A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Lussekatt - Luca macskája

A soknevű Lussekatter (lussebulle, kuse, saffransbulle, kuse, julkuse, vagy Lucia bun, eredetileg dövelskatt, döbelskatt, dyvelkatt), egy tipikusan svéd adventi sütemény, melyet Luca napján készítenek. A sütemény egy sáfránnyal (újabban túróval is) ízesített kelt tészta, melyet jellegzetes 8-as (macskafarok) alakra hajlítanak és mazsolával díszítenek. A süteményt, némileg eltérő ízesítéssel Finnországban, Norvégiában, Dániában és Nagy-Britanniában is készítik.
A népszerű, egyedi formájú süteménynek semmi köze sincs Szent Luciához, a hagyomány inkább a Luca boszorkányos hiedelemköréhez tartozik.

Elnevezésének eredetéről sok érdekes elmélet, magyarázat született, egyik szerint a lusse szót Luciferrel azonosítják, mivel latinul mindkettő fényt (lucis – lux) jelent. A régi elnevezés, a döbelskatt is erre utal, mivel az ördög neve svédül djävul.
Az 1600-as években úgy tartották, hogy miközben Jézus egy gyermek alakjában zsemléket osztogatott a jó gyerekeknek, az ördög macska alakban megkarmolta, bántotta a gyerekeket. Védekezésül a fényt, napot nem kedvelő sötét ördögtől, sáfránnyal sárgára, napszínűre festették a macskafarok alakú süteményt. Pont azért találták ki a Lussekatten – magyarul játékosan Lucacica süteményt, hogy macskafarok formájával, napfénysárga színével védje meg a gyerekeket a karmolós Lucacicától.
A másik magyarázat szerint a Hollandiából importált duivekater elnevezésű finomliszt nevének svédesített formájából keletkezett a név.
A Lussekatten hagyományos alaptészája nagyon egyszerű: fehér finomliszt, zsiradék, tej, cukor, só, élesztő, sáfrány, a díszítéshez mazsola és tojás.
A közismert élesztős Lussekatter „kőttes” tészta feldolgozása tág teret ad a fantáziának. Ahány forma, annyi elnevezés.
A darabokra osztott nyers tésztát kb. 25-30 cm-es rudakká sodorjuk, azokat hajtogatjuk a kívánt formákra, díszítjük mazsolával, lekenjük az enyhén felvert tojással:
Lussekatt/Julgalt – A rúdból zárt S alakot formálunk;
Dubben Lussekatt/ Gullvagn/Kuse – Aranykocsi – Két S alakot egymás mellé helyezünk;
Julkors – Karácsonykereszt – Két egyszerű S formát egymáson kereszbe rakunk;
Lindebarn – Pólyásbaba – a sodrott tésztarudat kettőbe hajlítjuk, hagyunk egy „fejet”, a többi részt egymásra tekerjük, kapunk egy pólyásbaba formát, két mazsola jelzi a szemeket;
Lilja – liliom – a rudat kettőbe hajtjuk, a két végét a fejhez hajlítjuk;
Prästens hår– Lelkész haja – Úgy készül, mint a liliom, csak több formát teszünk egymás fölé, régi paróka alakba;
Luciakrona – Lucia koronája – az enyhe ívben meghajlított rúdhoz kis íveket illesztünk;
Julfågel – Karácsonymadár – A tésztarúdra bogot kötünk, az egyik végén csőrös fejet alakítunk, a másik végét bevagdossuk, az lesz a madár farka;
Juloxe – karácsonyi bika – úgy alakítjuk, mint a liliomot, megfordítjuk, a száját, szemét 2-2 mazsola jelzi;
Så vagy sågkaka – Vetőtészta, magkalács – Külön erőfeszítést tettek ennek a „varázskalácsnak” a sütésére. Ezt a lapos kenyérszerű tésztát nevezhették kalácsnak, ostyának, pogácsának, a fontos az volt, hogy lehetőleg különböző gabonákból őrölt lisztből süssék, különböző figurákkal, magokkal díszítsék. Ez a sågkaka lett az alapja a karácsonyi vacsorához terített asztalra helyezett kenyérpiramisnak, a gúla alakban felhalmozott kenyér, illetve kalácsféléknek. Ugyan karácsonyra sütötték, de tilos volt enni belőle a karácsonyi ünnepek alatt, megőrizték tavaszig, akkor kiosztották az igásállatok között, hogy egészségesek maradjanak, jól szaporodjanak.
Bátran kipróbálhatjuk, ha még nem tettük, süssünk karácsonyra Lussekatt-Lucacicát, meg próba szerencse alapon a lassan feledésbe merülő magyar szerencsesütit is. Hátha megtörténik a csoda, és „aranyra harapunk”!

Források az internetről – összeállította Tóth Ildikó

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. március 16.
Kedves Híradó Olvasók! Minden márciusban annak öröme tölt el, hogy hamarosan itt a tavasz – a természet újjáéled, a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a hóvirág, az erdei szellőrózsa, a különféle kosborok, májusban pedig a piros kígyószisz bontja szirmait. Eszembe jut,…
Tovább
Sötétség (Dark)

Sötétség (Dark)

Könyvespolc 2022. március 16.
Pár éve egyszer már rákattantam erre a sorozatra, de az első évad nyitva hagyott befejezése után kikerült a fókuszból, valahogy nem kerestem rá, hogy lett-e folytatás. Mostanában viszont német nyelvgyakorlásként lepörgettem pár sorozatot a Netflixen, így került elő ismét a…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Sajnos a 2021-es év vírushelyzetére való tekintettel egyesületünk tagjai ritkán találkozhattak.
Talpra, göteborgi magyar!

Talpra, göteborgi magyar!

Több generáció együtt a Márton napi sokadalomban Sokféleképp lehet „talpra állni” és tenni, cselekedni egy közösség összekovácsolásáért, megtartásáért.…
Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Helyszín: Stockholmi Magyar Ház. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója ünnepi szónokának Lakatos Mihály Budapesten élő írót,…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME