartásáért.…
Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Helyszín: Stockholmi Magyar Ház. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója ünnepi szónokának Lakatos Mihály Budapesten élő írót,…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME