A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Szent István királyról

 
 
Stockholmban augusztus 20-án tartották a Szent István-napi ünnepélyt, amelyen a Magyar Kamarakórus néhány tagja kórusműveket adott elő, majd Balogh Péter történész tartott előadást Szent Istvánról. Az alábbi írás ennek az előadásának a rövidített változata.
 
F_21.jpg
Balogh Péter
 
A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Elsősorban politikai megfontolásokból nyugat felé fordult, és befogadta a kereszténységet. Pilgrim passaui püspök követei, a bajor papok egyike keresztelte meg őt, majd Mihály testvérét és 973-ban vagy 974-ben fiát, Vajkot, aki a keresztségben az István nevet kapta. Az országban ekkor még túlsúlyban volt a pogány elem, ez keveredett a kereszténységgel. A királyi udvarba, a keresztény gondolat kezdetben inkább dinasztikus és állami célokat szolgált, mintsem Krisztus szent ügyét. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel együtt a nyugati irányultságot biztosítsa, valamint hogy hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésbőll versenytársát, Koppányt, és saját fiát, Istvánt jelölte utódjává. Adalbert püspököt hívta meg Prágából, hogy a térítő munkát folytassa, és Istvánt is tovább nevelje. Amikor az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben átvette a hatalmat, a keresztény szellem és vallásos világnézet már szilárd gyökeret vert benne.
 
Istvánnak azonban még véres csatákat kellett vívnia az ellene fölkelt törzsfőkkel. A Veszprém melletti győzelem és Koppány halála megszabadította őt legfőbb belső ellenségétől, az országot pedig a pogányságba való visszaeséstől. A Konstantinápolyban megkeresztelt Gyula és Ajtony leverése viszont a Bizánchoz való csatlakozás tervét hiúsította meg. Megszerezte magának a Tiszán és Dunán túl fekvő területeket, valamint Erdélyt, ezáltal gyarapítva országát és uralmát. A történelmi keresztúthoz érkezett országra négy nagy feladat várt : a kereszténység terjesztése az apostoli szék segítségével; az állam önállóságának megerősítése, erős és egységes monarchia fölépítése, és végül a magyar sajátosságok megőrzése a Nyugat-Európába való beilleszkedés folyamatában.
 
istvan.jpg
Szent István - Budapest, Milleniumi emlékmű
 
Diplomáciai és politikai érzéke Istvánt korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfijává avatta Az általa újjáalakított Magyarország a keresztény Nyugat előretolt bástyája lett a későbbi mongol és török hódítások idején. Nagy érdemeket szerzett az ország katolikus egyháza érdekében kifejtett munkájával is. Mindazonáltal nem nyúlt a régi mondákhoz és énekekhez: a pogány korból származó népszokásokat, ha az új hittel nem ellenkeztek, megőrizte vagy megtöltötte őket keresztény tartalommal. Bölcs alkalmazkodókézsége enyhébb, józanabb és eredményesebb volt, mint Magyarország első hithirdetői. Az állami törvényhozásban, a kormányzásban és gazdasági vonalon is sikerült szerencsésen összeolvasztania a nyugati elemeket a hazaiakkal. A keresztény magyar szellemet külföldön is megjelenítette: Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett. Istvánt 1000-ben vagy 1001-ben kenték föl és koronázták királlyá Esztergomban. A pápától kapott előjogra támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: tíz egyházkerületet (köztük két érsekséget, Esztergomban és Kalocsán), valamint nyolc püspökséget alapított. 
 
Két fájdalmas esemény sújtotta élete alkonyán Istvánt. Imre fiát, akit gondosan készített elő trónörökösévé, 1031-ben egy vadászaton vadkan támadta meg és sebezte halálra. István másik gyermeke már korábban meghalt, így nem maradt közvetlen örököse. Halála közeledtén magához hívatta tanácsosait, és velük egyetértésben Pétert, Velencében élő nővérének fiát tette meg utódjává. Közel 70(!) éves korában, 42 évi uralkodás után halt meg, Mária mennybevitelének napján, akit oly bensőségesen tisztelt és akinek halála előtt odaajánlotta országát. Istvánt az egész ország gyászolta, hiszen személyében a kimagasló uralkodó és államalapító hunyt el, az erős és igazságos király, aki a szigort szelídséggel tudta ötvözni
 
István lelki arculata a fiának hagyott Intelmeiben is hitelesen kirajzolódik az utókor számára: ”Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen, harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!'” István és vele a korona, királyság és nemzet szinte misztikus egységgé olvadtak össze. Sírja sokak által látogatott nemzeti búcsújáró hellyé vált. Tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is. Ma a világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án ünnepli emlékét. Május 30-án a Szent Jobb ereklyét tiszteljük.
 
Balogh Péter
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME